Magyar külpolitika, 1935 (16. évfolyam, 1-12. szám)

1935 / 3-4. szám - Fegyverkezési egyenjoguságot Magyarországnak!

ÍO MAGYAR KÜLPOLITIKA 1933 Magyar-német történelmi kapcsolatok Irta: SZÉLI SÁNDOR Az a történelmi helyzet, amely a magyarságai n honfogla léskor a Kárpálok medencéjében Fogadta, hosszú időre megszabta azi .1 külpolitikai irányzatot, amely számára helyes és észszerű volt. Nyugati szomszédjával, ;i németséggel szemben, amelyei később a hatalomban mindinkább emelkedő Habsburg linaszlia testesített meg, a magyarság mindig tartózkodó állási foglalt el, meri érezte, hogy útjában áll a németség kelel és dél felé való terjeszkedésének és ilyen helyzetben ;i védekező álláspont volt a leghelyesebb. Ez az ösztönszerű tartózkodás a németséggel és a Habsburgokkal szemben ezeréves történei miink első felében mindinkább erősödik, majd kifejezett Idegenkedéssé alakul át. Főként ezzel magyarázható az. hogy ezek ben :i századokban a magyarság mindig északon és délen kereseti és talált szövetségeseket. így alakult ki az .'-s/;iki balkáni államokkal való szövetség, Nagy Lajos nápolyi szövetsége 6s Lengyelországgal való első történelmi kapcsolataink, amelyek révén lengyel házból való királyok kerülnek :i magyar trónra ós végül pedig Báthory István személyében Magyarország, illetve Erdély adja Lengyelországnak legnagyobb királyát. Voltak ugyan eltolódások e századok alatl is ettől a tradicionálissá váll politikától, így például a tatárok elől IV. Béla a Habsburg szomszédtól reméli segítséget. Ez, a németséggel szemben tartózkodással viselkedő hagyományos magyar külpolitika a XV. század elején mutat először nagyobb változást, amikor Nagy Lajos élete vége felé országát úgy reméli megerősíteni, hogy a szomszédos német-római császárságban ópíl ki rokoni kötelékeket, főleg azért, hogy a növekvő török veszedelemmel szemben a hatalmas nyugati szomszédol segítő társnak megnyerje. A Hunyadiak erős nemzeti királysága alatt azonban ismét erőre kap a régi külpolitikai gondolái, söl egészen nralja az akkori bel- ós külpolitikai irányzatot. Hunyadi Mátyás határozottan szükségéi látja, hogy a hatalomban mindinkább növekvő nyugati szomszédnak a rnagyarság erejél kézzelfoghatóan bebizonyítsa. A .Tagollók is határozottan németellenes álláspontot foglallak el és ettől csak Wladislaiv (Ulászló) tér el 1515-ben, amikor gyermekei! Habsburgi Miksa unokáival jegyzi el. A mohácsi vésszel ós II. Lajos <'lcstével azután végleg megdől az országnak ez a régi hivatalos állásfoglalása a nyugati szomszéddal szemben. Ettől kezdve az ország keleti részén a Habsburgr-családból származó fejedelmek uralkodnak, az uralmuk alatl levő rész teljesen osztrák befolyás alá kerül ós a magyarság ösztönszerű védekező állásfoglalása a németséggel szemben ezeken a részeken teljesen ellanyhul, kzzel szemben a keleti részek továbbra is az ősi magvai kon cepció hatása alatl minden némcl befolyás ellen nagy ellenállási lejtenek ki ós politikai szövetségesekel inkább más irányban keresnek. Ez az elleniéi a későbbi századokban inkább már a Habsburgok németségével szemben áll lenn. míg például az északi német főiskolákat nagy számban látogatják erdélyi magyar diákok ós igen élénk szellemi kapcsolatokat létesítenek az északi némél államok és Erdély, valamint a magvar részek kö zölt. Az 1848-as szabadságharc idején mégegyszer visszatér az ősrégi ellenszenv a nyugati szomszéd expanziójával szemben ós különösen az azt követő abszolutisztikus korszakban hág tetőpontjára. Addigi nagy hatalmából azonban ebben az időben már veszíteni kezd a habsburgi birodalom ós a német államok között a hegemóniát mindinkább Poroszország ragadja magához és amennyire nő Poroszország befolyása és tekintélye, anyuvira csökken Ausztria hatalma. Kz a körülmény mindenesetre siettette és lehetővé lelte a Magvarországgal való kiegyezést is A kiegyezés után következő hatalmas fellendülés feledh lle a magyar nemzettel az évszázados sérelmeket, úgyhogy az uralkodóház ós Magyarország között valóban komoly együttműködés alakult ki. A báltéren azonban mindinkább erőteljesebben bontakozott ki Berlin porosz vezetés alatl, amely most — mint egykoron cseh-osztrák vezetés alatl