Magyar külpolitika, 1934 (15. évfolyam, 1-12. szám)

1934 / 5. szám - Hory András

MAGYAR KÜLPOLITIKA 1934 május nak megteremtése a szovjet-rendszernek nemzetrontó veszedelmét az európai államokra lényegesen csökkenti. Amellett egy olyan állam, amely autárkiás gazdálkodásra eleve képtelen, külgazdasági kapcsolatainak megteremtésénél nem nélkülözheti azokat az erőtényezőket, amelyek, mint az óriási gazdasági erőforrások birtokában lévő Oroszország, egy egészséges külgazdasági konkurrenciának megteremtését teszik lehetővé. Ilyen szemszögből kell mérlegelnünk azt a tényt, hogy Magyarország, miután szinte az összes európai államok hasonló elgondolás alapján a szovjettel már felvették a diplomáciai összeköttetést, ezl az összeköttetést maga is helyreállította. Megjegyzendő, hogy Oroszország politikailag Keleten ma annyira le van kötve, hogy az európai államok csupán gazdasági szempontból jöhetnek politikájában számításba. A szovjet-rendszer európai terjeszkedési irányzata és lehetősége is a minimálisra csökkent. Összefoglalva: Magyarország külpolitikai irányát az európai és az amerikai világpolitikai helyzet és gazdasági rend determinálja. Ezek figyelmbevételével külpolitikai iránya a következőkben jelölhető meg: 1. A nemzeti erők összefogása és a magángazdálkodás nemzeti szempontok szerint való irányítása utján belső és külső gazdasági megerősödés. 2. Ennek és a baráti kapcsolatoknak segítségével a nemzeti politikai célok (revízió, leszerelés, egyenjogúság) erőteljes hangsúlyozása. 3. A baráti kapcsolatok kiépítése mellett idegen különleges politikai célokkal szemben a szabadkéz politikájának megőrzése. Érdekszálak kiépítése politikai megrögzités és lekötöttség nélkül. Végül 4. a népszövetségi gondolatnak fenntartása. Emellett a gondolat mellett ki kell tartanunk azért, mert a kis Magyarország távolmaradásának a Nemzetek Szövetségétől súlya és jelentősége nincs. Amellett a Nemzetek Szövetségének alkotmánya jogilag mégis csak lehetővé teszi (19. cikk) nemzeti céljainkért a nemzetek összessége előtt is való küzdelmünket. Hory András Scfimoll pasta Schmoll és Kallós Budapest, V. kerület, Véső~utca 7. sz. A magyar földbirtokos ur, mint diplomata — iine pár szóban Hory András arcképe, aki azért hagyta el a római követséget, hogy mint KhuenHéderváry gróf utódja a külügyminisztériumban átvegye a külügyminiszter állandó helyettesének fontos és felelőségteljes hivatalát. Magyar földbirtokos ur, mert akárhol jár a messze nagyvilágban, minden idegszálánál fogva köti és magához vonzza őt a magyar ugar. Idegen fővárosok irodaszobái, villamfényes szalonjai sem tudták arcáról letörölni azt a barnapiros szint, amelyet a magyar nap szokott ráégetni a magyar country gentlemanek arcára. Hiába hivataloskodott francia nyelven, hiába élt állandóan idegenek között, a beszéde megmaradt az a tiszta, tömörhangzásu, zamatos magyar beszéd, amelyet már a magyar fővárosban is kevesen tudnak, a diplomata urak között még kevesebben. Nyílt tekintete, egyszerűen kedves és közvetlen modora is a magyar vidéki uré, aki minden nagyképűségtől és affektálástól mentesen lebilincselően megnyerő tud lenni, ugy, hogy amellett tekintélyt tart és tisztelelet ébreszt. Ez a magyar vidéki ur azonban ezzel egyidejűleg hamisítatlan világfi és igazi diplomata a szó legnemesebb és legvalódibb értelmében. Akármilyen beszédesen nyájas, ha kell, titoktartó és zárkózott. Ezt azonban ugy tudja megcsinálni, hogyr lebilincselő csevegéssel lakarja el azt, amit nem akar megmondani. Széles külpolitikai tudása egy magasabb szempont látókörébe tudja beállitnai a kicsiny és nagy eseményeket egyaránt. Megvan benne az igazi diplomaták legfőbb erénye: nem kicsinyli le, de nem is becsüli tul az előtte mutatkozó jelenségeket, tüzes magyar érzésével a magyar nemzeti érdek látószögéből itéli meg az eseményeket. Bukarest, Belgrád, Róma — ez a három város volt Hory András külső szolgálatának három állomása. Mind a három sikert jelentett számára. Bukarestben is, Belgrádban is, Rómában is szerették, ami természetes előfeltétele a jó diplomata eredményes működésének. 1927 január 31-én vette át a római kvirináli követség vezetését és ezt a tisztét töltötte be egészen 1933 végéig. 1927 és 1933 között mindenki tudja, mi történt Róma és Budapest viszonyában. Ez alatt a hat esztendő alatt épült ki az olasz-magvar barátság, amelv most kezdi megteremni legértékesebb gyümölcseit. Hory András a diplomaták diszkrét, de következetes munkásságával szolgálta ezt a politikát, az ő ügyességének, körültekintésének, tapintatának sok része volt abban, hogy a két nemzet viszonya az elmúlt hat esztendő alatt egyre bensőbbé lett és egyre jobban elmélyült. Hory András most a külszolgálatból bekerült a minisztériumba, ahol rendkívül fontos munkakör várta. Miután eddig állomáshelyein a részletekkel foglalkozott, most a magyar külpolitika egyetemes irányításában fog résztvenni. Azok a képességei, amelyek a külszolgálatban annyi sikert szereztek neki, bizonyára legújabb hivatása teljesítésében is segítségére lesznek. Azok a gyakorlati tapasztalatok pedig, amelyeket idegen országokban szerzett, megkönnyítik, hogy helyesen ítélje meg a magyar külpolitika fölmerülő problémáit. Ezért Hory András további működése elé a legnagyobb bizalommal és a legreményteljesebb várakozással tekinthet az ország.