Magyar külpolitika, 1933 (14. évfolyam, 1-12. szám)

1933 / 5. szám - Olasz tudományos mű Magyarországról. A magyarság hivatása, a magyar ipar, kereskedelem, földművelés és a reviziós mozgalom megvilágitása olasz szemszögből

1933 május MAGYAR KÜLPOLITIKA 15 való fellángolás jellemzi. Hivatalos számadatokkal mutatja ki, hogy Romániában, Csehországban, Jugoszláviában ma hány magyar lakik az elszakított teriileteken és — hang­súlyozza, hogy e tekintetben a cseh és főként a román hi­vatalos adatok mennyire megbízhatatlanok. A revíziós mozgalmat is hosszasan ismerteti Migliorini és megállapítja, hogy míg Magyarországon a kisebbségek teljes szabadságot élveznek, annál súlyosabb a helyzete a sok millió magyarnak az utódállamokban. Felsorolja pél­dául, hogy Kolozsvárott a háború előtt 50.000 magyar és 7500 román élt, Nagyváradon 58.000 magyar és 3(i()0 ro­mán, Aradon 40.000 magyar és tízezer román. És mégis ma román városok, nem is szólva Pozsonyról, Szabadká­káról, Zomborról, — ugy hogy mindenképpen jogos a ma­gyarok határkiigazitási követelése, tehát — a revízió. (Itt azonban egy szerencsétlen mondat került a könyvbe: „Az erre a tárgyra vonatkozó irodalom, természetesen igen nagy — mondja Migliorini — de nem mindig eléggé tár­gyilagos." La letteratura su questo argomento é natural­mente vástissima, ma non sempre sufficientemente obbiet­tiva.) Az optánspört is ismerteti a szerző, hogy aztán át­térjen a magyarság foglalkozási ágainak részletes tárgya­lására és külön fejezetet szenteljen a mezőgazdaságnak, állattenyészetnek és bányászatnak, s itt elismerő szavak­kal illeti a magyarok földszeretetét és a magyar paraszt csodálatosan szívós munkáját, amellyel, nem is egy évtized alatt, eltüntette a világháború pusztításainak nyomait és termelését a háboruelőtti színvonalra emelte, habár a szerb és román betörés és rablás rengeteg károkat okozott min­den téren, különösen az állattenyésztésben A közlekedési utak és eszközöknek szentelt fejezetben Migliorini nem­csak az ismertetésre terjeszkedik ki, hanem kritikái is mond: szerinte a vasúti hálózat megteremtése, különösen a múltban, túlzottan az agrár-érdekek szolgálatát tartotta szem előtt és ez az oka, hogy még ma is, aki l>eutazza Magyarországot és csak a vasúti fülke ablakából nézi a vidéket, azt a benyomást nyerheti, hogy Magyarország sokkal inkább agrárállam, mint aminő a valóságban. A kereskedelemnek szintén külön fejezet jut Migliorini értékes könyvében, aki nem halad el észrevétlenül ama szomorú tény mellett sem, hogy míg mennyiségben emel­kedik a magyar kivitel, pénzösszegben kifejezve hanyatlást mutat a magyar export, éppen a mezőgazdasági termékek áresése folytán és hogy Magyarországnak nemcsak a ga­bonakivitelben, hanem egyéb agrár-termékekben is félel­metes konkurrensekkel kell megküzdenie: még a paprika­exportját is veszélyezteti Spanyolország, babkivitelét pe­dig Japán és Chile. Migliorini külön fejezetet szentel Budapestnek, ismer­teti a régi Buda történetét, amikor az Árpád-ház kihaltá­val az Anjou-házból való királyok ide tették ál székhelyü­ket és kiemeli Budapest fontos szerepét a Dunapartján, mint a kereskedelmi tranzitó helyét, megemlékezik a du­nai kikötőről, képet ad a magyar főváros szépségeiről és leisorolja az egyes évek folyamán történt lakosságszaporu­latot, mig el nem érte a milliós metropolisok színvonalát, kiemeli Budapest nagyszerű hőforrásait és fürdőit és meg­állapítja, hogy minden balsors ellenére is Dudapest meg­őrizte gazdasági szerepét és hivatását, hogy közvetítő ma­radjon S'yugat és Kelet között. Könyvének utolsó fejezetében Migliorini a nagyobb magyar városokról — Szeged, Kecskemét, Debrecen, Mis­kolc, Győr, Székesfehérvár, Pécs, stb. — ad adatokban gaz­dag leírást, majd Magyarország politikai helyzetét és sze­repét ismerteti és megállapítja, hogy: „Habár mindeddig nem sikerült lerombolni Trianon vaskerítését, de Magyar­ország nagy hivatásának tudatában bizalommal várja az európai politika kifejlődéséi és biztos benne, hogy sorsa nem lehet örökké egy szerződés paragrafusaihoz kötve és bízik a szomszédos államokkal való gazdasági egyezmé­nyek elmaradhatatlan létesítésében, amely révén politikai céloktól mentesen is ujjá kell születnie a gazdasági egység­nek Európa szivében." Emilio Migliorini nagy tudással kis/ült könyvéi hatal­mas forrásanyag alapján irta meg, melyet külön fejezetben fel is sorol és ebben nemcsak olasz, német, francia, angol, hanem magyar szerzők müveinek egész sorát említi. Hasznos és értékes könyv Migliorini műve, amely al­kalmas arra, hogy főként az olasz tudományos világban népszerűsítse és tegye gyakorlativá az olasz—magyar barát­ság gondolatát és őszinte érzését. Ballá Ignác „Már Wilson elnök is látta Versaillesben, hogy a béke­szerződések igazságtalanságokat tartalmaznak, de nem tudta azokat megakadályozni és elfogadta abban a meggyőződésben, hogy néhány éven belül ujabb nemzetközi konferencia jóvá Togja tenni az igazságtalanságokat." Franklin D. Roosevelt, az Egyesült Álla­mok mai elnöke 1932. VIII. 17-én egy ma­gyar újságíró előtt. „Egyetlen határ sem állhat fenn, ha nem felel meg töké­letesen az általa elválasztott népek érzelmeinek." De Valera, az Ir Szabad Állam elnöke, 1932. IX. 29-én, Magyarországra vonatkoz­tatva szavait. „Ha a békeszerződésekel tudatlanul, ostobán és igazság­talanul szerkesztették, vájjon helyes-e, hogy azok revíziójára törekedjünk? Amig Magyarország és Ausztria helyzetét nem rendezik a méltányosság elvei szerint, addig nyugtalanság es az összeütközés veszedelme fenyegeti Európát." Bourne biborosérsek, az angol katolikusok főpapja, 1931. XI. 2í»-án az angol parlament külügyi bizottságában. ZUHANÓ IDŐK. Zádor Tamás, a Petőfi Társaság tagja, jólismerl név az irodalomban. „Modern Bizánc". „Néró", ,.A Romanovok alkonya", ...t szent milliárdos". ...Át a fekete vizeken", ..Távol a: istenektől" cinüi regényei után. A ..Zu­hanó idők" kétkötetes, hatalmas történeti regény, még pedig abból a fajtából, amit lirai regénynek nevez az irodalom, mert noha az író főhőse más nevet visel, végig a regényen Ugy érezzük, hogy ez a főhős nem közömbös az alkotó iró előtt, sőt mintha rajta keresztül szólna a közönséghez, sőt, mintha ők ketten egyek lennének. Az irói művészet leiképp kél dologban csúcsosodik föl. A regény cselekményének gazdag változatában, s az irói stílus finomságában és elő­kelőségében. Zádor Tamás romantikus, változatokban dús­gazdag időt, az ezeréves ország összeomlását, s az azt követő szomorú-tragikus korszakol választotta hátterül. Ezeket a válságos, drámai éveket Kolozsváron élte át az író, s igy mini lapszerkesztőnek megfigyelései, festései, megjegyzé­sei teljes mértékben hitelesek. Az iró beleié, a lélek mély­ségei felé néző ember, onnan is hozza fel az indokokat s lélekelemzése, lélekrajzai kiválóak. Néha fájó pesszi­mizmusával etbusitja az olvasót, de hát az összeomlás katonai, politikai és erkölcsi megfestése az írót is magá­val ragadta. A regényt mégis érdekes olvasni, mert a je­leni es a jövől csak ugy tudjuk kiépíteni, ha a multat tö­k életesein megismerjük. Agrár Indusíría r.t, BudapCSt, V, ker,, Bál Vány-Utca 24. SZ. Telefonsaámoh: 221-83, 208-33, 208-34 Erötaharmány-osHtály telefonja: 116-79 Sürgönyeim: Indropa

Next

/
Thumbnails
Contents