Magyar külpolitika, 1934 (15. évfolyam, 1-12. szám)

1934 / 1. szám - A Népszövetség sorsa

MAGYAR KÜLPOLITIKA 1934 január Fausztot a „Himmel-fahrt" halhatatlan muzsikája közepette Margit könyörgése menti meg, Don Jüanért áldozata, Elvira, ajánlja fel a maga lelkének az üd­vösségét . . . velük szemben, midőn Ádám a mere­dék széléről felkiált: „csak az a vég, csak azt tud­nám feledni!" az Ur döntő szava fogja fel a tántoro­dót: „mondottam, ember, küzdj' és bizva bízzál!" lé­nyegében az égi szózat mögött rejtőző „örökasz­szonyi" bűbáj menti meg Ádámot, de ez se az alacso­nyabb, hanem a fensőbb: legfensőbb fokán, az anya ság magaslatán. A Fauszt Margitjának a gyermeke véres szégyen a bitó alatt: az Ádám Évájának az anyasága mentő és megváltó szentség az Ur dicső séges szine előtt. Győz a Teremtés misztikus impera­tivusa: az emberi nem nem halhat ki, — Ádám bukó, de nem bukott titán, épp meri nem fogalom, hanem az Élő Ember, kinek minden tragédiája mellett is tovább kell bíznia, hogy tovább küzdhessen. Az Ur biztató végszava mintegy a Végtelen uj távlatát nyitja meg a legördülő függöny mögött: hátha egy napon mégis meglátjuk a láthatatlant, meg tudjuk a megtudhatatlant, elérjük az elérhetetlent? . . . Nemrégiben Goethe centenáriumát ünnepelte a világ s az ezt az ünnepélyt kisérö nemzetközi gon­dolattornában a madáchi Ádám sokszor szembe ke­rült Fauszttal. Elmondhatjuk: a magyar gondolattal együtt a magyar költő neve is fenségesen magasra szállt a bámuló utókor érzékelésében. Érthető, mert mint minden igazi legnagyobb költő. Madách is vates, próféta is tudott lenni s az a megrázó freskó, ahogy a falanszter-jelenetben a szovjet-mát meg tudta jósolni, szivbemarkolóan hatalmas benyomást gyako­rolt a gondolkodó emberiségre. Egy szó, mint száz, a madáchi Ádám a Goethe-centenarium elismerő méltánylása közepette lépett fel Fauszt és társai mellé az örökemberi küzdés titánjainak az uj Olympusára. Mikor a klasszikus Burgszinház függönye felgördült Bécsben: Madách és az ő Ádámja egy uj ,,HimmeI­fahrt"-ban indultak el földkörüli diadalutjukra, — örök dicsőséget szerezni a létért küzdő magyar nem­zeti géniusznak! Tekintse meg a job b szak­üzletekben a FILTEX RT I e g ujabb női ruhaanyag mintáit A Stavisky-botrány és a magyar optánsok Páris, január. El lehet képzelni, milyen csemege ellenségeink szá­niára a Stavisky-iigy. A kisentente kancelláriákban kiad­ták az utasítást: mindent cl kell követni, hogy a francia­országi magyar revíziós propaganda további útjába barri­kádokat állítsanak. A meghódított Anglia után nem niu­latkr.ztak-e máris aggasztó jelenségek a francia közvéle­ményben a magyar revíziós követelések megértése iránt? Mindent figyelemmel kisértek, mindentől megijedtek. A lapokban egyre sűrűbben megjelent magyarbarát cikkek szerzőit rendszeresen elárasztották cllcnpropagandá juk termékeivel: brosürákkal, könyvekkel, térképekkel. Az egyik francia publicista megmutatta nekünk azokat a fe­nyegető leveleket, amiket szerb diákoktól kapott egyik revíziós cikke után. Semmit sem banyagolnak el, hogy a magyarbarát írókat „felvilágosítsák" és ha kell, megrágal­mazzák, kompromittálják. Minden