Magyar külpolitika, 1934 (15. évfolyam, 1-12. szám)

1934 / 2. szám - Legyen már vége a ferdítéseknek - Trianonon tul!

1!>:i4 február MAGYAR KÜLPOLITIKA 15 KÖZGAZDASÁG Az olasz-magyar kereskedelmi kapcsolatok Az olasz-magyar kereskedelmi kapcsolatok az utóbbi években .javullak és kimélyültek, kedvezően befolyásoltatván egyrészl a két állam kö/ötl uralkodó szívélyes rokonszenvtől, másrész) az olasz és a magyar kormányok közötl lefolyt barátságos tárgyalásoktól. Az árucsere ezen kimélyülését különösképpen három fontos tényező segítette elő: az exporthitel megkönnyítéséi szolgálé) olasz-magyar részvénytársaság (székhelye a Credito Italiano Milanóban), a magyar-olasz kereskedelmi kamara, amely csak nemrégen létesüli Lombardia fővárosában és a milánói mintavásár. Ezen nagy olasz piac gazdasági fontosságál Magyarország azonnal felismerte és 1921 óta hü maradi hozzá, amely évben először vett részi ezen vásáron egyelőre 32 kiállítóval. Ezután egy bizonytalan időszak következeti, 1928 óta azonban a magyar termelők megjelenése állandó jellegű s éppen ez az, ami egy vásár céljainak megfelel. Az utolsó milánói mintavásár alatt fontos üzletek jöttek létre a két baráti ország között s egy teljes nap kizárólag a magyar vevőknek lett szentelve, akik nagy számban jöttek, hogy tanulmányozzák az olasz piacot és azokat a lehetőségeket, amelyeket az olasz piac a magyar mezőgazdaságnak nyújthat. Nincs kétség abban hogy a legközelebbi XV. — milánói mintavásár magyar pavillonjában egyre gyarapodó számban lesznek a magyar termelők és eladók fellelhetők, akik a szerzett tapasztalatok és az Olaszország iránti természeti s rokonszenv következtében évrőlévre számosabban keresik fel a legnagyobb olasz piacot. Az 1934. évi Budapesti Nemzetközi Vásár A külföldről számos államból olyan hírek érkeznek, hogy a válság most bekövetkezett fordulópontján elsősorban a középipar mutat fellendülést. Számos államban: U. S. A.-ban, Angliában és Németországban is a niammutvállalatok még csak a stabilizálódás helyzetében vannak, míg a közép- és kisvállalatok feltűnő módon előretörnek a versenyben. érdekes, hogy az ilyen jelenségek vámhatároktól és aulárch iától függetlenül gyorsan terjednek az összes országokban. Magyarországon ennek a folyamainak első szembetűnő bizonyítékát .i nagyközönség a május 4-én megnyitó árumintavásáron fogja kapni. Ugy értesülünk ugyanis, hogy a vásárra eddig már jóval több, mint 1000 egyéni kiállítás keretében résztvevő cég jelentkezelt, akiknek helyigénye közel jár a tavaly lekötött összes területhez. A cégek sorában azonban, nálunk is mint a külföldön, érdekes előretörését tapasztaljuk a középipari válla latoknak. Kisebb szervezérükkel ezek a cégek gyorsabban tudlak alkalmazkodni a változott viszonyokhoz, erőgyarapodásuk pedig már akkora, hogy ma n magyar középipari vállalatok is részt kérnek a vásáron várható nagy exportüzletből. A vásáron résztvevő számos szakma közül különösen nagy fejlődési mutatnak a bőr- és cipőipari, a fa-, bútor- és kárpitosipari, a vas- és gépipari és az építőipari csoportok. Különösen sok középipari vállalat jelenlkezett a vegyészeti és kozmetikai, a textil-, apróvas- és elektrotechnikai, valamint a papirszakmában. A vásárra eddig jelentkezett egyéni kiállítással résztvevő cégek száma ma már csak 9%-kal marad alatta a tavalyi végleges eredménynek és az általuk igényelt terület is csak 20%-kai kisebb, mint amennyi területet ezek a cégek tavaly á megnyitás napjáig kötöttek le. Ha figyelembe vesszük, hogy a vásáron mindezeken kivül az idén számos külön csoportot is rendeznek, valamint, hogy a vásáti résztvevők sorában külföldi államok is szerepelnek nagy számmal, oly nagy kelelek bontakoznak ki. amelyek alapján biztosra vehető, hogy a május 'i-én megnyíló Budapesti Nemzetközi Vásár terjedelemben és tartalomban felül fogja múlni a: eddig rendezeti összes magyar árumintavásárokat. * Szakmai körökben elterjedt hirek szerint a május 4-én, a hó első péntekjén nyíló Budapesti .Nemzetközi Vásár nagyobbnak és ami ennél fontosaim, tartalmasabbnak Ígérkezik minden eddigi