Magyar külpolitika, 1934 (15. évfolyam, 1-12. szám)

1934 / 7. szám - És mégsem lesz háboru!

ÍO MAGYAR KÜLPOLITIKA 1934 július És mégsem lesz háború! Irta: Nyiry László ny. vezérkari ezredes A külpolitikai horizont olyannyira beborult Fölöttünk, ho<4> már szinte egy közelgő égiháború villámait is látjuk itt-ott fellobbanni. Barthou kétségkívül nagy dolgot mtí­• t-it! Paristól Vladivosztokig egy új „szent szövetségDe akarja tömöríteni Európát, hogy Németország amugyis teljes katonai kiszolgáltatottságát ezzel még betetőzze! A francia-orosz katonai szerződés megkötése, a jelek szerlnl ítélve, a közeljövőben meg fog történni, ami Franciaor­szág haderejének egy kb. 6—7 milliós, kitűnően felszerelt orosz hadsereggel történendő kihintett megerősítését fogja­jelenteni. Tudjuk azt, hogy ma csak egy általános európai konflagrációról lrliel beszélni, mert egy állam háborúba keveredése azonnal felrobbantja. Európa lőporos hordóját. haderejét! Magyarország tehát teljesen védtelenül áll a ki^ entente-tal szemben, jelenleg tehát neki egy háború nem lehel célja és érdeke! Ha tehát Németország teljes katonai bekerítéséről be­szélünk, önkénytelenül is a többi legyőzött államok, elsö­sorban Magyarország veszélyes helyzetére kell gondolnunk! A helyzet tagadhatlanul súlyos, mert egyrészt Európa „győzői" hadseregükét a várt leszerelés helyett szédítő ira/nban építik ki, másrészt pedig, elsősorban a franciák, a legintranzigensebb módon szállnak síkra az ellen, hogy a ..legyőzöttek" a fegyverkezés egyenjogúságának elvét a gyakorlatba átültessék! A diplomáciai és katonai feszültség kétségenkivül igen nagy. A kétségbeesett és a nyugodt I ékemunkára joggal vágyakozó embertársaink megnyug­tatására azonban alábbiakban rámutatunk arra, hogy a fe­nyegető borzalmak minden valószínűség szerint „jó egy­előn" miért nem fognak bekövetkezni, egyidejűleg pedig röviden bemutatjuk, hogy egy háború első fázisában mily A mérkőzésre színit haderők őriiísi aránytalansága, Magyarország teljes katonai kiszolgáltatottsága ÁLLAM Hadsereg neme Békelétszám Hadilétszám Nehéz lövedék Tankok Repülő­gépek Megjegyzés Csehszlovákia ált. védkö­telezesség 176.000 1,300.00(1 450 250 900 * kiképzett tárta lékok nélkül Románia » 255.000 1,200.000 170 90 400 * kiképzett tárta lékok nélkül Jugoszlávia » 150.000 1,500 000 180 120 750 * kiképzett tárta lékok nélkül Összesen: » 581.000 4,000.000 805 460 2050 * kiképzett tárta lékok nélkül Magvarország zsoldos hadsere}" 35.000 35.000 ­­* kiképzett tárta lékok nélkül Fenti adatok a népszövetségnek hivatalosan bejelen­tett számokat mutatják, tehát általában nagyobbak. A kimutatás azt jelenti, hogy Magyarországnak már most, békében az ő teljesen leszerelt, tehát gáz, nehéz tüzérség, repülők és tankokat nélkülöző és így támadó hadjáratra abszolút képtelen, védelemre ki nem elégítő 35.000 főnyi zsoldoshadseregével szemben egy a legmodernebb értelem­ben felszerelt kb. 17-szeres tnlerövel kell számolnia, mely arányszám háború esetén még akkor is megsokszoro­zódik, ha, netán a kis entente egyéb, a mi oldalunkon be­avatkozó erőtényezők ellen velünk szemben gyengítené veszedelmes meglepetések várhatnak Magyarországra, miért nem áll tehát Magyarországnak érdekében háborúra gondolnia is? A párisi hadseregmúzeum ,,Salle de la grandé guer­re"-je egyik falán Foche marsai] egykori térképe egy tit­kos bejáratot leplez, ahol egy igen érdekes okmányt sike­rült megnéznem. 1918 október 29-én kelt a francia nagy­vezérkarnak Nr. 79. szánni, Clemenceau-hoz intézett egy elaborátuma, amelyben a vezérkar arra kéri az elnököt, hogy a magyar határokat elsősorban ..hűséges szövetsége­sei és barátainak" kívánsága szerint, tisztán a ..biztonság"

Next

/
Thumbnails
Contents