Magyar külpolitika, 1933 (14. évfolyam, 1-12. szám)

1933 / 11. szám - Az uj Magyarország és a békeszerződések. Rhys Davies és Ben Riley angol munkáspárti alsóházi tagok jelentése

12 MAGYAR KÜLPOLITIKA 1933 november A gazdasági feldarabolás A terület átcsatolásokat olymódon hajtották végre, hogy Magyarország iparai majdnem teljesen elvesztették nyersanyag forrá.saikat. Veszendőben ment a nyersvas 83%-a, a réz 100%-a, a só 100%-a, az erdőségek 88%-a, a kőszén 30%-a, a vasutak 62%-a, a mezőgazdasági ipari termények 55%a, az arany és ezüst 100%-a, a legelők 76%-a s a termőföld 61%-a. E gazdasági szétdarabolás következménye volt, hogy az a magyar ipar, mely azelőtt nyersanyagait az elszakított területekről szerezte teljesen megbénult. Az ipari célokat szolgáló mezőgazdasági termények igen nagy része a másik oldalra került s álalában a gyárak súlyosan érzik ezt a gazdaságilag lehetetlen állapotot. A legfontosabb probléma Bármennyire helytelen is egyes néptömegekel idegen uralom alá helyezni, mégsem hisszük azt, hogy a három és félmillió magyarnak Idegen uralom alá helyezése következtében beállolt sérelmek képeznék a jelen Magyarország számára a legfontosabb és legégetőbb problémái. Mi egyáltalán nem tartozunk azok közé, kik lebecsülik a nemzeti érzés jelentőségét, avagy nem tartanák fontosnak az idegen uralom ala helyezett nemez ti kisebbségek kulturális és vallási szabadsagát és egyenlőségét, őszinte meggyőződésünk, hogy a jelenlegi határok revízióját haladéktalanul tárgyalás <ilá kell Vénili s e jelentés folyamán ínég vissza fogunk térni arra, hogy milyen mértékben tartjuk szükségesnek e határok megváltoztatását. De szilárd véleményünk azonban, hogy a legfontosabb és legégetőbb probléma jelenleg az, hogy hogyan lehetne, azt a borzasztó gazdasági csapást enyhíteni, amit a békeszerződés Mdgyarországra mert. De mi is az a gazdasági sérelem? A felelet az, hogy a trianoni békeszerződés lemetszette a magyar testről az összes tagokat és egy önmagával tehetetlen csonkot hagyott bátra. A békeszerződés irgalom nélkül metszette keresztül az egykor egészséges állam legfontosabb részeit s egy beteg államot hagyott magaulán. Jelen Magyarország és túlnyomóan mezőgazdasági lakosságának legfontosabb problémája az, hogy hogyan is éljen meg. Ez a legfőbb kérdés. A mezőgazdasági Magyarország és az ipari Erdély és Szlovákia a háború elölt egy gazdasági egységet alkottak. A magyar Alföld elegendő élelmet termelt s az erdélyi és szlovákiai bányák és erdők bőséges nyersanyagot szolgáltattak az ipar számára. A nyár folyamán a szlovák munkálok ezrei ereszkedtek le a mezőgazdasággal foglalkozó Alföldre, hogy megkeres'sék télre az élelmet, a télen pedig tát termeltek ki a magyar ipar számára. Mindez a gazdasági kölcsönösség és kicserélődés most stagnái. A s.zlovák munkások ma munka nélkül állnak a Magyarország el van vágva a szlovák fától. De ugyan ez a helyzet az összes határokon. A magyar lakosság egymásközötti gazdasági kapcsolatai szétvágattak. Legtöbb esetben a határok száz és száz kilométereken tulajdonképpen csak imaginárius vonalak, melyeket itt-ott egy községi ut, vagy tanya közepére állított határkő jelez, de a gazdasági kölcsönös érintkezés szempontjából a két oldalon lakó magyarság annyira el van vágva egymástól, mintha különböző világrészekben élne. Feltűzött szuronyu katonák állnak meghatározott távolságokon és figyelő tornyokból lesik, vájjon egy disznó, tehén vagy ló nem-e szaladt át e képzelt vonalon, vagy hogy egy paraszt nem beszélgetett át a túloldalon lakó fajtestvéréhez. Minden eszköz igénybe van véve beleszámítva a magas vámokat is, hogy a határokon innen és tul lakó lakósok ne érintkezhessenek egymással szabadon A vasutvonalak és forgalom megállt és számtalan zsákutcában végződik. A gazdasági dezorganizáció Véleményünk szerint a nép nagy tömegének legfontosabb problémája a gazdasági