Magyar külpolitika, 1933 (14. évfolyam, 1-12. szám)

1933 / 12. szám - A horvátok

MAGYAR KÜLPOLITIKA 1033 december A horvátok A mi drága kis országunk déli részéfl van egy vidék, amélyet Horvátországnak ihivnak. A jelen duilít lelkű magyarja lehorgad/l fővel gondolkozik el azon a múlton, amelyik ennek a horvát földnek annyi jómódot, annyi előnyt, annyi gondoskodási és szível áldozott, nagyon soikszor legmagyarabb vidékei .rovására. A történelem Ítélőszéke elé idézzük a horvátokat, merjélüzí imondani, merjék okmányokkal bizonyítani, hogy mi valaha nyelvüket, Iájukat, autonómiájukat hántottuk. Nem hogy nem bántottuk, hanem megőriztük és fejlesztettük a számukra — olyan nagy anyagi és erkölcsi támogatást adva nekik, amilyeneket saját fiainknak alig adtunk. Ezt a horvát földet Zvoinimir királyuk kormányozta haláláig, akinek felesége a mi Szent László (1077—1095) királyunk nővére volt. Zvoinimir halála évében neje Lászlóhoz fordult, hogy tegyen rendet a lázongó földön. Szent László rendet teremtelt ott, leverte a trónkövetelőket és a horvát földet Magyarország alá vetette. A horvátok már 1097-lben föllázadlak a kormányzó, Almos magyar herceg ellen. Akkor Kálmán király a horvát földet egy bán kormányzására bízta. László király a horvát földet nem kapcsolta Magyarországhoz, hanem alávetette Magyarországnak. Alávetést mondanak az összes kútfők: Anonymus 13. századbeli iró (totam Croatiam sibi subjugaverunt), Tamás spalatói esperes, Farlati, Dandolo, a zágrábi káptalan statutarius könyve vagy Lajos királyunk 1358-i levele és mind az öszszes középkori okmányok. Még mond valamit az idegen horvát história is. Azt mondja, hogy Horvátország nem ott volt, ahol most van, A mai Zágráb, Kőrös és Várasd vármegye területe volt az az igazi horvát föld, semmi több. A másik három vármegye, Szerem, Verőce és Pozsega megye, a mai Szlavónia, nem volt sem szlovén föld, sem horvát föld, hanem Szent István óta Magyarország része. Constatinus Porphirogenitus görög császár azt irja: ..A horvátok a hegyeknél határosak a magyarokkal." Ez igaz. Anonymus is azt irja: ,,A tengerpartot és Zágráb vidékét elfoglalták a magyarok." Pic horvát historikus is elismeri, hogy a Kulpán tul van a horvát föld. Dr. VERÉBÉLYI LEON és TÁRSAI FASAROKGYÁR BUDAPEST, VI, TELEFON: 935-80 LŐPORTAR-UTCA 11-13 Hogyan szakadt el hát mostan a trianoni szerződésben az anyaországtól kétakkora földdarab, mint amekkora föl'd a törvények, a történet, az igazság szerint azt mondhatja magáról, hogy ő a középkori és igaz Horvátország? A magvar megint csak lehorgasztja a fejét és azt feleli: Ugy volt lehetséges, hogy egy lovagi nemzet bízott, segitell és lizeletl azoknak, akiket testvéreknek, egy magyar haza fiainak tartott. Minden frázis nélkül szólván, mi nem csalunk meg senkii és azt hittük, minket som fognak megcsalni. A középkor századaiban is volt mindig horvát ellenzék; de a/l nem vette zokon az alkotmányos magyar szellem. Voltak súrlódások, de