Magyar külpolitika, 1933 (14. évfolyam, 1-12. szám)

1933 / 4. szám - Tankönyvrevizió és ellenrevizió. Befejező közlemény

1933 április MAGYAR KÜLPOLITIKA 15 Arany János lírája a szabadságharc után Irta: BARTA ILONA a soproni Szent Orsolya-rendi Tanítónőképző Intézet V. éves növendéke A Magyar Külpolitika ifjúsági pályázatán első dijjal jutalmazott pályamű Arany mint epikus, dicsőségének teljében, tehetségé­nek sugárzó fényében álll a nemzet előtt, mikor pályáját de­rékban törte a szabadságharc, mely mélyen érző lelkének legnemesebb érzelem-húrjait szakította át. A világosi napok s az a jeltelen közös sír valahol Segesvár környékén, — mely legkedvesebb barátjának, Petőfinek szétroncsolt testét rejtette magában, — jó időre kicsavarta kezéből a tollat. A/t mondhatjuk, elveszítette ekkor önmagát. „Kergetve önön telkemtől, tiltottam — igv jellemzi önmaga e válságot — és láthatáromon nem volt remény, s a kétségbeesés ösvé­nyéig jutottam, kezemet égre emelni nem merém". Elveszí­tette lelke 'ifjúságát, aranyos derűjét. „Nem az vagyok, ki voltam egykor, belőlem a jobb rész kihalt". Mondja önma­gáról. De a visszafojtott keserűség, a sok-sok felgyülemlett fájdalom végre is panaszos dalokban keresett enyhülést. A nagy epikus lírája a szabadságharc idején szólalt meg, s enemü költeményei közül legszebbek azok, amelye­ket az elnyomatás szomorú éveiben az egyéni fájdalom és a hazafiúi keserűség fakasztott lelkéből. Midőn nagy epikai művek alkotására nem érzett magában elegendő erőt, lelke elfordult a kínzó jelentől s a verőfényes múltban keresett vigasztalást. „Vigaszért hő lelkem a multakba fordul". Mondja önmagáról. Líráján észlelhető az epikai jelleg. Mint epikus mindig nagy öntudattal és műgonddal dolgozott. Lírai költeményei is úgy keletkeztek, hogy forró érzelmei öntudatának hideg­ségéljen megjegecesedtek. Hiányzik belőlük az érzőknek fel­lángolása, közvetlen kitörése. — ami Petőfire annyira jel­lemző —- s bizonyos tűnődő, merengő reflexiót találunk ezek helyett. Még a saját ügyeiről, fájdalmáról is tárgyila­gosan ítél, mintha másról volna szó. ,.Én csak bizonyos ob­jektív állapotban tudom kezelni az érzelmeket", írta egy­szer Egressy Gábornak. „Hol valami engem közelről, mé­lyen sebez, ott hallgatok", libben a mondatban önkéntele­nül elénk tárja szerény, magábabavonuló, mimóza termé­szetét, mely tulajdonságok a mélyérzelmű emberekre jellem­zők, s melyeket megtalálunk Arany verseiben. A reflexión kivül lirai költeményeinek is egyik fő­sajátsága a realizmus, amelynek alapja tárgyilagos szemlé­lődése, részletes megfigyelése és józansága, amely már faji jelleg. Józanságának természetes következménye, hogy ver­seiben szentimentálizmust hiába keresünk. Gyakran borús, sőt pesszimisztikus; érzi az élet múlandóságát, hiábavaló hiúságát. Ez a pesszimizmus azonban nem lelkének alap tulajdonsága, hanem a gyászos körülmények hatása. Szo­morúsággal küzködő, kétségek közt vergődő lelke gyakran a vallás igazságaiban keres vigasztalást. Ki.s fiát is a vallás, jobban mondva a szentírás szavaival vigasztalja: „Bujdo­sunk e földi tereken''. A pesszimizmus különösen azokban a költeményekben található meg, melyeket forrón szeretett leányának halála után írt. A