Magyar külpolitika, 1933 (14. évfolyam, 1-12. szám)

1933 / 12. szám - Svéd hang a trianoni béke reviziójáért

íl)33 december MAGYAR KÜLPOLITIKA 15 Svéd hang a trianoni béke reviziójáért Stockholm, december lió Dél-Svédország legtekintélyesebb és legelterjedtebb napilapja, a Sydsvenska Dagbladet Snállposten egyik leg­utóbbi számában képekkel illusztrált cikkben száll sikra u trianoni béke revíziójáért. A cikk cime „A megcsonkí­tott Magyarország" és a fekete meg vörös belliikkel nyom­ulóit focim mellett otl latjuk a trianoni véres késsel dara­bokra szeli ezeréves Magyarország térképét. A cikk iröja Sven Hanson jónevü svéd publicista, október havában látogatta meg Magyarországot és cikke személyes benyo­másain épüli lel. A nagyszerű cikkből, melynek minden szava dörgedelmes szózat a trianoni véres igazságtalanság ellen, hadd idézzünk néhány részletei: „Vonatunk irja Sven Hanson egy vashídon megy keresztül. Ez a trianoni határ. Legalább is igy határozták el e/l az urak a trianoni asztalnál. Itt van egy folyó, mondták, biztosan hajók is járnak rajta. Adhat-e a termé­szel jobb országhatárt? biztatták egymást. — Igen, adhatott volna, mondják a magyarok. Legalább is adha­tott volna vizel is ebbe a „nagyszerű" folyóba, mely nyá­ron teljesen kiszárad és télen is csak annyi a viz benne, hogy a gyerekek átgázolhatnak rajta. A trianoni határ a városi szeli ál. Ez a trianoni halár olyan egyenes, olyan határozott. Egyszerűen keresztül .szel házat, bokrot és lát. Ha valaki a szomszédból tejet akar hozni, akkor útlevelet kell váltania. A határsorompó utcai disszé vált és mond­ják, hogy a város legjobb fogadójának egyes helyei már külföldi országban vannak. De mást is tapasztaltam. Igy a trianoni humor — ha ugyan szabad ilyen kifejezési használnom — megtette, hogy Alsócsatái' községben a tanyaház magyar, de a disznóólak már Ausztriában van­nak. Egy fővasutvonal most berozsdásodva és begyepe­sedve hever, mert átszeli a trianoni határi, igy Szabad­kától Szegedig bél óráig tart a vasúti utazás. Azelőtt alig volt több, mini másfél óra. Tehát Trianon hét negyedórá­ból Int órái csinált: Száz ilyen példái tudnék felhozni, de hadd beszéljenek a számok!" A cikkíró itt pontosan felsorolja, hogy mii rabolt el a trianoni béke az egykori Magyarországból és milyen területeket, mennyi lakossággal és mennyi értékkel kap­lak ingyen a szomszédok! Miután alapos tudással bemu­tatja a svéd olvasó előtt a trianoni béke „romboló" hatá­sát gazdasági téren is, áttekintő képet nyújt az ezeréves Magyarország küzdelméről nemzeti függetlenségének meg­tartása érdekében. „Most Magyarország — irja cikke befejező részében 90 percentig magyarI Persze a tria­noni béke segítségével! Ez igazán a történelem rettentő iróniája, hogy Magyarország ily módon érte el legnagyobb nemzeti függetlenségét legnagyobb geográfiai megcsonkí­tásában! Rettentő drágán kapta meg ezt a függetlenséget!'' De nem adja fel a békercvizió gondolatál. \ reménység sohasem halbal ki a magyarságból! . . . A cikkel hét beszédes képpel illusztrálja a trianoni határ lehetetlenségeiről. A Sydsvenska Dagsbladet Snáll­posten nem elsőizben tör lándzsái a trianoni béke reví­ziója melleit. A lap főszerkesztője Pierre Backman, már mint stockholmi szerkesztő több cikket irt Magyarország­ról és több izben meglátogatta az. országol. Mikor néhány éve meghívták