Magyar külpolitika, 1934 (15. évfolyam, 1-12. szám)

1934 / 1. szám - A nemzeti szocializmus államközi politikája

4 MAGYAR KÜLPOLITIKA 1934 január A nemzeti szocializmus államközi politikája Irta: dr. Faluhelyl Ferenc egyetemi nv. r. tanár A nemzeti szocialista Németország október 14-én bejelentette kilépései a Nemzetek Szövetségéből és ezzel egyidejűleg Hitler ország-világ elölt ugy nyilatkozott, hogy mindaddig, aniig Németországot nem lógják megint egyenjogú félként kezelni, Németország többé nem vesz részt semmiféle nemzetközi egyezményben. Hitler ezen állásfoglalásából, nmeivel azután a németbirodalmi népszavazás nagyszerű eredménye is megerősített, közelfekvő volt az a következtetés, hogy a német nemzeti szocializmus, akárcsak annak előtte az orosz bolsevizmus, s/ét akarja robbantani azokat a kereteket, amelyeket a kulturállamok közössége hossza évszázadok munkájával a nemzetközi jog szabályainak formájában az államok és népek cselekvése elé állított. Ez ellen a felfogás ellen szállt síkra az egyik előkelő német jogi hetilap hasábjain (Juristische Wochenschrift, 193.Í. évf. 44. sz.) Kraus Herbert, a hírneves göttingai professzor. Cikkéhen, amelynek .1 nemzeti szocializmus államközi világképe nagyjelentőségű cimet adta, megkísérli, tudtunkkal elsőnek, rendszerbe foglalni a hitleri politika államközi irányelveit és ezek alapján kimutatni, hogy a harmadik birodalom épitő szelleme, a horogkeresztes nemzeti szocializmus, minő álláspontot foglal el az államközi jogközösséggel és ennek éltető, összekötő elemével, a nemzetközi joggal szemben. Minden forradalom negatívumból indul ki. Minden forradalom, a kommunista bolsevizmus, az olasz fasizmus és hitleri nemzeti szocializmus egyaránt a tagadás szellemének a szülöttei. Tagadják a meglévő rendnek helyességét. Tagadják, hogy a dolgok rendje, ügy, ahogy az kialakult és ahogy akár évszázadokon ál is fokozatosan kifejlődött, kielégíti a mának a követelményeit. És ennek a negatívumnak ellentétekép pen csak egy, nagy körvonalban megrajzolt világkép áll, amelynek a társadalmi és államközi közösség öszszes felmerüli és ki nem küszöbölhető követelményeivel szemben a győzedelmes újjáalakulás első szakában legtöbbször nagy kérdőjel a válasza. Az orosz kommunizmus egyetlen alaptétele a cári Oroszország társadalmi és állami rendjének teljes képtelensége, Mussolini fasizmusa a világháború után megerősödött nemzetközi szocialista eszméknek az olasz nemzeti erőkre kiható romboló hatását látja és ezt kívánja gyökerében megfojtani. A hitleri nemzeti szocializmus pedig ugyancsak ennek a nemzetközi szocializmusnak, amely a világháború folyamán Németországban úrrá lett, tulajdonítja a háború utáni Németország összes szenvedéseit, belső gazdasági pusztulását és nemzetközi elnyomatását, amelyet, ha a nagymultu és nagy jövőre hivatott németséget meg akarják menteni, feltétlenül meg kell szüntetni. Ez a negatívum ezeknek a társadalmi forradalmaknak az cgijetlen hatóereje is. Ez a negatívum az. Vállai francia képviselő, aki Budapesten előadást tartott a francia-magyar kapcsolatokról. Középen Pékár Gyula, az ülés elnöke, mellette dr. Eöttevényi Olivér, a Magyar Külügyi Társaság ügyvezető alelnöke