Bécs - a német imperialista törekvések előharcosa és érdekes megfigyelni, hogy Bécs is, Berlin is erre a római birodalom örökének jogcímén törekszik. A sikeres porosz-francia háború mindeneseire nagyon megerősíti Eirhn pozícióját. Bismarck h^vcs bel- « külpolitikája pedig megteremti a német államok között az egységet, amely egységtől egyelőre még csak a maga hatalmát ós befolyásai féltő osztrák bii odalőni áll távol, A kialakulóban levő francia-orosz sző vétség azonban Berlint és Mécset csakhamar egymásra Utalja és ez a kél német állam versengésének lehelőségéi megszünteti. Az osztrák-porosz szövetség kiépítése a németségnek ösztönszerű védekezése a francia-orosz szövetséggel széniben. Érdekes megfigyelni, hogy az. osztrák birodalom diplomáciájában, hadseregében ós általában a fonlosabb pozícióiban vezető szerepet játszó cseh arisztokrácia és hivatalnoki kar elölt ez a megoldás nem a legrokonszenvesebb ós ezérl minden erejükéi inkább Ausztria megerősítésén és önállóságának biztosításán fáradoznak. Érthető is ez, hiszen az osztrák birodalom hihetetlen nagy gazdasági előnyökéi biztosítóit a számban igen csekély cschmorva nemzetiségnek. Egy hatalmas birodalom jó>l jövedelmező pozícióinak és gazdasági előnyeinek túlnyomó része rendelkezésükre állolt. így érthető az a paradoxon is. hogy ellenszenvvel voltak azon — eleinte szociáldemokrata tanok befolyása alall álló — kispolgári, később nacionalista iskola tanításaival széniben is, melynek hívei (ide tartozott Masaryk és Benes is) Csehország függetlenségéi akarták elérni. A cseh arisztokrácia és .• magasabb hivatalnoki kar ösztönszerűleg megérezte, hogy egy kis körre szorított független Csehország nem nyújthatja nekik azokat a nagyszerű gazdasági és erkölcsi előnyöket, mini egv osztatlan osztrák birodalom. í zzel magyarázható az is. hogy ezek a körök Magyarországnak minden függetlenségre és önállóságra irányuló törekvéséi a legnagyobb ellenszenvvel kisérték hiszen Magyarország a monarchiának felél jelentette, -főrészben ennek a felfogásnak hatása alá kerülnek Benesék is. amikor a független Csehországgal színiben független Csehszlovákiái köveiéinek ós máról-holnapra kitalálják a csehszlovák nemzel ós csehszlovák nyelv teljesen ismeretlen fogalmát, csak azért, meri ..csehszlovák" területilég és gazdaságilag nagyobb fogalom, mini a „cseh" Magyarországot mindeme heh/eleknek a kialakulása bár rendkívül közelről érintette, mégis mintha a legcsekélyebb mértékben sem érdekelte volna. Egészen a világháború kitöréséig a közvélemény — egy kéi jeles politikustól eltekintve — a magyar-német kapcsolatokat még mindig a Habsburg-kérdés szem üvegén keresztül iléli meg. .1 világháborúba bennünket teljesen akaratunkon kívül vili bele nz Ausztriánál való közjogi kapcso lai egyrészt, másrészt az osztrák-porosz szövetség. Minden tiltakozásunk ellenére sem vall más választásunk, mini hogy a háborúi ii németség oldalán verekedjük végig. És ebben a magvai ság nagyszerűen meg is állotta a helvét. \ nagy háború mindenesetre alkalmas volt arra is. hogy közelebbről inegismerked jünk a németséggel ós hogy ők is közelebbről megismerjék a magyarságot. \ kél nép közötti őszinte barátság kifejlődését ez mindenképpen csak elősegítette. Az a közös elbánás-, az a közös tragikus sors pedig, amelybe Németországot, Vusztriát és Magyarországol a Páris-környéki békék taszították, rendkívül alkalmasak lellek volna arra. hogy ezl a három országol teljességgel egymásra utalják ós közöttük a legbensőbb barátságot fej lesszék ki. Szükség leli volna erre azért is. hogy mindazt, amil Magyarország a német szövetség miatl elveszített, német barátsággal igyekezzék visszaszerezni. A háború után Magyarországon kitöri kommunizmus eltávolította Magyarországol volt szőve' ségeseitől. És amikor a magvai' nemzet talán az összes európai nemzetek között legelőször ébred nemzeti öntudatra, megtalálja önmagái és teljesen uj erőre kap. akkor a kommunizmus természetes ellenhatása, az erős jobboldali elhajlások különösen a bécsi és németországi magyar emigráció féktelen izgatásai következtében nem a legkedvezőbb fogadtatásra találnak a mindinkább baloldalra tolódéi németség szomszédos államaiban,