Magyar külpolitika, 1933 (14. évfolyam, 1-12. szám)

1933 / 2. szám - Mit akar a kis-antant? Hármas-szövetség a revízió ellen

MAGYAR KÜLPOLITIKA A M A (; Y A R REVÍZIÓS LIGA HIVATALOS LAPJA XIV. ÉVFOL1AD1 S SZ. BUDAPEST 1933 FEBRUÁR Mit akar a kis-antant? Hármas-szövetség a revízió ellen (*#*) Külpoltikánkai bizonyos fatalizmus jellemzi. Külső szemléld sokszor talán belső is azt mondhatná, hogy a fatalizmus iszonyú erejéből mindössze a türelmes várakozási látja, az égi kegy hullásában való bizakodást, de nem látja a cselekedetek tataliz musát. A sorsba vetett hitünk mintha megölné gondolatainkat, megbénítaná karunkat, ahelyett, hogy ötlete ket szikráztatna belőlünk és feszítené izmainkat. Olyanok vagyunk, mint az arai), aki lefeküdt a datolyafa alá és várta, mig az áldott gyümölcs szájába hull. Hozzátapadtunk az elért eredményekhez, sőt az eredménytelenséghez is. A közvélemény, mely még ma is fel tud háborodni némely belpolitikai eseményen s a belpolitikában nem egészen tájékozatlan, — nem mutatja parancsolóan a külpolitikai haladás irányát. lJedig, mint a jelen történelme mutatja, a belpolitika jelentősége ma meglehetősen elhalványul a külpolitika fontossága mellett. Igaz. szegények vagyunk s talán leszünk még szegényebbek is, de vagyunk s ha szegényen, vagj gazdagon — élni akarunk, eleven külpolitikái kell csinálnunk. A passzív külpolitika szerencsés és boldog államok tunya fényűzése. Csehország külkereskedelme kétharmadát vesztette el. Románia népe, az uralkodó fajával és kisebbségeivel együtt, a legnagyobb elégedetlenségben, a szegénység és rossz, közigazgatás tiz csapását szenvedi, Jugoszláviában nyilt torradalom van, a diktatúra és fegyveres összeütközések minden áldatlanságával, s ennek ellenére e három államnak külpolitikája a legelevenebb ritmust mutatja. .Mi fölényes gúnnyal és megvető keserűséggel figyeljük az újonnan keletkezett külpolitikai tervek szinte szabályos félrecsuszamlását. Szomorú iréniával biráijuk a népek önrendelkezési elvének nemzet csonkító pályafutását, az örök békél tervező szerződé sek által elülteteti sárkányfogakat, melyekből soha nem látott erejű és létszámú hadseregek keltek ki. Lenézzük a történelem orvosait, akik. gyógyítani akarván, lázfakasztó méreggel telítették a kimerült Európa ereit. Nem törődtünk a ..dunai terv" mézesmadzagával, melyei Tardieu vetett oda a tönkretett Kánaán, a/ össze-visszatöri és drótozott Dunamedence szerencsétlen országainak. Voltak azonban, akik a legújabb történelem tragikus tévedéseiből sietve fölözték le a maguk hasznát. Csehország. Jugoszlávia és Románia. Ezek látták azt az előnyt, amit a meglepetés gyorsasága ad és sietve, váratlanul megkötötték a genfi szerződést, mely külpolitikai és katonai egységbe forrasztja össze a három államot. Világos, hogy e szövetség legfőbb célja a békeszerződések megrögzítése az idők végéig. A világháború legfőbb basznának élvezői a világháború legfőbb károsultjai ellen fordulnak. Ez a károsult pedig Magyarország. Eddig is szemben álltak velünk, eddig is halálos ölelésben tartottak bennünket, de ez a szerződés most mégis különösen fenyegető, mert nem földrajzi adottságból ered. hanem belső elszántságukat és makacsságukat mutatja. — Mindent Magyarország ellen' — kiáltja világgá ez a szerződés. A külföldi sajtóban óvatos ravaszsággal alapozták meg a szerződés megkötése előtt a politikai hangulatot. - Uj hármasszövetség készül — hirdetlek — Olaszország. Németország és Magyarország között, mely Turópa békéjét fenyegeti. A hir ugyan nem volt igaz, de közben gyorsan létrejött a genfi szerződés, mely az. eddig Olaszország felé hajló Romániát végleg és szorosan lekötötte a kisszövetségesek gyűrűjébe. Európa, mely már megszokta a konferenciák és tárgyalások vontatottságál és >zinte kötelező csődjét, elképedve áll e balkáni laklika és rosszhiszeműség, a Népszövetség e tudatos megkerülése elötl. A vezető lapok az európai béke fenyegetését látják ebben a szokatlanul kihangsúlyozott államszövetségben s még a francia sajtó sem átalja bevallani, hogy e szerződéssel a kisantanl elszabadult a francia külpolitika járószalagjáról. Nézhetjük-e tovább is ölhetett kézzel az európai politika ujabb fordulását.' Várhatjuk-e nyugodtan, amig Mussolini uj sakkhúzás! talál a balkáni körömfontság ellen és azt lehengerelni igyekszik? A balkáni politika az olasz-német-magyar szövetség ötletével takaródzott. A magyar közvélemény szűrje le ennek az esetnek minden tanulságát és kö