Magyar külpolitika, 1933 (14. évfolyam, 1-12. szám)

1933 / 4. szám - Amerika uj világpolitikája

1933 ániilis MAGI Alt KÜLPOLITIKA O rendelkező államok már rég felismerték s nagyszerű szerve­zetek utján tájékoztatják a külföldet nemcsak turisztikai, hanem ügyesen és rejtetten politikai szempontokból is. Ha pedig ez áll — mint ahogy tényleg száz százalékig áll • a nagyobb nemzetekre, akkor annál inkább vonatkozik ha­zánkra is, amelyről jól tudjuk, hogy a kitartó ellenséges propagandának köszönhette nemcsak Trianon égbekiáltó igazságtalanságait, hanem idegenforgalmának kis mértékét, visszaszorítását. Hisz közismert tény, hogy Bécsben nem régen még a szállodák portásai a leglehetetlenebb mesékkel, nyiltan beszélték le a Budapestre igyekvő külföldi utazókat. Még ma sem lehelünk egész biztosak abban, hogy szórvá­nyosan és kevésbé feltűnő módon, egyes szomszédos nagy­városokban nem terelik-e más irányba az. ide szándékozó­kai. Ennek természetesen mosd már más indoka van, mint a monarchia idejében, amikor a főcél Becs kiemelése volt. lg-, n érdekes pildaul amit eg\ izlandi ismerősömtől hal­lottam, midőn az. illető első alkalommá] jött Magyarországra. Hamburg—Berlin közt a vonaton az izlandi egy magái ka­pitánynak nevező utasnak kérdésére elmondta, hogy Buda­pestre kés/.i'd A „kapitány" erre minden erővel lebeszélni igyekezett tervéről, meri Budapesten nincs mii látni, nagy a piszok, mini afféle keleti városban s a nők erkölcstelen­sége oly fokú, hogy meg fogja bánni, ha mégis odautazik. Mikor a jóindulatú tanácsadó látta, hogy hiába beszél, el­vágta a további beszélgetés fonalát. Nyilván megsértődött, hogy szava nem talált hitelre. Tovább utaztáhan Prágában, sót Pozsonyban is minden igyekezettel azon voltak, hogy budapesti útját megakadályozzák. A most már nagyszerű tájékoztató füzetek és az. itteni fogadtatás azonban igazolta, hogy rosszindulatú kezekbe kerüli (egy uton háromszor!) barátunk. Más valaki emliti,* hogy oly hiedelemmel találko­zóit idegeneknél, amely szerint nálunk tropikus az. éghajlat és sátrakban laknak az emberek. Egy belga orvosi családja azérl nem akarta Budapestre engedni egy nemzetközi kon­gresszusra, meri itt nincs még gyógyszertár sem. Egy angol vikárius pedig elhitte, hogy nálunk a többnejűség dívik. Egy cikkben olvassuk, hogy valaki 1927-ben a bécsi hajón kél hollandus tanítóval ismerkedett meg. Nagy lelkesedéssel és bámulattal tanulmányozták itt a hollandusok hatalmas intézményeinkéi s távozásuk előtt még egy kérésük volt: látni szerelnék a barlanglakókat! Megmutatták Baedeckerü­kt-l. amely néhány hajléktalannak homokba vagy falba váji lakását ugy adla be olvasóinak, hogy azok tényleg barlang­lakó ősemberekre voltak kénytelenek gondolni. E sorok Írójától pár éve egy francia egyetemi városban egy elemi iskolai igazgatóm") azl kérdezte, hogy nyugodtan elkiild­helné-e tanárnő leányát Budapest megtekintésére, lehet-e este az utcán járni s hogy vannak-e nálunk háromemeletes házak is Egy egyetemi tanár a magyarországi vadlovakról érdeklődött, míg egy másik örömmel ölelte meg a nála je­lentkező magyar diákot, mint a világháborúban szövetséges nemzet fiát. hogy azután bizonyítványába születési helyéül azt irja be: Budapest, Romániai Egy tanárnő arra a kérdé­semre, hogy tudja-e kik voltak Németország szövetségesei a világháborúban, nem tudott feleletel adni s mindörökre megsértődött, amikor azl kérdeztem, hogy Bulgária Euró­pában van-e. meri fogalma sem vol'l róla. Igen jellemzőek azok a levélcimzések, amelyek Budapestet más országok városává teszik meg. E sorok Írójának gyűjteményében van egy párizsi nagy kiadóeég címzése, amely Budapestre Ro­mániába szól majd ez| helyesbítették Ausztriára. Egy gre­léi kiadó ugyancsak Romániába, egy egyiptomi világcég Csehszlovákiába, egy nagy olasz turista szervezel Romá­niába, Berlinből egy kiadó cég Csehszlovákiába, egy másik pedig Bulgáriába irányitolta budapesti levelét. Hasonló ese­tek nagy szárnál lehelne még idézni, amelyek iazt mutatják, hogy a külföld bizony meglehetősen indolens. Ritka, aki maga jár utána annak, hogy megbízható felvilágosításokat kapjon egy rá közvetlen érdekkel nem biró országról. Es ez nemcsak Magyarországra vonatkozik. A külföldet járók nem egy