magyar árumintavásárnál. A kiállítók nagyarányú érdeklődését legjobban talán az jellemzi, hogy az egyéni kiállításon résztvevő cégek helyigényének területi quantuma — a február 15-iki megállapítás szerint — már csak kevéssel marad alatta az egyéni kiállítók által az elmúlt évi vásáron elfoglalt összes területnek. Számolni kell tehát azzal, hogy a vásár megnyitásáig még hátralévő közel •'! hónap során a már eddig nyilvántartott t,őbb, mint 1000 Cégen leiül még annyi uj kiállító fog jelentkezni, hogy a vásár tavalyról ismert területét okvetlenül ki kell bővíteni. További területű igényt jelent ezenkívül a vásárral kapcsolatban tervbevett számos külön csoport. Ezek közül letenni helyigényt jeleni a magyar fürdők kiállítása, a telekpurcellázö és öröklakás irodák bemutatója, a ruházati és konfekcióipar kiállításával kapcsolatban a divatrevü céljára építésre kerülő szinpad-csarnoka, és igen nagy területet kell fenntartani az. automobilszakma illetékes külföldi szervei által is, nemzetközi automobílkiállitásnak elismert vásári autócsoport számára. Mindezen felül területi igényt jelent a külföldi államok kiállítása is. A vásár vezetősége ezért máris tárgyalásokba bocsátkozott az illetékes ha lóságokkal, hogy a vásár területét ki lehessen bővíteni. A már eddig jelentkezett cégek helykiosztása egyébként időközben már megindul. Az előjelekből Ítélve, számolni lehet tehát azzal, hogy a válság fordulópontján a világszerte kezdődő optimizmus jegyében rendezett 1934. évi vásár nagyobb és az üzletkötési lehetőségek szempontjából is sikeresebb les/ a/ eddig rendezeti öss/ts budapesti árum in la vásároknál. Változatlan nyereség és osztalék :i „MOKTAK"-nál. S/ámos > lőkelő iparvállalattal áll szoros kapcsolatban a Magyar Országos Központi 'takarékpénztár, melynek vezetőségi most is biztosítani India a mtrlig adatok stabilitásit. Komoly eredménynek számit, hogy a MOKTAR 1933. évi mérlege 722.439 pengő nyereséggel zárult a tavalyi 715.804 pengővel szemben. A könyv- és folyószámlabetétek a mult év végével ( saknem 62 miliő pengői lellek ki, kereken 547 ezer pengővel többet, mint tavaly. Az egyéb hitelezők tétele 5.7 millió pengő ( sökkenést mutat, ami visszafizetésektől eltekintve főkép függő deviza-kötések lebonyolításának köszönhető. A váltótárca némi (sökkenést, az adósok tétele pedig árnyalatnyi emelkedést mutat. I" kél létei, hozzávéve az intézet pénzkészletét, valamint bankkövetelését és mobil értékpapírtárcáját, hatalmas mobilitásra mutat. A takarékpénztár banküzlete mintegy 15 százalékos forgalomemelkedést tüntet lel. Ez nagy agilitásra mutat. Az igazgatóság a február 27-re összehívott közgyűlésnek azt javasolja, hogy 100 ezér pengő külön tartalékolása és több mint 100 ezer pengő uj számlára való elővezetése után részvényenként 1 pengő osztalékot fizessenek, annyit, mini az 1932-ös üzleiév nyereségéből. Az Angol-Magyar Bank jelentése a gazdasági helyzetről. Az Angol-Magyar Bank a gazdasági helyzetről szóló jelenléséhen megállapítja, hogy a különböző országokban a gazdasági elet megdermedése szünöfélben van. Ugy látszik, hogy a világgazdaság különböző területein nyugvópontra jutott a bomlási folyamat, sőt már a javulás elszigetelt jeleit is lehet észlelni. Ezek a javulási jelenségek azonban naggobbára állami rend szabályok és segítő akciók következményei, tehát nem a magángazdaság erőinek szidtad érvényesülése hozta létre. Éppen ezért i/ kel a jelenségeikei egyelőre fenntartással kell megiitélni. A jelentés részletesen foglalkozik ezután külkereskedelmi helyzetünk javulásával, majd pedig megállapítja, hogy a devizakorlátozások nemcsak a kereskedelmi forgalmat bénították, hanem :iz inkasszót is akadályozták. A jelentés behatóan foglalkozik a/ egyes gazdasági ágazatok helyzetével is. A Salgótarjáni Kőszénbánya osztaléka. A Salgótarjáni Kőszénbáinya Rt. igazgatósága megállapította az 1933. évi zárszámadásokat és elhatározta, hogy a február hó 26-ik napjára egybehívott rendes évi közgyűlésnek részvényenkinl — az előző évi 1.25 pengővel szemben — 1 pengő osztalék kiűzetését fogja indítványozni.