Magyar külpolitika, 1933 (14. évfolyam, 1-12. szám)

1933 / 10. szám - Törökország, Bulgária és a balkáni kérdés

MAGYAR KÜLPOLITIKA 1933 október Törökország, Bulgária és a balkáni kérdés A négyhatalmi egyezmény következményeképen Európa keleti részében és a Balkánon is, nagy diplomáciai mozgalom keletkezett. A két keleti egyezmény után, amely egyrészt Oroszországot köti össze támadási kizáró szerződésekkel szomszédaival, másrészt Oroszország, Törökország és a kisantant közöli liozoü léire szorosabb kapcsolatot, most újra megindult a diplomáciai munka a balkáni államok konföderációjáért. A balkáni népeket életviszonyaiknak, történelmi fejlődésüknek, szociális és kulturális körülményeiknek egyformasága önkénytelenül is tömörülésre készteti. A Balkán egyesítésének gondolába nagyon régi keletű. Legrégebben a görögök törekedtek erre, a múlt században pedig a török elleni harcok hozták közelebb egymáshoz az ellenséges oldalon álló balkáni népeket. Az. utolsó balkáni szövetség közvetlenül a világháború eltilt Létesült és az első balkáni háborúban ez az összefogás teljes győzelmei hozott számukra a török felelt. Ezt az egyetértési azonban megzavarta a második balkáni bábom, amelyben a volt szövetségesek egymás ellen harcollak és a busz év előtti bukaresti békekötés óta kiújultak a régi ellentétek. 1931 óla minden esztendőben megvolt a balkáni konferencia, azonban a politikai és nemzetiségi ellentétek miatl eredményi soha sem ért el. A legutóbbi események az eddigi helyzetet a Balkánon döntő módon megváltoztatták. Egyre jobban érezték a balkáni népek, hogy a kis államok megértése és összefogása szükséges önálló, minden hegemóniától mentes állami életük folytatásához. A láncolatot a műit hónap közepén Ankarában aláirt török-görög szerződés kezdte meg. A többévszázados ellenségek gazdasági és földrajzi okok józan figyelembe vételével, őszinte szívvel megbékültek egymással és nemcsak határaik sérthetetlenségeit biztosították, hanem kötelezettséget vállaltak arra is, hogy minden nemzetközi kérdésben egységesen járnak el. Törökország ezzel újra megjelent a nemzetközi politika szinterén és Kemal pasa tovább fűzi a láncot a Balkánon át. Ezt a oéilt szolgálta a lörök külügyminiszternek szófiai látogatása, amely Törökországnak Bulgáriával való barátságos kapcsolatát erősiti meg. Bulgária volt mostanáig a Balkán legelsziigeIeltebb országa, amely még most is szenved a békeszerződések kegyetlen és igazságtalan rendelkezései alatt. A török politika feladata lenne: — Kemal pasa szándéka szerint — hogy Bulgária Görögországgal is barátságos kapcsolatba lépjen. Itt van egyúttal a legnagyobb akadály, mert Bulgária nem mondhat le arról az igényéről, hogy az Égei-tengerhez eljusson, már pedig Dedeagacs, Bulgária kapuja, most Görögország kezében van. Párhuzamosan Törökország fáradozásával, megindul a közeledés Jugoszlávia és Bulgária között is és a legutóbbi hetekben Boris, bolgár király és Sándor, szerb király, két ízben is találkoztak egymással. Itt egészíti ki a francia dipilomácia Törökország munkáját, bár a Szerbiában élő macedónok felszabadításáról Bulgária nem mondhat le. Mindenesetre folyik az erőfeszítés minden oldalról, hogy megteremtsék azt a balkáni Loearnót. Ez véget vetne annak az állapotnak, amely a Balkánt még most is tűzfészekké