Malmöbe a legnagyobb napilap főszerkesz­tői állásába, első dolga volt, hogy megalapította a dél­svédországi Svéd-Magyar Társaságot, mely karöltve a stockholmi anyaegyesülettel, küzd és pedig sikeresen a magyar igazságért Svédországban! Bekecs alatt Nyárádtere Irta: KISS MENYHÉRT Nyulas Péter tehénpásztor volt a Bekecsen. Éppen fiatal házas volt, mikor kihirdették a háborút a község­házán s be kelleti vonulnia. A szabad természetben nőtt fel. árva gyermek volt s szél. eső, vihar verte nagyra, is­kolába csak télen járt, a nevét nagybetűkkel irta le. A haza neki Nyárádremete volt s főképpen a Bekecs hatal­mas tölgyes, bükkös erdői, ahol gyermek- s ifjuéveit töl­tölte. Hivták, ment. Cigányokat fogadtak, azok muzsikál­tak. A választástól megmaradtak a zászlók. Vitték. Sört és pálinkát illák. Énekeltek . . . Csudaszép nyári napok voltak . . . Mondták nekik, hogy az öreg király bajban van, hál hivja segítségül a legényeket. Boldogan, büszkén men­tek, akár a lakodalomba. A verekedés különben is a vérükben van, hála Is­tennek. Nem tűrik a megalázást. A pökhendiséget. A bú­csún gyónnak és áldoznak. Délután a táncban megverik azt a legényt, aki valaha megbántotta, vagy szópelegni mer a szivük választottjának. Bátrak, szótartók, jóbará­tok. önfeláldozók, ia maguk javát sohasem nézők. Szé­kelyek. Nyulas Pétert üt súlyos sebbel szedték össze a lem­bergi csatában. Heteken át lázasan feküdt, végre Tündér­országban ébredt fel, egy virágos-világos nagy orosz kor­házban. Orosz vöröskeresztes uridámák ápolták, s ugy bántak Péterrel, mint egy elkényeztetett nagy gyermek­kel. Mikor már Keletszibériában raboskodott, sokszor visszasírta betegségét, s az őt halkan simogató tündérujja­kat. Meri a raboskodása rettenetes volt. Csupán azért is tudta Nyulas Péter elviselni, mert jó keresztény volt. Nyárádremetén vasárnap sokat hallott a mennyországról és pokolról. Hát ő most megy át a poklon. Egyszer eljut a mennyországba is. De addig öt esztendő telt el. Gyűjtötte, kuporgatta a pénzt, hogy kellő pillanatban megszökhes­sen. Meg is szökött. Es szerencsésen. Eökép a fehérnépek mindenütt segítették . . Nagy fekete szeme, bánatos arca, tömött fekete szakálla, meleg hangja elpártfogolták a ten­gerig. Onnan, mint szénlapátoló egy francia hajón jött Európába. Egy olasz kikötőből vasúton Romániába. Mert a székely katona Magyarországból indult el a háborúba, hogy hazaérkezzék Romániába. Nyulas Péter először a francia hajón hallotta, hogy mi történt idehaza. Ott kinn Keletázsiában egy pusztában szolgalegénykedett bizonyos Dimitricv Nikolajnál. Ugy él­tek, mint a madarak az erdőben. Vasút, posta, újság, pa­tika, politikus s más istennyila nem rontották az egészsé­güket. A fák kizöldültek, az aranykalászok megértek még­egyszer egymásután, erről tudta, hogy ott imár négy esz­tendői töltött. Kiszámította, hogy a kisfia azóta már ép­pen hatesztendős lett s már javában téritgeti a teheneket, alkalmasint már iskolába is jár. mert az asszony nagyon tudálékos és nagyravágyó teremtés, holott mikor búcsúzó­L nmnnnf zománc nem paitogziK Hl ÍIHri Mókád örökhá ui UllljJUl I csillár mindig diuai Gyártja: a magyar Fém és Lámpaáruguár R.-T. X., Gergely-u. 27. Telefonszám: 485-66, 481-13 Sürgönyeim: LAMPART Fiókok: IV,.Vörösmarly-tér 3 Telefon: 827-26 VII., Erzsé' et-körút 19. - Telefon: 422-11

Next

/
Thumbnails
Contents