Magyar külpolitika, 1935 (16. évfolyam, 1-12. szám)

1935 / 8. szám - A magyar külpolitika három esztendeje

1935 aug.—szept. MAGYAR KÜLPOLITIKA 3 ban nem, a németség és a világ közvéleménye előtt. Ez a könyv azonban, bármily alapos és minden mozzanatra kiterjedő is, nagyobb önmagánál. Ez a könyv nem csupán Csehszlovákia születési hibáinak és bűneinek elösorolása, nem csupán a benesi történelmi, erkölcsi, földrajzi és néprajzi hazugságok, képmutatások, közadakozásból gyűjtött pénzek másraforditásának történelmi bizonyítéka, bár érdeme, mint ilyené is, megbecsülhetetlen. A tényeken tul, melyek Csehszlovákia bűnben való fogantatását, bűnben való életét mutatják, a tényeken tul e könyv bizonyítja a németség együttérzését a magyarság sorsával, bizonyítja a német rokonszenvet, a német hűséget a vele közös sorsot szenvedő magyarsággal. Nekünk ez a könyv ígéret és baráti kézfogás, feltüntetése Németország akaratának. Vigasz az árvaságban. Csehország számára pedig ez a könyv intelem és izenet: a végzet apokaliptikus vágtatása, a közelgő vihar és égzengés első, néma villámlása. Ez a könyv egy stratégiai tervnek, Csehszlovákia összeroppantásának első, öntudatos mozzanata. Az az emelő, mely Csehszlovákiát kifordítja sarkaiból. Mint ahogy Csehszlovákia uralkodott Középeurópán a rabul ejtett nemzeteken keresztül, ugy támadnak majd neki Középeurópa összefogott erői, ugyancsak a rabul ejtetteken keresztül. Ez a könyv egy uj középeurópai szövetség könyve, nemcsak a magyaroké, hanem a németeké, lengyeleké, tótoké, morváké, kisoroszoké, mindenkié, akinek keresnivalója van Csehszlovákián s akik mindannyian kivezettetnek a szolgaság házából! Rudolf Schricker könyvében gúnyosan idézi Massaryk, a háttérbe állított elnök jelmondatát: ,,Az igazság győz." Idézi Benes következő szavait is: ,,Sem nagy, sem kis állam nem menekül meg a végzet csapásaitól hazugság, vagy erőszak árán. Erő és hatalom, mely mögött nem áll jog és igazság: előbbutóbb megsemmisül. Erre különösen kis nemzeteknek kellene gondolniok . . ." Csehszlovákiának azonban e jelmondat és ez okoskodás ellenére is rettegnie kell az igazság eljövetelétől. És Benesnek, a szerencsés és hangos Benesnek, ha hallaná egy napon, hogy az igazság győzött, torkán akadna a szó azon az egyen kivül, hogy: Fellebbezek! p. m. SCHMOLL PASTA Schmoll és Kallós Budapest, V., Véső-utca 7. sz A MAGYAR KÜLPOLITIKA HAltOU ESZTENDEJE A Gömbös-kormány háromesztendős munkásságáról kiadott úgynevezett Kék könyv a kormány külpolitikai tevékenységét az alábbiakban foglalja össze: Külpolitikánk feladata biztosítani a magyar nemzeti állam részére Európában azt a szerepet, amely a magyar nemzetet múltjánál, földrajzi helyzeténél és történelmi hivatottságánál fogva megilleti. Ez általános programm keretében minden békés eszközzel dolgozni a revízióért, — amely cél a Gömbös-kormány alatt vált elsőizben hivatalos kormányprogrammá, — a kisebbségi jogok teljes elismerésére és érvényesülésére törekedni, készen állani a dunai államok közötti becsületes együttműködésre: ezek voltak a Gömbös-kormány általános külpolitikai célkitűzései. E cél és e programm jegyében fejtette ki külpolitikai működését az első és második Gömbös-kormány a mögötte álló három esztendő alatt. Széleskörű és intenzív tevékenység volt ez, amelynek során a magyar külpolitika nemcsak hogy alátámasztotta hazánk nemzetközi pozícióját s erőteljesen kiépítette az ország gazdasági és kereskedelmi kapcsolatait, de gyarapította Magyarország nemzetközi tekintélyét s mindezt anélkül, hogy az ország cselekvési szabadságát bármilyen irányban megkötötte volna. A kormány háromesztendős külpolitikai tevékenysége főbb vonalaiban a következő volt: fíaráti kapcsolataink kiépítése az egyes országok felé Olaszországgal való bensőséges viszonyunk kiépítését az 1934 március 17-én Rómában Gömbös, Mussolini és Dollfuss által aláirt magyar-olasz-osztrák egyezmény tetőzte be. Már a római paktum létrejöttét megelőzően a magyar és olasz államférfiak sűrűn léptek egymással személyes és közvetlen érintkezésbe. Gömbös Gyula miniszterelnök 1932 novemberében, Kánya Kálmán külügyminiszter 1933 májusában, majd mindketten ugyanazon év júliusában tettek látogatást Rómában, ahová egy hónap múlva Fabinyi Tihamér kereskedelmi miniszter utazott ki gazdasági tárgyalásokra. 1934 februárjában Suvich olasz külügyi államtitkár jött Budapestre, ugyanez év októberében Kánya Kálmán, novemberében pedig ismét Gömbös Gyula kereste fel Mussolinit a római paktum szellemében való mebgeszélésekre. 1934 decemberében Asquini olasz kereskedelmi miniszter tett látogatást Budapesten. 1935 február havában pedig Hóman Bálint vallás- és közoktatásügyi miniszter utazott Rómába, ahol Mussolinivei ünnepélyesen aláirta a magyar-olasz kulturális egyezményt. Az Ausztriával való baráti kapcsolatunkat az 1934 március 17-én aláirt római hármas-egyezmény ugyancsak szilárdan alátámasztotta. Az elmúlt három év folyamán a két szomszédos ország kormányférfiai ismételten felkeresték egymást. Dollfuss kancellár, Winkler alkancellár. Jakoncig kereskedelmi miniszter 1932 novemberében folytattak Budapesten gazdasági tárgyalásokat. 1933 márciusában Kánya Kálmán külügyminiszter, majd júliusban Gömbös Gyula miniszterelnök bécsi látogatása a magyar-osztrák kapcsolatok ujabb megerősítéséhez vezetett. A két ország gazdasági miniszterei: Stockinger osztrák kereskedelmi és Kállay magyar földmivelésügyi miniszter ismételten felkeresték egymást. 1933 novemberében Gömbös Gyula miniszterelnök és Kállay földmivelésügyi miniszter együtt tanácskoztak Bécsben, majd a Semmeringen Dollfuss kancellárral, aki 1934 február-