Magyar külpolitika, 1935 (16. évfolyam, 1-12. szám)

1935 / 10-11. szám - Abesszinia pere a civilizációval

MAGYAR KÜLPOLITIKA előtt. Ezt az európaiaktól való félelmei leginkább t mostani császár, [. Hailé Szelasszié formulázta meg számos rendelkezésében és abban a szimbolikus cselekedetében, amikor a császári fogadónap alkalmával az elébe európai ruhában érkező alattvalójáról a ruhát letépette és mezitlábra vetkőztette le. A tulajdonképpeni érteleimben veti „modern" Abesszínia megalkotója Teodorosz volt, aki a születésekor a Kassa nevet nyerte. Nagyon alacsony származású, (hiszen anyja Gondár utcáin piaci árus volD.de annál ambiciózusaim uralkodó volt. Ügyesen végre hajtott házasságok láncolatával leszármazottjainak sikerült a trónt véglegcsen biztosítani. Ezen az ágon elérkezünk egész a hatalmas Menelikig, akinek halála óta eltelt idő tele van gyilkosságokkal, intrikákkal ?s akaratos vissza fej löd ésse 1. Érdekes volna Abesszínia történetének egyes kisebb részieleit vizsgálni, mert azt látnók, hogy azok a jelenségek, melyek ma a hadszíntéren vagy pedig a császári udvarban nyilvánulnak meg, már évszázadokkal ezelőtt is ugyanilyen tormában nyilvánultak meg. Az évszázadok álmát alvó csipkerózsa. Abeszszínia, most fegyverzörrenésre ébred. És erre épugy reagál, mint ahogy azt még a középkor folyamán tette. Miként az ország faunája és flórája, ugy intéz ménvei. államélete, vallása és erkölcsei is tele van nak a legnagyobb ellentétekkel. A szent koronázó városban, az azóta olasz kézre került Axumban őrzik a pogányok utolsó emlékét, a tüzetoltó sárkány köbefaragott képét, amely a rossz szellemnek emberáldozatot és sok liter tejet kérő kígyót vad tusában legyőzte. Azóta a királyok koronázások után a templomból kijövet elmennek a sárkány képmásához, ahol ájtatosságokat végeznek. A kereszt és a sárkány együtt szerepelnek ebben a fülledt trópusi ingoványon épüli országban, ahol az afrikai csend csillagőrszemei felett a hagymaalaku templomokból némelykor érthetetlen hangok csapnak fel, hasonlóan a középamerikaiak pogány vodu-szertartá • saihoz. Az ellentétek és a kifelé mulatott formák mögött bújik meg az ősi óriási erőfeszítés, hogy egymilliónyi nép megtartsa uralmát tízmillió leigázott telelt. Abessziniában egymillió ember tart leigázva tízmilliót. Ezeket a néptörzseket egész speciális technikával megépített afrikai kolonizációs taktikával hajtották uralmuk alá. Az ellentétek szitása volt mindig legfőbb fegyverük. Az ellentétek faji, vallási alapokon nyugodtak, de sohasem volt szociális hátterük. Es az egymillió ember is csak ugy tudta megtartani ezt az. alacsony arányszámát is. hogy az általuk alacsonyabb fajoknak tekintett népekkel való összeházasodást nem tiltották meg. Az igazi amhara nem végezhet semmilyen fizikai munkát. Belőlük kerülnek ki Addisz-Abeba európai kolóniájának legügyesebb szakácsai. De már ez a szakács nem megy saját maga a piacra bevásárolni, meri még ennek a csekély fizikai munkának elfogadását is tiltanák neki faji előítéletei, hanem erre a célra az ö külön szolgálatában álló inasát, vagy gurágit küldi el. Megtörténik gyakran az is, hogy a guráginak sem tetszik a rábízott munka, magát annál felsőbbrendűnek érzi, ezért a kapott borravaló egy részét egy sankallának juttatja aki a munkát a társadalmi építmény legalacsonyabb fokán, meg fogja