Magyar külpolitika, 1934 (15. évfolyam, 1-12. szám)

1934 / 6. szám - A revizió és a kisebbségi kérdés. Olasz tudós könyve a kisebbségek problémáiról és jogaik igazi megvédéséről

1934 junius MAGYAR KÜLPOLITIKA 15 gondolatába, nem volt tárgyilagos és a legtöbb esetben csak elfogult politikai érdekek szerint foglalkozott a nagyfontosságú kérdéssel: valamely, előre kitűzött, igen sokszor célzatos tételt igyekezett a maga szempontjai szerint igazolni és közben elhanyagolta a tárgy jogi oldalát, amely nélkül pedig a probléma megoldhatatlan. Mario Toscano éppen erről az oldaláról vizsgálja a nagyjelentőségű kérdést és ha könyve kimondottan tudományos jogi mii is, de nem hagyja egy pillanatra sem figyelmen kivül a kérdés politikai oldalait sem, sőt a kettőt olyan harmóniába tudta hozni, ami tudományos könyveknél fölöttébb ritka jelenség. Nagy tudományos felkészültséget árul el Toscano müve, aki egyébként két esztendőn át dolgozott Genfben a „lkireau d'études Internationales"-ben, mint a fasiszta egyetemi hallgatók képviselője. Előszavában már jelzi Toscano, hogy a mullban a kisebbségi kérdést igyekeztek zavarossá tenni a politikusok, akik olyan elemeket kevertek belé, amelyeknek nemcsak semmi közük a kisebbségi kérdésekhez, de azt egyenest megoldhatatlanná tennék, ha nem sikerülne kikapcsolni őket. Az olasz tudós a kisebbségi kérdést tisztára tudományos, mégpedig jogi alapon tárgyalja és kifejti: milyen fontos, hogy pontosan körülhatároljuk a kisebbségi kérdést, mert amig nem állapítjuk meg a kisebbségek lényegét, helyzetét és jogait, — addig nim is lehet a sérelmek ellen orvoslást keresni, mert a petícióknak örökké az lesz a sorsuk, ami volt eddig, hogy a Nemzetek Szövetsége az érdekelt államokhoz küldi el, amelyek viszont mindenkor azzal küldhetik vissza, hogy — a panasz tárgya nem is kisebbségi kérdés Tehát: legelőször is tisztázni kell a kisebbségi fogalmát. Ezt végzi el Toscano könyve, amely első fejezetében összefoglaló történetét adja a kisebbségi kérdéseknek a múltban, a többiekben azonban már a mai problémákkal foglalkozik. Ismerteti a békeszerződéseknek a kisebbségekre vonatkozó pragrafusait, megállapítja a kisebbségek fogalmát, nyelvi, vallási és kulturális alapon, leszögezi, hogy milyen jogokat biztosítottak a kisebbségeknek a békeszerződések, többek közt: a nyelv használatát, iskolák fenntartását és külön, részletesen foglalkozik a Csehszlovákiában, Romániában és Jugoszláviában élő magyar kisebbségek jogi helyzetével, akárcsak a székelyek, szászok és rutének helyzetével. Toscano szerint: a békeszerződések védelmét biztosították bizonyos személyek számára, mert azok valamely kisebbséghez tartoznak. De ha nem határozzuk meg pontosan, hogy mit kell érteni „kisebbség" alatt, módot nyújtunk az érdekelt államoknak, ahol e kisebbségek élnek, hogy e jogokat ne adják meg az illetőknek ... Ha pedig ezt a kérdést tisztáztuk, már le is egyszerűsítettük a bonyolultnak látszó problémát. Toscano szerint a nyelv, faj és vallás szerint való megítélés helytelen, mert nem elégséges a kisebbség meghatározására. A fajok ma már annyira összekeveredtek, hogy a legalaposabb antropológusok felfogása sem fogadható el. Ami a nyelvet illeti: itt könnyebb volna az eljárás, ha nem lenne annyi „nyelvjárás", amellyel — különösen külföldön — szintén összekavarni igyekeznek e kérdést. A vallás kérdése pedig éppenséggel nem lehet alap a kisebbség meghatározására, mert egy országban számos vallás is meg van engedve, az uralkodó többség val lásán kivül. Tisztázni kell még az „önként létrejön kisebbségek" helyzetéi és jógát, mert Toscano szedni — és ez bennünket közelebbről érdekelhet — a: <"n,kéntes bevándorlással létrejött kisebbségek {mint pl. a románok, szerbek beszivárgása