Magyar külpolitika, 1934 (15. évfolyam, 1-12. szám)

1934 / 6. szám - Magyar panasz Genfben

MAGYAR KÜLPOLITIKA 1934 június A huszadik század barbárai Az államok, mai napság, szerelnek büszkélkedni népességük számával. Az államférfi, akinek számára valóban megnyugtató a nép szaporasága a mennyiség hatalmát látván látja és számba veszi. A szapora nép valóban nagy erőt jelent, de, csupán a számokra figyelve, ne felejtsük el. hogy a szám még nem minden. Emerson, a nagy gondolkodó, a/ emberi nem legkiválóbb képviselőit irván le, egy bölcselői \áJaszt: Platót, egy misztikus gondolkozói: Sweden1 borgot, egy költőt: Shakespearet, egy szkeptikust: Montaignet, egy hót: Goethét és egyetlen hadvezéri: Napóleont. Ezek jelentik számára az emberiséget. Ezek határozzák meg az emberi gondolkodás, tevékenység, fejlődés és lehetőség irányait, csúcsait. Maga Napóleon egyszer igy kiáltott fel: — Istenem! Mily ritka a/ ember! Itáliának tizennyolcmillió lakosa van és közte csak kél ember: Dandolo és Merzi. A statisztika beszélhet számokról, de Amerika kietlen és lakatlan sivatag volna Emerson nélkül, aki megadta neki szellemi arculatát. A nép leint számra tömérdek, de csak ma él és holnap. A nemzet azokból áll, akik halhatatlanok. Nem a gazdagok, nem a hatalmasok, és — legyünk őszinték — nem is a kicsinyek a nemzet, hanem az igazság hordozói, az ég küldöttei, akiknek élete az öröklét felé mutat. A külpolitikának, mely a nép éleiéért, fennmaradásáért és jövőjéért küzd, nem szabad ezt elfelejtenie, még akkor sem, ha, mint most, ereje legnagyobb részét csak az anyagi eszközök halmozásában, fegyverek gyűjtésében meríti ki. Hadjáratok, mint a tatárok Európára való zudulása, tengernyi nép minden képzeletet felülmúló erőfeszítései, földrészeket áradatként ellepő pusztításai hiábavalók voltak, mert pusztán csak fegyverekre támaszkodtak, céljuk csak ölés, pusztítás, rablás volt. A barbár hóditó olyan, mint a sáskaraj: pusztit és pusztul. Nagy Sándor indiai hadjárata a világ legnagyszerűbb vállalkozása, mert hadaival együtt magával vitte Keletre a görög műveltségei is — és mikor, halála után, nagy birodalma széthullott, a görög műveltség mindenütt ott ragyogott, virult és gyökeret eresztett, ahová hadaival elhatoit. A görögök már rég politikai semmiségbe sülyedtek, mikor még mindig uralkodtak hóditóikon nyelvük, tudományuk, művészetük, gondolkodásuk által. Epiktetes csak rabszolga volt, de gondolkodása széttörhetetlen bilincsekben tartotta követőjének, a leghatalmasabb uralkodónak, Marcus Aureliusnak szellemét. Az arab hódítás még magával hozta ezt a görög szellemet Európába, megtoldva keleti elmélyüléssel a természet és számok vizsgálatába és az arab világ nem is tünt el nyomtalanul Európa szellemi életéből. Ami a török hódítást a talár dulástól megkülönböztette, hosszantartóvá és maiglan is maradandóvá tette, az egy könyvnek, a Koránnak köszönhető. A nemzetek igazi fenntartója a szellem és egyedül csak ez. A szellem, a lélek fénylő csillagrajai a nemzet igazi teremtői, fenntartói, épitői, hadvezérei, katonái. Varázslók ők. Amit teremlenek, az változatlan, elmúlhatatlan, Mikor a vandálok elpuszlitotlák Hóniát, akkor teremtette Szent Ágoston a földi város beíveli az égi városi, a Civítas Dei-t. A mai Párison kivid Franciaországnak számos I'árisa van: Balzac Párisa, Hugó Victor Párisa, Maupassant Párisa. London felett ott lebeg, örökre és ehmilhatatlanul, az a soha nem változó London, amelyet Dickens teremtett. A várost, mely,'I Nagy Péter cár a Néva mellett alapított, a bolsevikiek elnevezhették Leningrádnak, a város, amelynek fehér éjszakái! Dosztojevszkij leírta, örökre Szentpétervár marad. Vannak, akik a/t mondják, a költészet üres jálék. színes és pattanó buborék, gv< rmekek, ifjú és érzékeny lelkek szórakozása. Ledig a művészet parancsoló ereje, jövőre való útmutatása kétségtelen: országokat teremt, batárokat jelöl. A Rajna felelt talán könnyebben megegyeznének némete k és franciák, ha a Rajna csak közönséges folyó volna. De a Rajnában van elrejtve a miszlikns kincs, a Rajnában sellők laknak, szikláin a Loreley éneke csábítja a balászt, s ezért a Rajna vize a német vér minden cseppjével felér. Volt idő, mikor a Duna csak vízi ut volt, de mióta a költő azt irta róla: — Talán honom könnye vagy te, nagy folyó — azóta igazán a miénk és mig Strauss Kék Duna keringője él. l ékén megosztozunk rajta osztrákok és magyarok. Mohács tragédiája százszorosra nőtt, mióta a költő sóhajtva köszöntötte bősvértől pirosult gyászterét. A Tiszára való jogunk örökös és oszthatatlan, mióta Petőfi a magyarság jelképévé avatta. A Kárpátoktól az Aldunáig terjedő földre jogunk örökre bejegyeztetett, mióta Petőfi ezt irta: .1 Kárpátoktól le az Aldunáig Egy bős: üvöltés, egy vad zivatar. Szétszórt hajával, véres homlokával Ali a viharban maga a magyar. Jogunk és kötelességünk, hogy tépett hajjal, véres homlokkal e területen álljuk a vihart. Hogy a szerb állam duzzadása, a nagyszerb álom valóra válása oly akadálytalanul sikerült, abban a nagy szerb nemzeti eposznak döntő szerepe volt Földet, melynek legendái nincsenek, melyet nem jelölt meg költészet és gondolkodás, elfoglalhat minden utazó. Kitűzheti rajta nemzete zászlaját, foglalása jogos, nem irigyli tőle senki, még akkor sem. ha az a föld arannyal és gyémántokkal teli. A föld, mely nem termett nagy embereket, nem sugallt álmokat: senki földje, bárki ráteheti kezét, ez a gyarmati foglalás erkölcsi alapja — de a (iolgotha kopár hegyéért, a Szent Sir sziklájáért Európa századokon ál hullatta vérét. A szellem az. igazi honfoglaló, a jogok igazi forrása. Róni !, mely felszánttatta Karthágó helyét, a meghódítót! Görögországnak még alkotmányos formáit sem törte össze. Az inkák birodalmának s ezzel együtt az azték műveltségnek megsemmisítése Amerikában, mai napig is szégyenfoltja a .spanyol hóditásnak. Igaz, a háborúban megszűnik a nemzetközi jog ereje, de vannak Íratlan parancsok, melyek megállítják a legerősebb hadsereget is. Attila visszafordult Rónia falai alól. Az alexandriai könyvtár felgyújtása barbár tett, de egy könyv iránt való elfogult tisztelet sugallta gőg tette volt.