Magyar külpolitika, 1935 (16. évfolyam, 1-12. szám)

1935 / 8. szám - A magyar külpolitika három esztendeje

1935 aug.—szept. MAGYAR KÜLPOLITIKA 3 ban nem, a németség és a világ közvéleménye előtt. Ez a könyv azonban, bármily alapos és minden moz­zanatra kiterjedő is, nagyobb önmagánál. Ez a könyv nem csupán Csehszlovákia születési hibáinak és bűneinek elösorolása, nem csupán a be­nesi történelmi, erkölcsi, földrajzi és néprajzi hazug­ságok, képmutatások, közadakozásból gyűjtött pénzek másraforditásának történelmi bizonyítéka, bár ér­deme, mint ilyené is, megbecsülhetetlen. A tényeken tul, melyek Csehszlovákia bűnben való fogantatását, bűnben való életét mutatják, a té­nyeken tul e könyv bizonyítja a németség együttérzé­sét a magyarság sorsával, bizonyítja a német rokon­szenvet, a német hűséget a vele közös sorsot szenvedő magyarsággal. Nekünk ez a könyv ígéret és baráti kézfogás, fel­tüntetése Németország akaratának. Vigasz az árva­ságban. Csehország számára pedig ez a könyv intelem és izenet: a végzet apokaliptikus vágtatása, a közelgő vihar és égzengés első, néma villámlása. Ez a könyv egy stratégiai tervnek, Csehszlovákia összeroppantásának első, öntudatos mozzanata. Az az emelő, mely Csehszlovákiát kifordítja sarkaiból. Mint ahogy Csehszlovákia uralkodott Közép­európán a rabul ejtett nemzeteken keresztül, ugy támadnak majd neki Középeurópa összefogott erői, ugyancsak a rabul ejtetteken keresztül. Ez a könyv egy uj középeurópai szövetség könyve, nemcsak a magyaroké, hanem a németeké, lengyeleké, tótoké, morváké, kisoroszoké, mindenkié, akinek keresnivalója van Csehszlovákián s akik mindannyian kivezettetnek a szolgaság házából! Rudolf Schricker könyvében gúnyosan idézi Massaryk, a háttérbe állított elnök jelmondatát: ,,Az igazság győz." Idézi Benes következő szavait is: ,,Sem nagy, sem kis állam nem menekül meg a vég­zet csapásaitól hazugság, vagy erőszak árán. Erő és hatalom, mely mögött nem áll jog és igazság: előbb­utóbb megsemmisül. Erre különösen kis nemzeteknek kellene gondolniok . . ." Csehszlovákiának azonban e jelmondat és ez okoskodás ellenére is rettegnie kell az igazság eljöve­telétől. És Benesnek, a szerencsés és hangos Benesnek, ha hallaná egy napon, hogy az igazság győzött, torkán akadna a szó azon az egyen kivül, hogy: Fellebbezek! p. m. SCHMOLL PASTA Schmoll és Kallós Budapest, V., Véső-utca 7. sz A MAGYAR KÜLPOLITIKA HAltOU ESZTENDEJE A Gömbös-kormány háromesztendős munkássá­gáról kiadott úgynevezett Kék könyv a kormány kül­politikai tevékenységét az alábbiakban foglalja össze: Külpolitikánk feladata biztosítani a magyar nem­zeti állam részére Európában azt a szerepet, amely a magyar nemzetet múltjánál, földrajzi helyzeténél és történelmi hivatottságánál fogva megilleti. Ez általá­nos programm keretében minden békés eszközzel dol­gozni a revízióért, — amely cél a Gömbös-kormány alatt vált elsőizben hivatalos kormányprogrammá, — a kisebbségi jogok teljes elismerésére és érvényesü­lésére törekedni, készen állani a dunai államok kö­zötti becsületes együttműködésre: ezek voltak a Göm­bös-kormány általános külpolitikai célkitűzései. E cél és e programm jegyében fejtette ki külpoli­tikai működését az első és második Gömbös-kor­mány a mögötte álló három esztendő alatt. Széles­körű és intenzív tevékenység volt ez, amelynek során a magyar külpolitika nemcsak hogy alátámasztotta hazánk nemzetközi pozícióját s erőteljesen kiépítette az ország gazdasági és kereskedelmi kapcsolatait, de gyarapította Magyarország nemzetközi tekintélyét s mindezt anélkül, hogy az ország cselekvési szabad­ságát bármilyen irányban megkötötte volna. A kormány háromesztendős külpolitikai tevé­kenysége főbb vonalaiban a következő volt: fíaráti kapcsolataink kiépítése az egyes országok felé Olaszországgal való bensőséges viszonyunk ki­építését az 1934 március 17-én Rómában Gömbös, Mussolini és Dollfuss által aláirt magyar-olasz-osztrák egyezmény tetőzte be. Már a római paktum létrejöt­tét megelőzően a magyar és olasz államférfiak sűrűn léptek egymással személyes és közvetlen érintke­zésbe. Gömbös Gyula miniszterelnök 1932 novemberé­ben, Kánya Kálmán külügyminiszter 1933 májusában, majd mindketten ugyanazon év júliusában tettek látogatást Rómában, ahová egy hónap múlva Fabinyi Tihamér kereskedelmi miniszter utazott ki gazdasági tárgyalásokra. 1934 februárjában Suvich olasz kül­ügyi államtitkár jött Budapestre, ugyanez év októbe­rében Kánya Kálmán, novemberében pedig ismét Gömbös Gyula kereste fel Mussolinit a római paktum szellemében való mebgeszélésekre. 1934 decemberé­ben Asquini olasz kereskedelmi miniszter tett látoga­tást Budapesten. 1935 február havában pedig Hóman Bálint vallás- és közoktatásügyi miniszter utazott Ró­mába, ahol Mussolinivei ünnepélyesen aláirta a ma­gyar-olasz kulturális egyezményt. Az Ausztriával való baráti kapcsolatunkat az 1934 március 17-én aláirt római hármas-egyezmény ugyancsak szilárdan alátámasztotta. Az elmúlt három év folyamán a két szomszédos ország kormányférfiai ismételten felkeresték egymást. Dollfuss kancellár, Winkler alkancellár. Jakoncig kereskedelmi minisz­ter 1932 novemberében folytattak Budapesten gazda­sági tárgyalásokat. 1933 márciusában Kánya Kálmán külügyminiszter, majd júliusban Gömbös Gyula mi­niszterelnök bécsi látogatása a magyar-osztrák kap­csolatok ujabb megerősítéséhez vezetett. A két ország gazdasági miniszterei: Stockinger osztrák kereske­delmi és Kállay magyar földmivelésügyi miniszter ismételten felkeresték egymást. 1933 novemberében Gömbös Gyula miniszterelnök és Kállay földmivelés­ügyi miniszter együtt tanácskoztak Bécsben, majd a Semmeringen Dollfuss kancellárral, aki 1934 február-

Next

/
Thumbnails
Contents