Magyar külpolitika, 1934 (15. évfolyam, 1-12. szám)

1934 / 2. szám - Fenyegető veszély a Duna völgyében

1»;»4 február MAGYAR KÜLPOLITIKA Fenyegető veszély a Duna völgyében Georges Roux cikke A Párisban megjelenő Crapouület cimü tekintélyes folyóirat legutóbbi számában cikkel 'közöl Georges Roux tollából „Fenyegető veszély a Dunavölgyében" címmel, amely a békeszerződések révén előállott középeurópaii helyzetet tár­gyalja, francia szemszögből, természetesen az Anschluss fenyegető veszélyének hálása alatt, A legelső hibái a 'kettős monarchia feldarabolásában lát ja, amely a legerősebb ellensúlya volt a német birodalom­nak Közép-Európában. A franciák szerintié túllépték a célon és ahelyett, hogy különböző autonómiáikkal biztosították volna a különböző ottélő népek követeléseit, feldarabolták cvii a földrajzi egységei és Félrevezetve néhány tekintélyes kisantant-politikustól, olyan területi változásokat erőszakol­tak reá a különböző népekre, amelyekéi nem is kívántak, söi. ez megkérdezésük nélkül történt. Részletezve az utódállamokat, megállapítja, hogy a kis osztrák köztársaság száz százalékig ki uan téve a nagy nemet tqység vonztnjinil ;s saját eitjtiis utalva Franciaorszag­ban tévesen iíélik meg az osztrák helyzetet, Ausztria inkább autonómiáért küzd, mintsem függetlenségeért. 1918-ban a békeszerződések tiltották el neki fajtestvéreivel való egyesü­léseit, ma Doilfuss személye az, amely megakadályozza, hogy Ausztria Hitlerhez csatlakozzék. A két fascista államot csak regionalisla formaságok választják el egymástól és idő­vel a kél testvéralakulalt mégis csak egyesülni fog. A saint gennaiini béke ezáltal, hogy elszakította a német területekéi .1 regi monarchiától, maga készítette elő Ausztria éh Német­ország egyesülését. Ez kárpótolni fogja Németországot El­zász, Posen és Schleswig elveszítéséért, ugyhogy Németország nyerieskénl kerül ki a világháborúból. Romániában erő-, német kisebbség él, amelyet a romá­nok a magyarok ellen használnak fel. A német befolyás mindinkább kiszorítja a franciát, amelyben legnagyobb sze­repe Károly román királynak van. ki titokban Franciaország elkeseredett ellensége és nem tudja neki megbocsátani a pá­lisi tartózkodása alatt vele szemben foganatosított rendőri rendszabályokat. Franciaországban nagyon lebecsülik a né­nit I forradalomnak horderejél és hatását, pedig ez különösen Romániában erősen megnyilvánul. Románia különben is kevéssé megbízható, ugy politikai, mint kereskedelmi téren. Csehszlovákia a Quai d,Orsay dédelgetetf gyermeke, egy nagy gondolat, de egyúttal nagy tévedés szülötte. Fő hibája, hogy sohasem létezett, Franciaország alkotta meg, a termé­szetes törvények ellenérc. Franciaországban sziklaszilárdnak gondolják Cseh­országot, mivel két kimagasló ember vezeti, Masaryk és licnes. Elfelejtik azonban a következőket: hogy 1. a csehszlovák államban élő népek a történelem folya­mán sohasem éltek együtt, 2. a Kár/iátok hegylánca szél választ ja őket; nincs meg az egység; » földrajzi széttagoltság, a természetes akadályok a legnagyobb nehézségeket okozzák, 3. a legnagyobb méri ék ben izét van tagolva faji szem­pontból is: 48% a cseh, 16% a lót, 24% a német, 8% ma­gyar. 4% ruthén, a többi zsidó, lengyel, slb. libben a/, állam­ban a kisebbségek vannak többségben, 4. a faji különbségei növeli a nyelvi különbség. .1 cse­hek nem értik meg a szlovákot és viszont. Ruszinszkóban kei nyelvet használnak, a cirill belükkel irt oroszt és a héber belükkel irt yiddis tájszólást, 5. ráadásul a vallási különbségek: a csehek husziták és katolikus ellenesek, a lótok buzgó katolikusok, a rulhének görögkeletiek vagy katolikusok. licnes meggyőzte a franciákat és ők hiszik, hogy létezik egy Csehszlovákia, mert egy ember után ítélik meg az álla­mot. Aki ismeri Csehszlovákiát, csodálkozik a francia illn­ziókan. Alig hihető, hogy francia—német konfliktus cselén a csehszlovák hadsereg támogatná Franciaországot. Francia­ország a németség ellen akart védgátat építeni és végered­ményben e ak egy gyerekjátékot készített és ami még rosszabb, Poroszország részére. .1 esetiek föláll, akarva nem akarva, valóságban a németek uralkodnak. Ezek a lakosság 24%-dZ teszik ki az egész köztársaság területén és 50%-át Csehországban. A lakosság legszorgalmasabb, legmű­veltebb részét képezik és az ipar és kereskedelem az ő ke­zükben van. s/óval Ők: az uralkodó kisebbség, melynek min­dig van két tagja a prágai kabinetben is. Csehország nem fogja elkerülni örök sorsát, hogy német állam legyen. Egy papírdarab é> különbőz/) miniszteri beszé­dek nem tudják a történelemből az elmúlt századokat ki­törölni, ölliszáz évig voll Csehország királya a német szent birodalom választó fejedelme. És amikor 1848-ban Prágában a párnapos köztársaságot kikiáltották, ez a német köztársa­sághoz akart csatlakozni. Ha egyszer az osztrák ..ellenállás" meg fog szűnni, azaz ha Franciaország nem fog 'többé fizetni Bécsnek, Csehországnak a helyzete tarthatatlanná válik. .Ír osztrák Anschlusst a csehszlovák Anschluss fogja követni. Annak idején még Szlovenszkót és Ruszinszkót is hozzácsa­tolták, hogy a Németországnak járó rész még nagyobb legyen. Büszkék lehetnek a békeszerződések szerzői, jó munkál végeztek. Azután Magyarországról emlékszik meg, elismeréssel szól arról a történelmi hivatásról, amelyet függetlenségének megvédéseéri kifejtett. Megemlékszik a trianoni békéről és az azt követő kisantamt-erőfeszitésekről, hogy Magyarorszá­got illetőleg a külföldet tájékozatlanul hagyják. Megemlék­szik a hazájuktól elszakított magyarokról, kik a különböző idegen elemekkel való kevertség folytán, nemzetiségükben vannak veszélyeztetve. Franciaország azáltal, hogy a nemzetközi jog ellen inté­zett hasonló merényletet fedez, elvesztette igazságos hírnevét. Erkölcsi hibát követett el, de politikai hibái is, mert sorsára bízott egy népet, a magyart és kiszolgáltatta azt a román és cseh gyűlöletnek, amint kiszolgáltatja jelenleg a német ambícióknak. Jelenlegi kétségbeeseti állapotában Német­ország karjaiba kergeti. Ez a veszély távolról sem elméleti, ennek dacára a francia politika csak állandó és gyötrő tagadásban merül ki. Szögyén Tibor Banküzlet Alapítva: 1920 Budapest, VL, Teréz-körut 56. Telefon. 13-9-92, 26-3-27,12-7-49 Bankszerű h i t e I m ü veletek Viseilen harisnyái n MPÍI AK * BUDAPEST TKXTI LFKSTIMP! YA It 111 M™™™-** « TELEFOS 03-1-30, 63-5-53. R.-T

Next

/
Thumbnails
Contents