Magyar külpolitika, 1935 (16. évfolyam, 1-12. szám)

1935 / 10-11. szám - Olaszország ujjászületése

MAGYAR KÜLPOLITIKA 3 KISEBBSÉGI INTÉZET Pázmány Péter csonkaországban alapította az egyetemei és ez az egyetem háromszázéves fennállása után, most, ugyancsak csonkaországban, Kisebbségi Intézetei állit fel, mely elszakított véreink sorát s/.á­montartja és hírül adja a világnak, hogyan bánnak velük? — Csak most? kérdezzük és e kérdéssel elis­merjük, hogy ennek az intézetnek felállítása égetően szükséges, elismerjük, hogy a békeszerződések idán másfél évtizeddel a propaganda legforróbb éveit szalasztottuk el, a legfájóbb, legfrissebb sebek feltárását mulasztottuk el. Azonban, az elszakított magyarság másfél évtizedes szenvedése után, ennek az intézetnek a felállítása még mindig égetően idő­szerű. A Kisebbségi Intézel, ha nem is tud az elszakí­tott testvérek során közvetlenül segíteni, ha nincs is hatalma, hogy írt és gyógyulást adjon nekik, műkö­désében mégis nagyjelentőségű. Minden eddigi felháborodásunk, részvétünk, se­gíteni akarásunk, mellyel az elszakított magyarság sorsát kisértük, csak szétszórt és rendszertelen kap­kodás volt. csak tehetetlen szemlélés és gyötrődés, amilyennel a szülő áll halállal vívódó gyermeke ágyánál. Akik elnyomott magyarok kínzásáról hallottak, bármilyen szenvedéllyel és részvéttel beszéltek is róla, nem ismerték a magyarság elnyomatásának teljes szenvedéstörténetét. A felállítandó Kisebbségi Intézet ennek a szenve­dés-történetnek lesz hiánytalan és teljes okmányiára. Egy-egy ember — bármily lelkes legyen — előbb­utóbb elfárad, kidől az egyén számára meddőnek és végtelennek látszó munkában. A Kisebbségi Intézet nem férad el soha. Türelme, kitartása történelmi tü­relem és kitartás lesz. Azon a felbecsülhetetlen érdemen felül, hogy a magyar kisebbségek helyzetének, jogtalanságának teljes képét feltárja, még ennél is nagyobb feladat jut neki osztályrészül. Ezt a képel tudtára kell adnia or­szágnak-világnak, hogy minden győztes állam meg­ludja, milyen szabad préda lelt az ő akaratukból, az ő beleegyezésükkel, az ő tudatlanságuk folytán az ezeréves müveit Magyarország három és fél milliónyi magyarjából. Természet és igazság szerint az állam, a müveit állam, népének hü anyja és gondozója, szaporodá­sának és gyarapodásának hű pásztora. A tőrünk elszakított magyarok nem népeik mos­tani országaiknak ilyen értelemben. Az állam nem védi, hanem üldözi őket. Nem gyarapítani, kiirtani ükarja őket. Az elszakított magyarok az utódálla­mokban, barbár módon, halálra Ítéltettek, ha ezl a halálitéletel nem is barbár őszinteséggel, hanem ki­finomult és hosszantartó állami művészettel hajtják is végre. A Kisebbségi Intézet l'elebbez.