lenni. Egy galla nem foglalkozhatik például mással, csak földmüveléssel, de már az állattenyésztés kizárólag az isszák, szomáliak és dankáliak feladata. A társadalom alappillérei megingathatatlanok. De viszonl akkor, hogyha egy magasabb fajból származó térti vesz feleségül alacsonyabb fajú nőt. gyermeke a magasabb fajihoz fog tartozni. így a kasztok egy folytonos fölfelé áramlása történik, amelynek csak a legalacsonyabb osztályból levő néptömegek mozdulatlan statikája állit korlátot. A csatározások rendszerint ugy keletkeztek, hogy olyan törzs foglalkozott egy földművelési ággal, amelynek az évszázados tradíciók ezt nem engedték meg. Ezeket a hagyományokat Ad disz-Abeba utcáin a különböző apró csete paték is fűtik, amelyeknek oka a képzeli magasabbrendii népbe/, tartozó egyénnek lenézése egy alacsonyabbrendű ember valamilyen cselekedete irányában. Mert itt az emberek egymást személy szerint csak ritkán támad jak inkább azt nézik. amit tellek, vagy sok./ »r azt. amit mm tettek, meri egy ilyen cselekedetben mutatkozik meg leginkább az egyén faji. társadalmi hovatartozósága. Egy másik ellentét a vallási kérdés. A császf.i egyik dekrétumában az Izlám segítségét hivja veszélyeztetett országa megmentésére. Ugyanannak a nép nek támaszát kéri. amellyel évszázadokon keresztül végsőkig menő küzdelmet folytatott. Sulbadobja oly sokszor hangoztatott faji gyűlöletét, amelyet ő és elődei is oly sokszor használtak fel laktikázásokra. Szövetkeznék mindenkivel, mindenki ellen, megtagadva minden hitvallást, csakhogy trónját megmentse. Az országban élő muzulmánok és névleges kereszténye1: közölt mindig a legélesebb elleniétek voltak és a csá szár Harrarban, a muzulmán rész fővárosában tartolt seregszemlén mondott beszédében egy uj muzulmán feltámadás- álmait bontotta ki előttük. Ebből is nyilvánvaló lett, hogy az az ellentét, amelyet mint vallási ellentétet szeretlek volna beállítani, nem voll egyéb, mint a hódító és meghódított között örökké húzódó összeütközés. amelynek súrlódó pontjai annál nagyobbak voltak, minél kevésbé volt meg az abesszinekben a tényleges abszorbeáló, kolonizáló erő. Érdekes figyelemmel kisérni a császár dialektikáját, amelyet uralkodásának elmúlt utolsó öt évében nyilvános szónoklatok formájában, vagy pedig e sorok írójának mondott. Abesszínia uralkodója mindig és mindenült az ősi erkölcsökhöz való visszatérési hirdeti, de ugyanakkor erkölcs alatt csak azt a szociális és gazdasági formál érti. amelyben népe mosl van. Így riadtan irtózik még annak a gondolatától is. hogy országának dus, termő talaját ténylegesen ki is használja, meri azt hiszi gondolkozását jellem/-'' szolizmával — hogy a jóiéi ugyanakkor uralkodásának végét is fogja jelenteni. Nem idegenkedett attól. hogy egyes vidékek földjének kihasználási koncesszióját, európai vállalatoknak adja el. A koncesszió megszerzése még köny nyü, de utána következik az a sok kellemetlen tortúra, amelynek már nem egy európai vállalkozás [etl áldozata. A vállalat ugyanis megkezdi működését a koncesszió területén azzal a biztos tudattal, hogy a ELŐFIZETŐINKHEZ ! A „Magyar Külpolitika" szerkesztősége azzal a tiszteletteljes kéréssel fordul előfizetőihez, hogy amennyiben a lapot nem kapnák pontosan, haladéktalanul szíveskedjenek bejelenteni kiadóhivatalunknak, hogy nyomban intézkedhessünk a sérelmek orvoslása iránt.