Magyar külpolitika, 1935 (16. évfolyam, 1-12. szám)

1935 / 3-4. szám - Magyarország és Olaszország szerepe a dunai paktumban

MAGYAR KÜLPOLITIKA A MAG YA R REVÍZIÓS LIGA HIVATALOS LAPJA XVI. ÉVFOLYAM 3-4. SZÁM BUDAPEST 1035 Magyarország és Olaszország szerepe a dunai paktumban B Magyar Külpolitika számára irla: R0D0LF0 MOSCn, a poviai egyetem tanára Kél esztendő óta mélységes változások mennek végbe Európa politikai viszonylataiban: a közeljö­vőre nézve aag} és súlyos jelentőségű változások. A kiindulópont, kétségtelenül a nemzeti szocialista erők uralomra jutása Németországban, aminek olyan hatása volt az európai helyzetre, mint a kő­nek, amelyet u tóba dobnak. Fölösleges felsorakoztatni a különböző ponto­kat, amelyeket az európai politikai viszonylatok hutlámgyürűi érintettek, ennek az eseménynek kö­vetkeztében. Illegendő visszaemlékeznünk a német­lengyel megegyezésre és az ennek következtében beállott francia-orosz közeledésre, aminek viszont legfontosabb eredménye az volt, hogy Szovjet­Oroszország belépeti a Nemzetek Szövetségébe és evvel ellensúlyozta Németországnak onnan történt kilépését. Elég visszaemlékeznünk az angol helyzel tisztázódására, Itália állásfoglalására Ausztria liig getlensége érdekében és e lépésnek kihatására az olasz-német viszonylatban. Végül vissza kell még emlékeznünk a francia-olasz közeledésre. Mindez máris elegendő, hogy tisztán lássuk, mennyire megváltozott az utóbbi időben Európa egész poli­tikai látóhatára és hogy mennyire szükséges ujabb beható vizsgálat alá vennünk, ha nem egyenest megváltoztatnunk Európa egyes problémáiról való Ítéletünket. Ebből a szempontból lel kell vetnünk a kér­dést, hogy milyen is a mai politikai légkör Olasz­ország és Magyarország között i1 Kétségtelen, hogy a két baráti ország között a kapcsolat a legszívé­lyesebb és legbensőségesebb. A római hármas szer­ződés és az idén februárban aláírt kulturális egyezmény megannyi tanúságtétel emellett. De azért fel-felbukkant gyakran a nemzetközi sajtó­ban olyan hang is, amely azt szerette volna elhi­tetni, hogy a látszat és valóság nem fedi egymást az olasz-magyar kapcsolatokban. De mi alapja volt mindennek? Ahelyett, hogy erre a kérdésre válaszolnánk, vessük lel inkább azt a kérdést, hogy a nem/el kö­zi viszonylatban milyen célok leié törekedett Ma­gyarország a trianoni szerződés aláírása óta? Min­denek fölött a/, igazi békét kereste és e/.t nem lehet elválasztani az igazságtól. És mint ennek előfel­tételét, azt követelte, hogy ismertessenek el jogai és törvényes úton elégíttessenek ki magánosok és közösségek, egyének és alakulatok jogos követelé­sei. ( sak egyetlen ai kínálkozott Magyarország számára, hogy ezt az eredményt elérje: a revízió, újra és újra a trianoni revízió kövelelése. amely szerződés megfosztotta legszentebb jogaitól is, meg­sebezte legvitálisabb érdekeiben, lehetetlenné tette számára a megélhetést is és evvel összefüggésben a vele szomszédos államok számára is lehetetlenné tet­te a boldogulási, mert így azok sem voltak képesek üdvös módon résztvenni az európai béke helyreál­lításának nagy munkájában. A mai Itália által követett célok meghatározá­sára elégséges pár szó. Olaszország a háború befe­ji/le iiian maga is minden erejevei az általános béke helyreállításán fáradozott, amely egyetlen fel­lelel az o számára is, hogy teljes mértékben bizto­sítsa a győzelem gyümölcseiI és így. evvel saját nagyhatalmi pozícióját. Igy aztán Mussolini Itá­liájának és (sonka-Magyarországnak politikája végcéljaiban találkoznak, — aminthogy ez másként nem is volna lehetséges. Csak az eszközök fel­használásában van különbség, ami viszont a kél ország helyzetének különböző voltára vezethető vissza. Olaszországnak nem kell a revíziót, mint azonnali és közvetlen eszközt követelnie a maga politikájának alátámasztására. De miután Olasz ország felismerte, hogy a dunamenti államokban az erkölcsi, politikai és gazdasági egyensúlyt fel­borította a trianoni szerződés, anélkül. hogy ott más egyensúly, vag) rend jötl volna létre, amely előnyösebb lenne mindenki. \agy csak egyesek számára is: és miután Olaszország felismerte, hogy a béke. ez a legfőbb közös érdek nem érhető el másként, mint az igazságtalanságok jóvátételével és a határok átformálásával: íme Olaszország nem is tehet mást, mint hogy csatlakozik a revíziós táborhoz. Eltekintve tehát a régi és ujabb érdek­közösségek egész sorától. Olaszország és Magyaror­szág külpolitikája találkozik a béke-akarásban. F's miután két olyan államról van szó. amelyek évszá­zados kultúrával dicsekedhetnek és amelyek tuda­tában vannak a szellemi fejlődés terén rájuk váró hivatásnak. — ha eszközeik különbözők is, de egyek a revízió követelésében és céljaik azonosak. Ennek pedig egyenes következménye, hogy közöt­tük nem is hiányozhat az alap a hasznos és bará­ti olasz-magyar kapcsolatok szorosabbá tételére. Mindez nyilvánvaló már régóta. Kétséget nem szenvedő formát öltött pedig 1927-ben. amikor lét­re is jött az olasz-magvar baráti szerződés. És a mai helyzet? Az olasz-francia egyezménnyel Itá­lia nem azt a célt tűzte maga elé, hogy mérsékelje. \ag> egészen abbahagyja, hanem ellenkezőleg, hogj fokozza azl az akciót, amelyet a római hár­mas szerződéssel indítod meg a dunamenti álla­mok rend jének. Felvirágoztatásának és biztonságá­nak érdekében. Csakis a mai idők súlyos voltával magyarázható meg. hogy a közfigyelem ma nem annyira az olasz-francia egyezményben foglalt hosz­szulejáratu problémák felé irányult, hanem inkább annak állítólagos, betűszerinti, körülhatárolt jelen­tősége felé. Itália jól tudja, hogy Magyarország je­lenlegi helyzetében tartósan nem életképes; tudja, hogy érdekében cselekednie kell és ezt már meg is letle. éppen a hármas szerződéssel. Az olasz-fran­cia egyezmény most aztán ennek az akciónak ujabb kit erjeszt ésére teremt lehetőséget,

Next

/
Thumbnails
Contents