egységnek a feldaraboltsága egy olyan gazdasági egységnek, mely évszázados fejlődés eredménye. Két példa elegendő le.sz, hogy kimulassuk, miképpen pusztították el ez egységet. Az első Esztergom esete, hol a szép katedrális emelkedik a Duna fölölt. Háború előtt Esztergom a Duna mindkél oldalán terült el. A két partot egy gyönyörű hid köti össze, mely fontos utja volt a mezőgazdasági Magyarországról a most Cseh»dováV>ához került részekre irányuló forgalomnak. A trianoni béke következtében e városi kettészelték. A baloldalon elterülő rész noha nagyrészben, ha nem teljesen magyar lakosságú, most Csehszlovákiához tartozik. Ennek következménye az, hogy jelenleg egymillió magyar él elkülönítetten, testvéreitől teljesen elvágva a Duna baloldalán. Nézhetnek egymásfelé a szemközt álló partokról, de több semmi. A hatalmas hid mindkét részén különös katonák örködnek és útlevél nélkül — melyet ugy tudjuk igen nehéz megszerezni — nincs átkelés. Ennek következményeképpen a hidhoz vezető főutat belepte a fü és a gaz. Látogatásunk ideje aiatl vagyis egy órára terjedő időszakban egyetlenegy magankocsit é.s gyalogost láttunk átmenni, de semmi kereskedelmi forgalmat. A távolság, mely a két részt egymástól elválasztja, alig egy fél mérföldnyi és noha ugy az egyik, mint a másik oldalon ugyanaz a fajú nép lakik, mégis oly távol esnek egymástól, mintha a tenger lenne közöttük. A szántóföldeken keresztülliuzódó határ A második Debrecen melletti határ, ahol az uj román határ érinti Magyarországot. E részen a határt ugy vonták meg, hogy kb. 150 kilométernyi vonalon hatalmas magyar tömbök kerültek Romániába. Ezeknek minden gazdasági érdeke és természetes forgalma Debrecen felé, azaz nyugatra tendál. De egy teljesen képzelt határvonal következtében, mely földeken és tanyákon lut keresztül, kénytelenek kelet leié orientálódni. Mi meglátogattuk ezt a balárt, mely példája a „bé'ke" határoknak s mondhatjuk, nagyon lesújtó benyomást telt reánk. Autón utaztunk Debrecenből a Kolozsvár leié vezető főútvonalon. Az ut mellett a vasúti sinek futnak. Alig 25 km.-re Debrecentől az ut egy falun megy keresztül, feltűnt, hogy a vonal csak idáig jár. A falun tul alig egy negyed mérföldnyire az ul a határhoz érkezik. A határt legelőször egy szines sorompó mutatta meg, mely elzárja az utat. Mellette áll a magyar határőrség, két ember s innen láthattuk, hogy odébb egy nagyobb ház emelkedik s egy másik szines sorompó. Az már a román őrség nagyszámú katonasága. A jelenlegi határ a két ház közötti távolság közepén húzódik. A magyar határőr-tiszt elvitt minket e semleges zóna közepére s ott az ut közepén láthattuk a határkövet, mely mutatja, hogy az egyik oldal Magyarország, a másik Románia. A román őrházból három feltűzött szuronyu katona jött ki s mindaddig ott maradtak, mig mi el nem távoztunk. Láthattuk, hogy az egyes helyeken a határ jobb és baloldalán párhuzamosan gyalogsövények húzódnak, melyet az itteni lakosság használ. Az egész látvány igazán lesujlóan hatott. A főúton, melyet a sorompók elzárnak, kiütött a fü, bizonyítván, hogy mily csekély itt most a forgalom. Látogatásunk ideje alatt egy lélek sem ment át a határon. Csak a román oldalon láttunk egv kislányt, ki tehenét őrizte, ez volt az egyetlen jele az éltének, leszámítva a feltűzött szuronyu katonákat. Távbeszélő: 87-9-65. LHUIII. ÁLTALÁNOS AUKCIÓ M. Kír. Postatakarékpénztár. ÁRVERÉSI CSARNOK: Aukció IX., Kinizsi-utca2, Lónyav-utca 30. KIÁLLÍTÁS: 1933 december 3-án és 6-án d. e. 10—'/.2, december 4-én és 5-én d. e. 10—7*2 és d. u. 4—7 8 órák között. ÁRVERÉS: 1933 december 7-étől 22-éig naponta Va4 órai kezdettel. Vasárnapokon nincs árverés. ÁRVERÉSRE KERÜLNEK: Mübecsü festmények, szobrok, rajzok, por.ellánok, keleti szőnyegek, művészi és közfia^ználatra szánt bútorok, ékszerek, kézimunkák, keLtázsiai tárjak és könyvek. Katalógus a fielyszinen 1.50 P-ért kapfiató.