nyugtalanította őket. A francia cserkészek nagyszámú részvétele a gödöllői jam­boreen. Hántotta őket a francia újságírók rokonszenves szereplése a budapesti Nemzetközi Újságíró Kongresszu­son. Nem került-e azóta egyikük a francia külpolitika he­lyettes vezetői állásába9 Féltékenyen tartották számon a Magyarországra utazó francia turisták egyre szaporodó tömegeit, akik mind, mind a magyar revízió gondolatával „megfertőzve" tértek vissza Párisim. Miért kell a franciák­nak Magyarországba menni vadászni? Mennyivel több az agancsos és nemes vad Liptó vagy Fogaras havasaiban. Hogyan van az, hogy soha még Párisban annyi magyar író darabját nem játszották, annyi magyar filmet, operet­tet nem mutattak be, annyi magyar művésznek nem tap­soltak? És most már a Kamarában is megalakult a ma­gyarbarát képviselők csoportja, akik közül többen éppen most készültek Magyarországba. Mindez túlontúl elég ah­hoz, hogy egy kisentente szivet elkeserítsen. Az ö szempontjukból soha jobbkor nem tört ki a botrány, mint most. Az ismert mondás mintájára elmond­hatták: Ha Stavisky nem lett volna, ki kellett volna ta­lálni. Hiszen ezen a nemzetközi szélhámoson keresztül diszkreditálni lehet a revíziós propagandát és a Magyar­ország iránti rokonszenveket. Hogy magyar részről az optáns kötelezvények, illetve opciók eladásával teljesen magánjellegű és abszolút politikamentes üzletkötések tör­téntek — nem is éppen a magyar fél előnyére, az nem akadályozta őket rágalomhadjáratukban. Vakmerően hir­detik mindenfelé, hogy Stavisky a magyar kormány fran­ciaországi propaganda-ügynöke volt. Ezért vette meg a Volonlé c. lapot, amelyet a magyar revíziós törekvések szolgálatába állított. \ kisentente-űgynökök azonban el­felejtkeznek arról, hogy a letartóztatott Dubarry lapja, mint még más baloldali lapok erősen pacifista ideológiájuk alapján hívei a rtvíziónak, és pedig nemcsak a magyar, hanem a német revíziónak is, valamint a teljes jogegyenlő­ségnek a leszerelés kérdésében. Különben a Volonté egyik vezércikkírója, Vidor Basch, az Emberi Jogok Ligájának elnöke, aki a legélesebb, gyülölködöen elfogult ellenfele a jelenlegi magyar rezsimnek. De Stavisky nemcsak ennek a baloldali lapnál; a hirdetési ügyleteit bérelte ki. Ugyan­ilyen döntő befolyásra tett szert egy szélső jobboldali lap­ban: a Rempart-ban. Ez az újság (amely jelenleg Aujourd'hui cimen jelenik meg) a legszélsőbb, a legérzé­kenyebb, hogy ne mondjuk a legizgatottabb francia na­cionalizmus orgánuma. Azt a s/ól, hogy „Hongrie", egyet­len elismerő vagy csak tárgyilagos jelző kíséretében ebben a lapban lenyomtatva nem lehetett látni. Ellenben a kis­entente államoknak, azok államférfíainak minden sorá­ban szőnyegei lerit. Mintának állítja Franciaország felé a kisentente erőteljes magvarellenes fellépését és hazája jövőjét a szövetségek lehető legtovábbmenő katonai kimé­lyitésében látja — fejtegeti a lap, épp ugy vagy épp oly kevéssé Stavisky pénzén, mini a Volonlé. Azt sem fogja senki elhinni, hogy az ugyancsak letartóztatott Aymard-t Stavisky azért pénzelte, hogy mint Tardieu lapjának munkatársa ott Magyarország érdekeit szolgálja.

Next

/
Thumbnails
Contents