idegennel találkoznak, akinek édes kevés fogalma van akárcsak Európa viszonyairól is. Saját országát, sajál gyarmatai'! kitűnően ismerj i külföldi esetleg valamit tud szövetségeseiről is. de már a többiről szép. ha azt tudja. hogy léteznek. Kétségtelen, hogy nem mindenki nélkülözi ennyire a helyes tájékozódást, s hogy bizonyos tévedések sokszor akaratlanul fordulnak elő. Az előadottakat minden­esein azonban oly jelenségeknek kell tekintenünk, amelye­ket teljesen figyelmen kívül hagyni könnyelműség volna Igen nagy szükség van lelnél arra. hogy a felvilágosító mun­kál el ne hanyagoljuk s gondosan folytassuk, mert sokszor, kétségtelenül, szervezett rosszindulattal állunk szemben. Erre közvetlen tapasztalatunkra hivatkozhatunk. Egy na­pon 1928-ban Velence egyik legismertebb szállodájában lál­tam, hogy a szálloda vezetősége nagy jóakarattal igen sok budapesti idegenforgalmi füzeiéi helyezett el az előcsarnok megfelelő polcain, egyéb hasonló füzelek közi. Másnap a 100 '200 kis budapesti füzet közül alig pár darab voll már látható. Ez a nagy érdeklődés feltűnvén, kutatásom arra az eredményre vezetett, hogy csomagokban dobta valaki a ma­gyar füzeteket a papírkosarakba! [gen fontos, hogy az idejövő idegenek távozásuk után is lehetőleg megtartsák velünk összeköttetéseikéi vagy leg­alább is érdeklődésüket irántunk. Maradandó benyomásokai és emlékeket kell magukkal vinniök, hogy a külföldön és otthon is ugy érzelmileg, mini értelmileg állandó védőink és megértő szószólóink legyenek. Mayától kell ilt rájönnie az idegennek arra. hogy nagy sérelem történt egy magasabb kultúrájú néppel; magától kell rájönnie arra, hogy mielőbbi segítségre van szükség, ha Középeurópának ezt a részét nem akarják martalékul dobni a balkanizmusnak. De mindezt nem nekünk kell mondanunk, nem nekünk kell bizonyíta­nunk, hanem — s ez a legnehezebb, de tegcélravezetőbb módszer — az idegennek kell magától megismernie, megtud­nia. Vigyáznunk kell azonban arra. hogy a külföldiek ne távozzanak azzal az érzéssel körünkből, hogy barátságunk­ért és vendégszeretetünkért bárminemű — különösen poli­tikai, propagandisztikus — ellenszolgáltatást várunk. Ennek a gondolatnak minden lehetőségét igen óvatosan kerülnünk kell. Viszont azonban nem szabad elfelejtenünk, hogy a tá­vozó barátaink jóemlékeit időnkint fölélesszük egyrészt le­velezés, másrészt őket egyénileg érdeklő) illeni kiadványok, füzelek, képes levelezőlapok küldésével. Ne feledkezzünk el arról sem, hogy akik ill megfordulnak, idővel hazájuk ve­zető politikusai, pénzügyi szakemberei és egyéb kiválóságai lehetnek s ezek akkor is jóleső érzéssel fognak visszagon­dolni a gondtalanul és baráti körben töltött magyarországi tartózkodásra. Főirányelvünk a szerénység legyen. Xe akarjuk se in­tézményeinkéi, >e városainkat, se egyéb berendezkedéseinkéi dicsérni vagy azokra pláne dicséretet kierőszakolni. Erre nincs semmi szükségünk, ínég kevésbé, hogy hivalkodjunk. Magaviseletünk léhát igen fontos tényező a rólunk kiala­kuló véleményre. Minden cselekvésünknél szem előtt kell tartanunk azl a kétségtelen tényt, hogy mini sok más, ugy a propaganda is kétélű fegyver. Sok kárt okozhat, ha rosz­szul, alkalmai!;,n helyen, időben vagy személynél alkalmaz­zuk, és nagy erkölcsi és anyagi hasznot jelent, ha meg­A PHÖNIX ÉLETBIZTOSÍTÓ TÁRSASÁG BUDAPEST, V., NÁDOR-UTCA í). TELEFON: 353-94. Életbiztosítási állománya n számadási év végén megközelíti .i s", milliárd pengőt, ami több minit miii.iiuti darab kötvényre oszlik meg.A garanciális alapok összege :tsti millió pengő, mu-lv s."i mogus­hozomu ingatlanban, elsőrendű, túlnyomórészt nemzetközileg garan­tált aranyci-lékü értékpapirokban. továbbá főleg jelzálogkölcsönök­be és a sajál életbiztosítási kötvényekre nyújtott kölcsönökben van elhelyezve. A kölvcnykölcsönoK állománya 34 millió pengő, ami «gvrészl a tál sasiig mobilitását, másrész! az életbiztosítás nagy elő­nyeit is bizonyítja. A Phönix Életbiztosító Társaság társintézetével, a l'hünix Biztosító Társasággal, valamim magyarországi leányinté­zetével. a Turul Magyar Országos Biztosító Intézet Rt.-gal. a bizto­sítás minden ágazatával, fajával és módozatával foglalkozik. • Magyar Külpolitika. 1927. XII. 10.

Next

/
Thumbnails
Contents