Magyar külpolitika, 1933 (14. évfolyam, 1-12. szám)

1933 / 5. szám - A csiki székelyek vesztesége

1933 május MAGYAR KÜLPOLITIKA 7 — Ilyen magas művészi hajlamú, finom lelki műveltségű nép csakis jó és nemes lehet. Az utóbbi idők tragikus megpróbáltatásai bőst'ges alkalmat nyújtottak a magyar nemzetnek, hogy csillogtassa hagyományos erényeit: a nagylelkű, uri gondolkodásmódot, az önmérsékletet és felelősségtudást. Magyarország ma a világ rettenetes tévelygései és tömegizgalmai közepette a rend, nyugalom és civilizáció üditö oázisaként hat és kormányának bölcs, józan és céltudatos vezetése alatt példát szolgálhat Európának. A müveit világ rokonszenve bizonyára Európa uri népe, a magyar feli fog fordulni, amelynek ez lesz legerősebb igénye a vele szemben elkövetett igazságtalanságok orvoslására. A csiki székelyek vesztesége A Nem/etek Szövetsége köreit sokat foglalkoztatta ez év elején az a döntés, amit a Tanács az úgynevezett Csiki Magánjavak pőrében hozott. Mint ismeretes, a román kormány még 1923-ban elkoboztatta a volt csiki határőrezred tagjainak leszármazottai által birtokolt erdő, legelő, épület, stb. javakból álló közös vagyont. A csiki székelyek Pál Ciábor és Balogh Arthur erdélyi képviselő, illetve szenátor utján panaszt emeltek a Nemzetek Szövetségénél a jogtalan elkobzás ellen, s a genfi fórum szokása szerint éveken keresztül húzta az ügyben való döntést, mig végre miilt év szeptemberében egy olyan döntést hozott, mely nagyjában szankcionálja a román kormány eljárását, s a csikieket megfosztja közös vagyonuk hatalmas részétől. Az elkobzott birtok két főrészből állott: agrár és nem agrár jellegű tulajdonból. Értékét még 1914-ben, egy hivatalos becslés szerint 105,820.000 aranykoronában állapították meg. Az egész birtoktestet egy központi igazgatóság kezelte, mely főként arra ügyelt, hogy a hasznosítás célszerű és jövedelmező legyen. A befolyt haszon 95.921 székely megélhetését biztosította. Földbirtokban a nagykiterjedésű közős patrimonium 02.800 hold erdőséget, legelöt, szántóföldet stb. tett ki, mig a nem agrárjellegű javakat különböző épületek, színház, kaszárnya, takarékpénztár, fürésztelepek S főként iskolaépületek alkották. A román kormány 1923-ban, abból a célból, hogy a csiki székelyeket anyagi bázisuktól megfossza, egyszerűen állami tulajdonba vette át a javakat, s azoknak egy minimális részét nagyobbára románok között szétosztotta, a többit viszont állami tulajdonnak tartotta meg. A Nemzetek Szövetségének Tanácsa nem vette tekintetbe az elkobzás tényének igazságtalan voltát, hanem a hatalom és erőszak érvényesülésének jogán elutasította a csikiek panaszát, akiknek a világ közvéleményének elkábitása végett egy olyan birtokrészt hagyott meg, hogy abból a székelyeknek csak morzsákra telik. Elemezve a csikiek veszteségét, a következő tragikus adatokat kapjuk: A román kormány elkobzott összesen 62.800 hold földet. Ebből, a népszövetségi döntés következtében, a csikiek visszakapnak 11.600 holdat, vagyis földbirtokuknak 18 százalékát. Véglegesen elvesztenek tehát 51.200 hold területet, vagyis földbirtokuk 82 százalékától fosztatnak meg. A földbirtok holdankénti értéke váltakozik aszerint, ahogyan az legelői, erdőséget, belsőséget, stb. jelent. Konkrét és pontos adataink erre nézve nincsenek, azonban átlagos számításokat végezhetünk azon értékadatok alapján, amelyeket a román kormány a birtoktest egyik részére vonatkozóan a Nemzetek Szövetségéhez terjeszteti. Ugyanis a C. 673. 