korán elhallt Juliska magával vitte a meleg és a világosság jó részét, melyet apja még e földön taláiM. Leányát nem tudta sohasem feledni. Arany ettől kezdve még inkább a múlté. A rideg jelen nem bír ránézve jelentőséggel: ..A/oknál időzöm, akik másszor vol­tak, mit az élet megvon, megadják a holtak". Ez a mélabús, panaszos hang jellemző lírai költemé­nyeire. Kivéted e tekintetben forradalmi lírája, amelynek erőltetett, vad hangja egyáltalán nem illik Arany csendes, egyszerű egyéniségéhez, amelynek egyik főtulajdonsága a nyugalom, a megelégedettség, ha lelke fájdalmai kissé e-­lapodnak. Hiszen, — amiint egyik versében mondja, — nem a boldogságot kell keresnünk az életben, — mert azt úgyis hiába keressük, — hanem a megelégedést. „Földi ember ki véssél beéri, vágyait ha kevesebbre méri." De lelke nyu­galmát elveszítve, kitör dallamos kétségbeesése: „Pusztán folyam mért nem vagyok, Hogy inna fel asszú homok! Mért nem futó, veszett vihar. Mely ormokon egyszer kihal. . ." Arany elkülöníti életét a költészettől; az élet rideg való­ság, a költészet a távolból merített vigasztalás. Lelkének de­rűs humorát, aranyos verőfényét megölte az elnyomatás szomorú korszaka. Csak néhány lírai költeményében — pél­dául az Epilógusban — nyilatkozik meg valami kesernyés humor, de ez a régi jókedvének halvány visszfénye. Arany, mint a magyar nép érzelemvilágának legmé­lyebbre hatoló jellemzője, kultúránk maradandó eleme. Ha­tása az évekkel csak gyarapodik. Nemcsak epikája örök­életű s nemzetnevelő hatású, de lírája is az. Arany meghall. Meghalt az a nemzedék, melynek körében élt. küzdött, örült és szenvedett. Apát fiú, nemzedék nemzedéket követ, palo­ták összedőlhetnek, az enyészet ráteheti kezét mindenre, ami mulandó; balsors elragadhatja, amit államférfiúi bölcsesség, s kard szerzett az ezer év folyamán, a mulandóság e sok jelensége között folyók medret cserélhetnek, erdők zughat­nak, hol előbb tavak csillogtak; Arany hatása, költészete megmarad, míg a magyar nyelv él, mint Magyarország láng­elme és költészet ihlette kifejezője. Mezőgazdasági Ipar R.~T. BUDAPEST, V., JÓZSEF-TÉR 8. ALAKULT: 1890-BEN, Gyártelep : KAPOSVÁR, MEZŐHEGYES Mesőgargasági bérletek • Toponár, Patosfa, Bogát és Somodor. Érdekeltségei: Pannónia Kender-és Lenipar Rt., Alföldi Cukorgyár Rt., Bácsmegyei Cukorgyár Rt, Stummer Károly Cukor­gyárak Rt., Phylaxia Ssérumtermelő Rt. Alaptőke: 10,500.003 P, amely 700,000 darab 15 pengős névértékű részvényből áll. Elnök: Klein Gyula Kammer Testvérek Textilipar R,~T, Textilkelmék festése, gyártása, textiláruk fehérítése, kikészítése, festése és szövése GYÁR : BUDAPEST, X., GYÖMRŐI-UT 90—94 VÁROSI IRODA: V., WEKERLE SÁND02-UTCA 22 VÁROSI RAKTÁR: V., SZENT ISTVÁN-TÉR 12 BRASSÓI CELLULOSEGYÁR R.-T. Alapításai: Fabrica de Celuloza Zernesti Soc. An. (Bucarest), valamint a Tovarna na Cellulozu uc. spol. (Turcianskysvaetimartin). Előbbit 1922-ben alapította a ZERNESTI cellulózegyárának nacionalizálásával kap­csolatban, utóbbit 1924-ben a TURÖCSZENTMÁRTÓNI gyártelep nacionalizálásakor. Érdekkörébe tartozik ezenkívül a VÁGVÖLGVI PAPÍRGYÁR R.-T. és TÁT község határában (Esztergom megye) 20 hold ós 1463 négyszögöl birtoka van.

Next

/
Thumbnails
Contents