Magyar külpolitika, 1934 (15. évfolyam, 1-12. szám)

1934 / 12. szám - Az olasz szindikátusok működése. Anselmi Anselmo olasz egyetemi tanár előadása. Második közlemény

16 MAGVAK KÜLPOLITIKA 1934 Hiányoznak mindazonáltal a kategóriának közvetítő szervezetei, amelyek nem szükségesek, vagy mert az egyetemes szervek már uiegalakitattak számot vetve ai lenue lési ágak megkülönböztetésével, vagy mert a kategória igazi és saját megkülönböztetése, vagy mégjobban a kategória problémáinak a különbözősége nem létezik. b) a munkaadóknak 3 konfederációja (ipar, keresne delem és a belföldi szállítás) és a munkásoknak J konle derációja (ipari, földmivelés, kereskedelem, belföldi szállítás, hitel és biztosítás) alakitattak első fokú egyeteme* állandó szervezetként, körükben minden egyes beszervezett kategória számára benső szervezettel birváu és felsőbb fokú szervezetként. Különösképpen a/ ugyanazon kategóriának különböző belső formálódásait fogják össze nrmelj formálódá.-ok a különböző egyetemes szervezetekben ala pittattak. c) a hátramaradt tengeri és légi forgalom vállalatai nak konfederációja és a/ egyéb foglalkozásnak és művészek konfederációja felsőbbfokn szervezetekként alakíttattak, amelyek magukba foglalják az elsőfokú szervezeteket, kategóriáról kategóriára. 11 . A szakszevoezetek működése. A kollektio munkaszerződések — segélyezési tevékenység. A szakszervezetek egyik legfontosabb működése a kollektiv munkaszerződések kötése, amelyeknek, mint mái mondottam, kötelező hatása van az összes munkaadókra és munkát vállalókra, akár be vannak azok iratkozva, akár nem. A szindikátusoknak ezt a jogát is, az etikai természetű kötelesség jellegére való tekintettel, a Carta del Lavoi-o kinyilatkozása ruházta rájuk, állítva: „A szakszervezeteknek kötelességük szabályozni, a kollektív szerződések utján, a munkaadók és munkások közötti munkaviszonyokat, melyeket képviselnek.'" Az olasz jogászok körében nagyon sokat vitatkoznak i kollektív munkaszerződés jogi természete körül, de immái a nagy többség elismeri ebben a közjogi aktus lényegejellegzetességeit. Jólehet ugy születik, mint ai magánjogi szerződés, egy akarati megegyezés által, de a törvénybei: találja a kiterjeszkedéseinek az alapját a szembenálló felek körén túl. Valóban az érvényessége mindenekfelett a törvényeknek van alárendelve, nemcsak kötelező tartalom tekintetében, amelynek természetessége az elnevezésből is kö vetkezik, a munkának a minimális garanciát is magában foglalja (a kollektív szerződéseknek tartalmazniok kell minden esetben a szabályozott viszonyokat intéző normá kat, a próbaidőt, a fizetés mértékét, munkaidőt és a vállalatokban a folytatólagos munkakérdést, munkaszünetet, a mulasztásnélküli elbocsátást, vagy az alkalmazott halála esetében a következményeket, a katonai szolgálatba hivást, a betegség esetét), de ez a feltételezett ellenőrzéstől, a szerződés kötő szervezetek részéről és a törvény intézkedő normái részéről. Ilyen ellenőrzést fejtenek ki azáltal, hogy a helyi megkötött kollektív szerződéseket a prefekturánál helyezik letétbe, az ultra tartományi és nemzeti szerződéseket pedig ai korporációs minisztériumnál. A prefekturák vagy a minisztérium a szerződés vizsgálását is végezhetik és kihirdethetik a provinciának legális hireit közlő lapban, vagy ,a korporációs minisztérium közlönyében (Bollettino Ufficiale), a területi körök szerint, amelyen belül a szerződés érvényes. A közlésnek az időpontjától lép hatályba, azaz számítódik a kötelező érvényessége mindenki számára. A szindikális szervezetek kontraktiiális tevékenységének egyszerű számbeli összefoglalása mutatja e működés eredményességét. Yalóbam 1926-tól egész 1933-ig a korporációs minisztériumnál 527 érvényes nemzeti, vagy tartományfeletti szerződést helyeztek le; ezekből 486-ot hirdettek ki. Ez alatt az évek alartt 11.795 tartományi szerződést kötöttek és ezek közül 6439-et hirdettek ki. Ha a mennyiségbeli vizsgálattól ,ai minőségbeli vizsgálathoz megyünk, mondhatjuk, hogy egy termelési kategória sem és egy munka viszonyoknál illetékes jogi intézmény sem maradhat mentes a sajátságos szabályozástól. Ennek a kontraiktáilis tevékenységnek különleges sajátossága a tartalo elaszticitása és az általános szabályozásoknak á teljes alkalmazkodása a partikuláris érdekekhez. A különböző termelési kategóriák, vagy vállalatok különböző csoportjainak legkülönbözőbb következményei egyeztetnek össze. Tailán ez domborítja ki legjobban az olasz kollektív szerződések rendszerének a felsőbbségét a többi országok hasonló törvényhozási rendelkezései felett (ezek az utóbbiak csak a munkaviszonyokról és minimális bérről intézkednek.) A többi európai szociális legisláció kétségtelenül olv nehézkés formát jelent, amely kevésbé hajlékony és alkalmazható termelés szempontjaira, különösen ai gazdasági válságok idején, mint jelenleg is s amelyik inkább kár, mint előny a gazdaság szociális rendezése számára. MAGYAR KÜLPOLITIKA KÜLPOLITIKAI, KÖZGAZDASÁGI ÉS IDEGENFORGALMI FOLYÓIRAT A MAGYAR REVÍZIÓS LIGA HIVATALOS LAPJA Szerkesztő-bizottság : Pékár Gyula főszerkesztő, a Magyar Revíziós Liga társelnöke; dr. Faluhelyi Ferenc, egyetemi tanár; báró MadarassyBeck Gyula, a Magyar Reviziós Liga társelnöke; dr. Fali Endre, a Magyar Reviziós Liga ügyvezető igazgatója; Marins, Szász Menyhért, dr. Széli Sándor főmunkatársak. A szerkesztésért és kiadásért felelős: Csikszentmihályi Sándor László. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest, VI., Aradi utca 8. Telefon : 22—8—97. Kiadótulajdonos : Hungária Lloyd Lapkiadó Vállalat részvénytársaság. Előfizetési ár : Egész évre 18 pengő. Külföldön az előfizetési ár kétszeres. Postatakarékpénztári számla: 16.123 Pannónia nyomdai műintézet, Budapest VII. Tel: 42—3—09 • •mmi^nM IDEAUS TOROK- ÉS H W ft^E* Klll SZÍJFERTÖTLENIIÖ ••^•B W Hl ^^^^^ H^^^H f\ mindennapos szájápolásnál i S

/« X w ytr -m r^r -Tp A w» w wr^ 'Tp /-m*. A Forgalomba kerül: JLS A. vJ V 1 JL* R A M2, M 1 A 50 és 100 tablettát tartalmaz