kiegyenlítődtek a közös magsai' haza védelmében és dicsőségében. Horvát lázadás, elszakadó törekvés csak azóta van, mióta Bécs és Moszkva megrontotta a horvátokat. Fájdalom, mi néztük szótlanul, hogy a horvát tarlománygyüléseken. ahol a Ki. századig csak a három horvát vármegye: Kőrös, Várasd és Zágráb vettek részt, később részi kezdeti venni a második három vármegye is. A magyar nem gyanakodott, mert ilyen tartományi gyűlési mindig tartottak a török veszedelem alatt egymással haláros vármegyék. A horvát földnek kellett a katona és a pénz, és a nemesi közvélemény nem bánta, hogy a vármegyék segítik egymást. II. Lajos király sógorának, I. Ferdinándnak (1526— 1564), aki Krajna és Isztria ura volt, átadta Zengg, Kiissza Jajca horvát várakat. Ferdinánd megrakta németekkel, így kezdődött a katonai határőrvidék fejlődése. A három siki vármegye: Szerém, Pozsega és Verőce pedig hosszabbá tette a határőrvidék frontját és küldte követeit ugy a magyar országgyűlésre, mint a horvát tartománygyülésre. Amikor vége lett a török veszedelemnek, a katonai határőrvidéket polgárosították. Horvátországnak lett haszna belőle, mert odakapcsoltatván, továbbra is az ö erejüket növelte az a föld. Az 17. században alávetett rész helyett kapcsolt részt kezdtek emlegetni. A magyar nem akadt föl ilyen kicsiségen, hanem harcolt és hallgatott. Hiszen később az 1715:XLII. tc. is és az 1751:XXIII. tc. szentesitette Magyarország soha meg nem szűnt jurisdictióját Szerém. Verőce és Pozsega vármegyékre. A 10. század elejéig nincs komoly horvát elszakadási törekvés. Maguk a horvátok Írják ebben az okmányban, ahol horvát bán és horvát főnemesség elismeri Miksa főherceg örökösödési jogát a magyar trónra. ..Mi a magyar koronához és magához Magyarországhoz tartozunk régtől fogva és ezen koronának alá vagyunk vetve." (Ejusdemque coronae et regne subjecti sumimis.) Amikor Mária Terézia királynőnk (1740—1780) különadói kért a horvát vármegyéktől, azt felelték neki a horvát rendek, hogy az adóügy az országgyűlés elé tartozik az <") tartományi gyűlésüknek nincs joga adót kivetni. A királynő forduljon a magyar országgyűléshez. A ALAPÍTVA 1868. REICH ADOLF FIAI ZSINÓR-, GOMB- ÉS PASZOMÁNYGYÁR BUDAPEST IRODA ÉS RAKTÁR: V., ERZSÉBET-TÉR 7. SZÁM. GYÁR : VI., VÁCI-UT 173. SURG.-CIM: POS ÁMENT. GIROSZÁMLA : A MAGYAR NEMZETI BANKNÁL: FOLYÓSZÁMLA: MAGYAR ÁLTALÁNOS TAKARÉKPÉNZTÁRNÁL POSTATAKARÉKSZÁMLA SZÁMA 6286 IRODAI TELEFON: AUT. 81-6-02 RAKTÁRI TELEFON: AUT. 81-6-19 GYÁRI TELEFON: L. 91-5-38 ADRIAI BIZTOSÍTÓ TÁRSULAT BUDAPEST, V., ERZSÉBET-TÉR 9=10. Saját .zékház A társulat budapeti bérpalotája VII., ERZSÉBET.KÖRUT 9.11 (volt New.York.palota). ALAPÍTÁSI ÉVI 1838. ALAPTŐKE: 100 MILLIÓ LÍRA (erre befizetve 40 millió lira). A társulat garancia tartalékai 827 millió lirát tesznek ki. FT PC~\A Ps " legújabb módozatok szerint és a telek réWVJ ^VA-' szére LEGELŐNYÖSEBB (eltételek mellett TŰZ ÉLET BETÖRÉS SZÁLLÍTMÁNY ÜVEG 'ÜZ^ZÜNETELÉSI BIZTOSÍTÁSOKAT