Magyar külpolitika, 1933 (14. évfolyam, 1-12. szám)

1933 / 4. szám - Tankönyvrevizió és ellenrevizió. Befejező közlemény

1933 április MAGYAR KÜLPOLITIKA 15 Arany János lírája a szabadságharc után Irta: BARTA ILONA a soproni Szent Orsolya-rendi Tanítónőképző Intézet V. éves növendéke A Magyar Külpolitika ifjúsági pályázatán első dijjal jutalmazott pályamű Arany mint epikus, dicsőségének teljében, tehetségének sugárzó fényében álll a nemzet előtt, mikor pályáját derékban törte a szabadságharc, mely mélyen érző lelkének legnemesebb érzelem-húrjait szakította át. A világosi napok s az a jeltelen közös sír valahol Segesvár környékén, — mely legkedvesebb barátjának, Petőfinek szétroncsolt testét rejtette magában, — jó időre kicsavarta kezéből a tollat. A/t mondhatjuk, elveszítette ekkor önmagát. „Kergetve önön telkemtől, tiltottam — igv jellemzi önmaga e válságot — és láthatáromon nem volt remény, s a kétségbeesés ösvényéig jutottam, kezemet égre emelni nem merém". Elveszítette lelke 'ifjúságát, aranyos derűjét. „Nem az vagyok, ki voltam egykor, belőlem a jobb rész kihalt". Mondja önmagáról. De a visszafojtott keserűség, a sok-sok felgyülemlett fájdalom végre is panaszos dalokban keresett enyhülést. A nagy epikus lírája a szabadságharc idején szólalt meg, s enemü költeményei közül legszebbek azok, amelyeket az elnyomatás szomorú éveiben az egyéni fájdalom és a hazafiúi keserűség fakasztott lelkéből. Midőn nagy epikai művek alkotására nem érzett magában elegendő erőt, lelke elfordult a kínzó jelentől s a verőfényes múltban keresett vigasztalást. „Vigaszért hő lelkem a multakba fordul". Mondja önmagáról. Líráján észlelhető az epikai jelleg. Mint epikus mindig nagy öntudattal és műgonddal dolgozott. Lírai költeményei is úgy keletkeztek, hogy forró érzelmei öntudatának hidegségéljen megjegecesedtek. Hiányzik belőlük az érzőknek fellángolása, közvetlen kitörése. — ami Petőfire annyira jellemző —- s bizonyos tűnődő, merengő reflexiót találunk ezek helyett. Még a saját ügyeiről, fájdalmáról is tárgyilagosan ítél, mintha másról volna szó. ,.Én csak bizonyos objektív állapotban tudom kezelni az érzelmeket", írta egyszer Egressy Gábornak. „Hol valami engem közelről, mélyen sebez, ott hallgatok", libben a mondatban önkéntelenül elénk tárja szerény, magábabavonuló, mimóza természetét, mely tulajdonságok a mélyérzelmű emberekre jellemzők, s melyeket megtalálunk Arany verseiben. A reflexión kivül lirai költeményeinek is egyik fősajátsága a realizmus, amelynek alapja tárgyilagos szemlélődése, részletes megfigyelése és józansága, amely már faji jelleg. Józanságának természetes következménye, hogy verseiben szentimentálizmust hiába keresünk. Gyakran borús, sőt pesszimisztikus; érzi az élet múlandóságát, hiábavaló hiúságát. Ez a pesszimizmus azonban nem lelkének alap tulajdonsága, hanem a gyászos körülmények hatása. Szomorúsággal küzködő, kétségek közt vergődő lelke gyakran a vallás igazságaiban keres vigasztalást. Ki.s fiát is a vallás, jobban mondva a szentírás szavaival vigasztalja: „Bujdosunk e földi tereken''. A pesszimizmus különösen azokban a költeményekben található meg, melyeket forrón szeretett leányának halála