Magyar külpolitika, 1934 (15. évfolyam, 1-12. szám)

1934 / 3-4. szám - Róma az európai politika középpontja

MAGYAR KÜLPOLITIKA 1934 háborús céljaiknak egyik főjelszava volt. Azt hitték, hogy a hatalom ereje elegendő Írsz a fegyveres rend fönntartására és arról álmodoztak, hogy az összetört és jogaiktól megfosztott államokat bele lehet szorítani olyan európai egységbe, aminőt Briand elképzelt. Később pedig Tardieu miniszterelnöksége idején komolyan gondoltak arra. hogy gazdaságilag össze lehet forrasztani a volt kettős monarchia darabjait Franciaország keleti kis szövetségeseinek vezetése alatt. Azt hitték, hogy rendet tehet leiem teni a földrajz, a történelem és a gazdaság törvényeivel szemben. Kzek a törvények azonban éppen ugy érvényesülnek a népek sorsában, mini a természet erői s ezért minden ilyen kisérlel halálra volt ítélve már születése pillanatában. A feldúlt Közép-Európa helyreállításának ujabb kísérlete három esztendővel ezelőtt Ausztria Németországhoz való csatlakozásának terve volt. Ezt, mint tudjuk, a hágai bíróság előtt Franciaország és a vele érdekközösségben lévő országok megakadályozták. A csatlakozás terve így meghiúsult s az utána következő időben Németországot, majd később Ausztriát ujabb rázkódtatások érték. Németország újjászületése a nemzeti gondolat hatása alatt azután uj helyzetet teremtett Európában, Ausztriát pedig a közelmúlt eseményei megszilárdították ama meggyőződésében, hogy saját jövendője és Európa érdeke egyaránt függetlenségének fenntartását követeli. A politikai erőviszonyok alakulását erősen befolyásolta Amerika visszavonulása az európai ügyektől, továbbá Anglia ujabb magatartása a fegyverkezés szabályozása terén, amellyel kapcsolatban teljesen a legyőzött nemzetek egyenjogúsága mellett foglalt állást. Gyors egymásutánban következett Lengyelország megegyezési' Németországgal, a közelmúlt napokban pedig Belgium állásfoglalása mutatta meg. hogy Franciaország most már csupán kisántántbeli szövetségeseire számithat a békeszerződések betűinek védelmezésében. A politikai erőviszonyoknak ez az ujabb alakulása szinte automatikusan Rómába helyezte át az európai politika súlypontját. Nem véletlen, hogy az európai politika szálai mind Mussolini kezében futnak össze. Nem véletlen, hogy Róma dicsőséges hagyományai Mussoliniban élednek föl. Mussolini az igazság és a méltányosság uralomra juttatását fegyverek helyett a jog eszközeivel akarja elérni. A gazdasági élet terén pedig a természetadta feltételek figyelembevételével Közép-Európa rendjét akarja helyreállítani. Magyarország és Ausztria a Duna-medencének két központi országa, az a kiinduló pont, ahonnan továbbterjedhet és kibővülhet a gazdasági együttműködés a többi érdekelt országra is. Mussolini nagy érdeme, hogy az első alkalmas lélektani pillanatot felhasználta a gazdasági válság okozta romlás megállítására. Magyarország és Ausztria, mint a múltból tudjuk, gazdaságilag egymásra vannak utalva. Minthogy azonban Magyarország mezőgazdasági termésfölöslegét Ausztria nem tudja egészen felhasználni, Ausztria ipari termékeinek fölöslegét pedig Magyarország nem fogadhatja be egészen, természetes, hogy szorosabb gazdasági kapcsolatuk egy nagyhatalommal, — ahol termékeik egy részét el tudják helyezni, — életbevágó jelentőségű Hogy ez a nagyhatalom Olaszország, az különösen örvendetes reánk nézve. A gazdasági kapcsolatokból mind a három országnak csak előnye származhatik. A gazdasági kapcsolat kibővülése pedig még közvetlenebbé teszi a politikai érintkezési is a három ország között. Nagyon természetes, hogy arról a gazdasági kapcsolatról, amelyet most konkrét megállapodásokkal pecsételtek meg Rómában, elsősorban gazdasági előnyeinek mérlegelésével kell ítéletet mondanunk. Kétségtelen, hogy ez a kapcsolat nemcsak előnyöket jeleni, hanem megnyitja az utal ennek az együttműködő gazdasági területnek kibővítésére is. A kibővítés azonban most már csak olyan körülmények között történhetik meg. amelyek biztosítékot nyújtanak arra. hogy sem Magyarország, sem Ausztria politikai áldozatokat nem lesznek kénytelenek hozni a csatlakozó országok együttműködéséért. Franciaország számolt a mí gváltozott külpolitikai helyzettel, amikor hozzájárult Mussolini dunai tervének megvalósításához. Ez a hozzájárulás nem jelenti azl, hogy Franciaország kisántántbeli szövetségeseinek érdekeit mosl már mm részesiti kellő méltánylásban. Ez a hozzájárulás csak annyit jelent, hogy Franciaország kénytelen elismerni Olaszországnak minden politikai hátsó gondolattól való tartózkodását és elismerni azl, hogy más uton KözépEurópa rendjét megteremteni nem lehet és hogy Ausztria függetlensége amit Franciaország életbevágó érdekének tekint más uton fenn nem tartható. A legközvetlenebbül érdekelt Németország pedig, ha egyelőre nem nézi is teljes megértéssel Ausztria, Magyarország és Olaszország kapcsolatát, rövidesen látni fogja, hogy ez az alakulás, nem zárván ki egy más államot sem a csatlakozásból, a német gazdasági együttműködés megvalósítását könnyűszerrel lehelövé teszi. Az olasz-magyar-osztrák kapcsolat gazdasági, földrajzi, politikai törvényszerűségeknek eredménye. Magyarországra nézve első következménye az. lesz, hogy mezőgazdasági fölöslegei részére állandó piacot talál. Ha pedig feleslegeink elhelyezése így biztosítva van, akkor minden mesterséges eszköz nélkül be fog következni mezőgazdasági termékeink árának javulása itthon is. A mezőgazdasági termékek áremelkedése pedig ipari és kereskedelmi életünket is fellendíti. Ez a gazdasági megerősödés pedig külpolitikai téren is erőgyarapodást jelent számunkra, azt az erőgyarapodást, amely lehetővé teszi számunkra a további harcot a magyar igazságért. Anonymus.