és a szászok letelepítése) helyzete és joga más elbírálás alá esik. Éppen ugy fontos az arányszám megállapítása, amely „az önkéntes kisebbség" létszámát jelzi valamely vidéken, hogy elszórtan vagy nagyobb tömegben iáknak valahol, — de itt be kell kapcsolni ujabb szempontokat, mint pl. a hagyományok, a nemzeti műveltség, a történelmi kapcsolatok kérdését, mert kisebbségi joga csak annak lehet, akinek az illető földdel történelmi, műveltségi kapcsolatai vannak és saját hagyományai is vannak. Mindaz, amit Toscano a kisebbségekről mond, különösen megszívlelendő volna a Nemzetek Szövetsége számára, nehogy a petícióknak a jövőben is válasz és igazságos döntés nélkül kelljen ide-odautazgatniok, a panasztevők egyre fokozódó keserűségére. Mario Toscano e könyvében csak általános, jogi tudományos alapon foglalkozott e bennünket olyan közelről érdeklő problémával. De a novarai „Amici deli Ungheria" tudós elnöke legközelebb nagyobb magyarországi utazásra készül, hogy aztán az utódállamokat is bejárja és anyagot gyűjtsön egy ujabb müvéhez, amely a kisebbségi kérdésnek mar nemcsak általános, tudományos oldalával fog foglalkozni, hanem a kisebbségi magyarok szomorú helyzetével — és konkrét panaszaival, amelyeket a világ ítélőszéke elé fog vinni. KÖZGAZDASÁG A Hungária Műtrágyagyár nyereséggel zárta mérlegéi. A Hungária Műtrágyagyár tavaly, mint ismeretes, veszteséges üzletévről számolt be, de legújabb mérlegét már közel 5000 pengő tisztanyereséggel zárta. A kimutatott tisztanyereségen kivül leirla a múltévről áthozott veszleségét és ebből megállapítható, hogy a Hungária Műtrágyagyárnak tulajdonkénen kitűnő üzletéve volt. Az áruszámla bevétele a megelőző évi közel 600.000 pengőről másfélmillió pengőre gyarapodott és általában a vállalat jólfoglalkoztatása kitűnik az egész mérlegszámaiból is. Az elért bruttójövedelmet a vállalat vezetősége a Hungária Műtrágyagyár további belső megerősítésére forditolla és jelentékeny visszafizetéseket is eszközölt, ami kitűnik abból, hogy a hitelezők tétele a mostani mérlegben már mindössze 5.7 millió pengő, mig az értékpapírtárcája a megelőzővel szemben ugyancsok több mint 50 százalékkal csökkent. A Magyar Cukoripar rt. junius 13-án tartotta rendes közgyűlésiét, amelyen bemutatásra került a legutóbbi évi mérleg. Tizennyolc millió pengő részvénytőke és kilencmillió tőketartalék mellett az elért nyereség másfél millió pengő. Az értékcsökkenési tartalékalap 6,360.943 P, a hitelezők követelése 5,304.214 P. Egyébként a bruttó nyereség közel három millió pengő volt s a cukoradó, illetve kincstári árrészesedés túlhaladta a háromnegyed millió pengőt. Ezek a számok világosan jelzik, micsoda monstrum ipari vállalat a Magyar Cukoripar, amely nemzetközi viszonylatban is egyike a legelsőknek. Az Angol Magyar Cérnagyár mérlege. Az Angol Magyar Cérnagvár rt. junius 22-ére hivta össze X. rendes közgyü'ését. A részvénytőke 3,200.000 pengő, kötvények 2,785.000 pengő, hitelezők 4,807.026 pengő, értéktörlesztések 2,699.313 pengő, nyereség az 1932. évi áthozott nyereséggel együtt 198.833 pengő. Megjegyezzük, hogy a gyár künnlevősége 4 millió pengő. Az Első Magyar Papíripar rt. junius 27-én délben tartja Rudolf-téri központjában 52. rendes közgyűlését. Bemutatóra kerül a mult évi mérleg, amely megfelelő eredményről tanúskodik. 1 millió P részvénytőke, illetve tőketartalék mellett a tiszta nyereség 89.963 P. A vállalat feljesztése és modernizálása a legutóbbi időkig folytonosan tartott és sikerült. A vagyonhoz tartozik többek között több szakmabeli érdekeltség több, mini háromnegyed millió P értékben, amelyekkel széniben a részvénytársaság fennálló követelése még külön 1 millió pengő. Herz Henrik dr. vezérigazgató érdemes legelsösorban a teljes siker.