és e balálilélel ellen. Minden kő, melyei az elszakított magyarság fe­jére dobnak, ezután — a Kisebbségi Intézel jóvoltá­ból — az eldobó fejére hullik vissza. A Kisebbségi Intézet egyik nagy feladata az. hogy ébren tartsa a magyarság jogaiért való harc szükségének tudatát és a küzdelem fegyvereivel fel­szerelje a társadalmai; de különösen ennek jövő mun­kásait, vezetőit, az egyetemi ifjúságot. A Kisebbségi Intézet munkássága biztositéka lesz annak, hogy az elszakított magyarság szenvedése ez­Ián nem lesz néma. nem lesz visszhangtalan. A Kisebb­ségi Intézet az elszakított magyarság erkölcsi gyámja lesz, szenvedéseinek s ezzel együtt a nemzetközi er­kölcsnek szószólója, a nemzetközi lelkiismeret har­sány ébresztője. Az elszakított magyarság érezheti, hogy immár nem árva, nincs egyedül, nincs néma ha­lálra Ítélve. Országlóik pedig érezhetik, hogy van olyan iró tábla, melyen följegyeztetnek az eddig kényre-kegyre kiszolgáltatott magyarság szenvedései. Korunkban — egyelőre halványan bár, de las­san lassan erősödve, — feltűnik a nemzetközi erkölcsi testületek tekintélye és parancsoló irányítása. Ha korunk mutat föl erkölcsi fejlődést, akkor az ebben az irányban történik. A Kisebbségi Intézet nem csupán tudományos és adatgyűjtő, rendszerező szerv, hanem ilyen er­kölcsi, tiltó és szabályozó testület lehet, ha az a lélek él benne végig, mely alapitóit és vezetőit füli. A Kisebbségi Intézel vezetője Kenéz Béla, a ki­váló tudós, akinek legújabb kisebbségi tanulmánya nemrégiben jelent meg a Hungária Lloyd francia nyelvű kiadványban. Kenéz Béla személye biztosíték arra nézve, hogy az Intézet tudományos és erkölcsi tekintélyével a nemzetközi élet számottevő tényező­jévé s az elszakított magyarság gyámolítójává válik. Az Intézet adjunktusa Elekes Dezső, egyetemi magántanár, aki ,,A Dunavölgy problémái"' című könyvében a nemzetiségi kérdésekkel nagy tudomá­nyos felkészültséggel és tárgyilagossággal foglalkozott. A Kisebbségi Intézet felállításával a kisebbségek és ezzel együtt a revízió kérdése a rendszeres és ki­tartó munka uj állomására érkezett. M—s. OLASZOBSZAG ÚJJÁSZÜLETÉSE A tömeglélektan kutatói tűnődve állhatnak a legösszetettebb, legvarázslatosabb tömeg, a nemzet előtt. Bármit mondjanak az egyéniség, az égigérő, ma­gános lelkek csodálói, az egyéniségnél még misztiku­sabb egység a nemzet, szétbomló és szélbonthatatlan egységével, az élő test, az élő lélek elevenségével, vá­gyaival, eszményeivel, törekvéseivel. Egységes, mint a millió, meg millió csillagvilágból álló Tejút és szétbomló, mint a szerterobbanó meteor. Örökkévalóság és mulandóság osztozkodik rajta. Az örökkévalóság parancsolja élni, terjeszkedni akarását, elveinek teljességét, magyarán: imperializ­musát, a mulandóság sötét végzete ellen való harcát. Élni akar, nem szétszóródva, nem megalázva, szét­bolygatva, hanem sokasodva és szaporodva, abban az. óriási tömör együttesben, mely nemzetté teszi. Azok a rajok, melyeket magából olykor-olykor kibocsájt, csak akkor nem elveszettek számára, ha győzelmes imperializmusának friss duzzadását jelen­tik. Ágról szakadt, sors szélvészétől kergetett, szétvert hadai, hordozzák bár nyelvét szerte a világon, már elszáradásának. ere jevesztettségének. vagy szélrobba­násának tünetei. A görögség, mikor Róma minden piacát ellepte és a görög nyelvel a művelt világban általánossá let le. már nem volt nemzet, hanem jobb. vagy rosz­szabb helyzetben levő szolgák hada. Szétszórt, szétrobbant nemzet törmelékei többé­kevésbé átveszik a görögök pusztulására oly jellegze­tes rabszolgamunkát és lesznek a kegyelmei és védel-

Next

/
Thumbnails
Contents