után írt. A korán elhallt Juliska magával vitte a meleg és a világosság jó részét, melyet apja még e földön taláiM. Leányát nem tudta sohasem feledni. Arany ettől kezdve még inkább a múlté. A rideg jelen nem bír ránézve jelentőséggel: ..A/oknál időzöm, akik másszor voltak, mit az élet megvon, megadják a holtak". Ez a mélabús, panaszos hang jellemző lírai költeményeire. Kivéted e tekintetben forradalmi lírája, amelynek erőltetett, vad hangja egyáltalán nem illik Arany csendes, egyszerű egyéniségéhez, amelynek egyik főtulajdonsága a nyugalom, a megelégedettség, ha lelke fájdalmai kissé e-lapodnak. Hiszen, — amiint egyik versében mondja, — nem a boldogságot kell keresnünk az életben, — mert azt úgyis hiába keressük, — hanem a megelégedést. „Földi ember ki véssél beéri, vágyait ha kevesebbre méri." De lelke nyugalmát elveszítve, kitör dallamos kétségbeesése: „Pusztán folyam mért nem vagyok, Hogy inna fel asszú homok! Mért nem futó, veszett vihar. Mely ormokon egyszer kihal. . ." Arany elkülöníti életét a költészettől; az élet rideg valóság, a költészet a távolból merített vigasztalás. Lelkének derűs humorát, aranyos verőfényét megölte az elnyomatás szomorú korszaka. Csak néhány lírai költeményében — például az Epilógusban — nyilatkozik meg valami kesernyés humor, de ez a régi jókedvének halvány visszfénye. Arany, mint a magyar nép érzelemvilágának legmélyebbre hatoló jellemzője, kultúránk maradandó eleme. Hatása az évekkel csak gyarapodik. Nemcsak epikája örökéletű s nemzetnevelő hatású, de lírája is az. Arany meghall. Meghalt az a nemzedék, melynek körében élt. küzdött, örült és szenvedett. Apát fiú, nemzedék nemzedéket követ, paloták összedőlhetnek, az enyészet ráteheti kezét mindenre, ami mulandó; balsors elragadhatja, amit államférfiúi bölcsesség, s kard szerzett az ezer év folyamán, a mulandóság e sok jelensége között folyók medret cserélhetnek, erdők zughatnak, hol előbb tavak csillogtak; Arany hatása, költészete megmarad, míg a magyar nyelv él, mint Magyarország lángelme és költészet ihlette kifejezője. Mezőgazdasági Ipar R.~T. BUDAPEST, V., JÓZSEF-TÉR 8. ALAKULT: 1890-BEN, Gyártelep : KAPOSVÁR, MEZŐHEGYES Mesőgargasági bérletek • Toponár, Patosfa, Bogát és Somodor. Érdekeltségei: Pannónia Kender-és Lenipar Rt., Alföldi Cukorgyár Rt., Bácsmegyei Cukorgyár Rt, Stummer Károly Cukorgyárak Rt., Phylaxia Ssérumtermelő Rt. Alaptőke: 10,500.003 P, amely 700,000 darab 15 pengős névértékű részvényből áll. Elnök: Klein Gyula Kammer Testvérek Textilipar R,~T, Textilkelmék festése, gyártása, textiláruk fehérítése, kikészítése, festése és szövése GYÁR : BUDAPEST, X., GYÖMRŐI-UT 90—94 VÁROSI IRODA: V., WEKERLE SÁND02-UTCA 22 VÁROSI RAKTÁR: V., SZENT ISTVÁN-TÉR 12 BRASSÓI CELLULOSEGYÁR R.-T. Alapításai: Fabrica de Celuloza Zernesti Soc. An. (Bucarest), valamint a Tovarna na Cellulozu uc. spol. (Turcianskysvaetimartin). Előbbit 1922-ben alapította a ZERNESTI cellulózegyárának nacionalizálásával kapcsolatban, utóbbit 1924-ben a TURÖCSZENTMÁRTÓNI gyártelep nacionalizálásakor. Érdekkörébe tartozik ezenkívül a VÁGVÖLGVI PAPÍRGYÁR R.-T. és TÁT község határában (Esztergom megye) 20 hold ós 1463 négyszögöl birtoka van.