1932, I. szánni hivatalos népszövetségi okmánynak 10-ik oldalán egy táblázatot találunk, amely értékmegállapilással szolgál a javaknak azon parcelláira vonatkozóan, melyek állami tulajdonban maradtak, s melyeknek számadatai) a következő táblázat tünteti lel: Első parcella. Terűiéi: 19.000 hold (10.942,23 hektár.) Második parcella. Terület: 11.600 hold (6.704 hektár.) Első parcella. Érték: 37.836.815 lei (1.153.766 aranyfrank.) Második parcella. Érték: 50.787.700 lei (1.548.681 aranyfrank.) Első parcella. Évi jövedelem: 435.500 lei (13.270 aranyfrank.| Második parcella. Évi jövedelem: 1.032.500 lei (31.484 aranyfrank.) A szükséges számtani müveletek elvégzése után az alábbi holdankinti adatokat kapjuk: Első parcella. Holdankinti érték: 60.72 aranyfrank. Második parcella. Holdankinti érték: 133.50 aranyfrank. Első parcella. Holdankinti évi jövedelem: 0.61 aranyfrank. Második parcella. Holdankinti évi jövedelem: 2.71 aranyfrank. A fenti adatok középarányosának kiszámításából kitűnik tehát, hogy az elkobzott birtoktestnek román hivatalos becslés szerinl általános holdankinti értéke 90 arany frankot tesz ki, mig évijövedelme átlagosan 1.5 aranyfrankban állapitható meg. Előre bocsátjuk, hogy ezek a számok csak relatív értékűek, mert a román kormány a Nemzetek Szövetségielőtt ana törekedett, hogy az elkobzott birtoktestnek minél kisebb értéket tulajdonítson, hogy az ügy fontosságáról és jelentőségéről a közvélemény figyelmét elterelhesse. Más adatok azonban nem állván rendelkezésünkre, abban a kényszerhelyzetben vagyunk, hogy a román kormány számait alapul vegyük, s általános képet adjunk arról az óriási veszteségről, mely a Nemzetek Szövetségének kő szönhetően Romániában élő testvéreinket érte. Mindenek előtt vegyük tekintetbe, hogy a csiki széke lyek 1923-tól 1933-ig, tehát tiz éven keresztül elestek az egész birtoktest használatától, mely teljes terjedelmében román tulajdonba és kezelésbe meni át. Ezek szerint tehát az első veszteség abból állott, hogy az elkobzott 62.800 hold földnek tiz éven keresztül való jövedelmét a csikiek nem élvezhették. Ez az összeg átlagos számítás szerint 012.000 arany frank, vagyis 30.liA.000 lei. A második veszteség viszont akkor következett be. amikor a Nemzetek Szövetsége Tanácsa véglegesen ehette i székelyektől az 51.200 holdat, s csak 11.600 holdat hagyott meg részükre. Végleg megfosztattak tehát a panaszosok egy 4.608.000 aranyfrankot, vagyis 14S.480.000 leit kitevő tőkét jelentő földbirtoktól, melynek évi jövedelme 76.800 aranyfrank, illetve 2.457.600 lei lenne, ha a birtok igazságos (leintés cselén a jogos tulajdonosok kezeiben maradt volna. Ezeknek a számoknak a fontosságai csak ükkor értjük meg, ha tekintetbe vesszük, hogy az igy céglegesen elvesztett birtoktest annyit jelent, hogy minden székely generáció (30 évi 2.826.000 aranyfrank, illetve 90.432.000 lei jövedelemnek élvezetétől esik .el. Ami a nem agrár jellegű veszteségeket illeti, azoknak meghatározása még megközelítő számokkal sem ejthető meg. Felemlítjük egyelőre azt, hogy a Nemzetek Szövetsége visszaadatja a székelyeknek az összes épületeket, kivéve a legfontosabbakat, mint például a csíkszeredai leányliceumol ia a somlysi írvihazit. Ugyancsak visszaidatja a mai állapotában a csíkszeredai gazdasági iskolát, melyről azonban közismert, hogy már nem létezik, mert a román kormány még annak idején lebontatta, hogy helyébe o görög-keleti templomol felépíthesse. Tehát a genfi döntés szerint a csikiek visszakapnak egy nem létező valamit. F.y az eset konkréten bizonyítja, hogy milyen alacsony és igazságtalan alapokon nyugszik a Nemzetek Szövetségének genfi intézménye. Tamás Anilrás. Fasor szanatórium 9. HHMHMHBEMHHMHilHiilHHHHHHHMi^HHHH Telefonszám 315-26, 326-21.