leszi. A balkáni helyzet alakulása nem lehet közömbös Európára és az ottani viszonyok konszolidálása jótékony hatást gyakorolna egész Keleteurópa fejlődésére. A négyhatalmi egyezmény alapján Franciaország és Olaszország sikeresen közreműködne tik abban, hogy Középeurópa talpraálliíásával nyugalmat teremtsen a Balkánon is. Mussolini Törökországban is, Romániában is imindent elkövet a békés állapot előmozdítására. Ugyanennek a törekvésnek a szolgálatában áll Gömbös Gyula magyar miniszterelnöknek és Kánya Kálmán külügyminiszternek szófiai és ankarai látogatása. Magyarországot Bulgáriához az együtt végigharcolt küzdelmen kivül is baráti szálak kötik, Törökországgal szemben ugyanilyen barátság elevenen él a magyarságban. A balkáni helyzet megnyugtatóan csak ugy változhatik meg. lm sikerülne Bulgáriát területi és politikai igényeiben kielégíteni. Akkor a balkáni szerződési láncolat szintén egyik garanciája lenne a tartós békének, éppen ugy, ahogyan Középeurópa problémáinak Mussolini terve alapján való megoldása egyik leglényegesebb eleme Nyugateurópa tartós békéjének. A részleges megoldásokból alakul ki az egész európai probléma megoldása. Európának pedig siir gösen szüksége van teljes békére, mert különben nemcsak önmagái pusztítja tovább, hanem minden anyagi és erkölcsi befolyása elvész azokon a földrészeken, amelyekből hatalma, gazdagsága évszázadokon át táplálkozott. Európának nem szabad önmagával harcolnia, mert különben nem tud szembe szállni azokkal a veszedelmekkel, amelyekkel a Távolkelet egyre hangosabban zugó vihara fenyegeti. Rimamurány- Salgótarjáni Vasmű Rt. mérlege A Rimamurány-Salgótarjáni Vasmű Részvénytársaság igazgatósága csütörtökön megtartott ülésén az eléje terjesztett 1932—33. üzletév mérlegét megvizsgálta és jóváhagyta. A vállalat forgalma az általános gazdasági viszonyok következtében még az előző üzletév szük kereteivel szemben is lényegesen lecsökkent. Az üzemek teljesítőképességüknek alig egynegyedével voltak foglalkoztatva, ami a termelési költségeket természetszerűleg erősen megdrágította. Ilyen körülmények között a társaság erre az üzletévre sem tud nyereséget felmutatni. A mutatkozó 1,467.540 pengő 98 fillér bruttó felesleg (mult évben 1,568.400 pengő 94 fillérj ezidén is egészében értékcsökkenési leírásokra fordíttatott s osztalék erre az évre sem fizethető. A társaság rendes közgyűlését folyó évi november hó 8-ikára fogja összehívni. Az igazgatóság Schulz György főtisztviselőt cégvezetővé kinevezte. MAGYAR KÜLPOLITIKA KÜLPOLITIKAI, KÖZGAZDASÁGI ÉS IDEGENFORGALMI FOLYÓIRAT A Magyar Revíziós Liga hivatalos lapja A MAGYAR KÜLPOLITIKAI TANULMÁNYI EGYESÜLET HIVATALOS FOLYÓIRATA Szerkesztő-bizottság: I'ekár Gyula főszerkesztő, a Magyar Revíziós Liga társelnöke. Dr. Faluhely! Ferenc, egyetemi tanár; báró MadarassyBeck Gyula, a Magyar Revíziós Liga társelnöke; dr. Fali Endre, a Magyar Revíziós Liga ügyvezető igazgatója; dr. Kiss Menyhért, Marius. főmunkatársak. A szerkesztésért és kiadásért felelős: Csikszentmihályi Sándor László. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest, VI., Aradi-utca 8. Telefon: 22—8—97 Kiadótulajdonos: Hungária Lloyd Lapkiadó Vállalat részvénytársaság. Előfizetési ár: Egész évre 18 pengő. Külföldön az előfizetési ár kétszeres. Postatakarékpénztári számla: 16,123.