Magyar külpolitika, 1934 (15. évfolyam, 1-12. szám)

1934 / 6. szám - Ungvár

ÍO MAGYAR KÜLPOLITIKA 1934 június Ungvár Ott, ahol az Ung folyó az erdőit és swídokvölgyek közölti bujdosás után bámulva tekint szél a Tiszáig nyúló róna szélén, egy történelmi magyar város fekszik: Ungvár. A kies kárpátalji város, amely jóhirü iskoláival és közművelődési egyesületeive] a felvidéki magyarság kulturgócpontja volt, először a Károlyi-rezsim .alatt Huszka-Kraána, majd a megszálló csehek hatalmában Podkarpatska Rus (Rusin Kraina) fővárosává avanzsált. A saint-germaini szerződés értelmében Bercsényi (isi vára az. u. n. rusin anionom terület fővárosa lett. Az Uzsok felé néző északi várfokon de sokat zokogott a várban lakó görög katolikus kispapok tárogatója: „Nagybercsényi Miklós sírdogál magába...", inig 1919 január 10-én beteljesült. Bersagliere-formaruhába öltözött cseh légionisták jöttek Kassa felől a szobránci országúton, diadalmasan a Hej Szlovaci-1 énekelve, a védtelen városba, amelynek Linder Béla jóvoltából elfogyott minden katonája. Azóta az Árpádok sasbércén s az alatta elterülő Tiszaháton a csehek is, rusinok is igyekeznek nyelvben és lélekben is magukévá lenni a városi ts színmagyar I iphl;: vidékét. Az I ng. Bereg. Ugocsa és Máramaros vármegyékből kikerekített Rusin-Kraina s annak különösen a fővárosa a legteljesebb figyelmünket érdemli meg. inert köztudomású, hogy itt van a trianoni és saint-germaini békeszerződés legsebezhetőbb pontja. Ez a teriilet még ma sem dömtött véglegesen hovátartozandóságáról. Politikai szempontok is vannak. Ungvár katonai és geográfiai szempontból is fontos pont. Települése nagyon hasonlít Budapestéhez. A folyó jobbpartján va.n a vár, mögötte az északkeleti vulkánikus zóna, a Vihorlát s a Polyána Szinyák elöhegyei magaslar.ak, dimbes-dombos utcákon juthatunk el az Ung-csatornáig. amelyen tul egy kisebb emelkedésen az öreg vármegyeháza áll őrt. ma a zsupanátus székhelye. A megyeháza mögött a beszüntetett híres agyagipari szakiskola után a Galagó városrészben a csehek uj tisztviselői kertvárost építettek. Villák és Bauhaus-stilü tömeglakások váltakoznak itt. Az Ung balpartja teljesen sík terület, mint a Duna baloldalán Pest. A város igen fontos nyelvhatárpont is. Az Ung folyó határvona'at alkot a várostól északra a tótok és a rutének, délre pedig a tótok és a magyarok között. Mig a város hidontuli hegyes részén néhányszáz tót- és ruténajku is lakott, addig az innenső oldalon .színmagyar lakosságú volt. így történhetett, hogy 1919 elején a párizskörnyéki békekonferenciák határozata szerint a csehek a 3. demarkációs vonalat (Vágvölgye, Kassa—Eperjes vonal után) az Ungvár—csapi vasútvonal mentén állították fel s nem is gondoltak a vonalontulj s a nagykaposi járás megszállására. Ezt csak később határozták el az időközben megalakult rutén rada kérésére, akik az akkori, kommün alatti fejetlen állapotokat véglegesnek gondolva, a cseh impérium alatt alapították meg a rusin autonóm területet s gazdasági kiegészítő területnek csatolták hozzá a színmagyar Tiszahátat, minden wilsoni ön rendelkezésű elv ellenére. E vidék fővárosát ma Uzhorodnak hívják, az őslakók pedig Búshorodnak. A tartomány sorsát a kormányzóság intézi, a főváros közigazgatását pedig a túlnyomórészt odatelepitett cseh hivatalnokokból álló tanács (vybor). Ezért volt szükséges a magyar nyelvnek a kiűzése a közgyűlési teremből s magyar cégfeliratok helyett szlovák és cyrill cégtáblák elhelyezése. Vannak utcák, amelyekben Oroszországban érzed magadat! A magyarság felett a főhatalomért a csehek mellett a rusinok és az országról-országra kóborló ukrán- és pravoszláv elemek veszekszenek, akik egész otthonosan érzik magukat. A város története gyakran belekapcsolódik a magyarság históriájába. A vár a honfoglaláskor már fennállott s Bélö király névtelen jegyzője szerint Laboré uralkodóit benne, ki a magyarok közeledtére innen Zemplén várába akart futni, de a magyarok egy folyó mellett elfogták és felakasztották őt s a folyót róla Laborcának nevezték el. Almos erre bevonult Ung várába, áldozatot mutatott be Hadúrnak s négynapi lakomát tartott, A negyedik napon aztán maga helyébe Árpádot választtatta meg fejedelemnek. A magyarok aztán ettől az Ung. v. Hung várától neveztettek el Hungari, Ilungaren, Ungaren nevekkel. (?) A vár ezután várispánok székhelye s mindvégig fontos szerepet játszik. Róberl Károly a nápolyi Drugeth-családnak adományozta. Rákóczi idejében ;i gens l'idelissimának, Koriatovics Tódor rutén herceg odatelepitett népének főhelye. Bercsényi Mikiik ungi főispánnak rezidenciája. Mária Terézia az Ungváron székelő munkácsi görög katolikus püspökségnek adományozta, amely a belső várai papnevelőintézetnek alakitolta át. 1849-ben magyar-rutén ismét — egy testvér. Szeminarista kispapok és preparaixlislék harcolnak Branyiiszkónál a túlnyomó orosz erő ellen s mind egy szálig hősi haláll halnak a szabadságért. Itt, az északkeleti vcnalon évszázadokon keresztül közös magyar-lengyel határ volt, amelynek békességét sohasem zavarta meg egymásközötti harci zaj. Természet, jellein és szokások hasonlósága is egymásra utalták a két nemzetet. Mi — voltunk — nagyhatalom, Lengyelország pedig ma az — Barlhou szerint. A történelem ugy fordult, hogy most a lengyelekre vár a feladat a közös határ visszaállításánál. Ungvár ujabbkori történetéi szemlélve, meg kell álllapítanunk, hogy a megye kiváló tanfelügyelői a legtökéletesebb iskolai organizmust létesítették a bükkös Ungban. A hómonruai Drugethek 310 éves gimnáziuma mellett az újonnan szervezett iskolák a magyar kultúrát tették kizárólagosan uralkodóvá. Az Ungvári Gyöngyössy Irodalmi Társaság s a hírlapok magyar irodalomszerető közönséget neveltek. A magyar közigazgatás valósággal apja volt a magyar- és nemmagyarajku népnek. Ma elhagyott Bercsényi bü-szke vára, tárogató nem sir a messze, mohos várfokáról. Oppé Vilmos. KÉRJEN ISMERTETŐT A VILÁGHÍRŰ KOLOZSVÁRI 6YÓ6YSZAPPANOK-RÓL KOLOZSVÁRI B?H ÁSVÁNY- ÉS 6YÓ6YSZAPPAN6YÁR BUDAPESTI 6YÁRA RÉSZV.TÁRS. Gyár ós iroda: Budapest, X., Hölgy utca 3. Telefon: 49-1-78. Levélcím: Budapest 10. Postafiók: 17. Postatakarékpénztári csekkszámla: 30,030 Postscheckkonto Prag No: 501,907