Magyar külpolitika, 1933 (14. évfolyam, 1-12. szám)
1933 / 9. szám - Az uj Ausztria és Magyarország. Közép-Európa problémája
lO MAGYAR KÜLPOLITIKA 1933 szeptember „... SOKAT LEVELEZEK HÉT ORSZÁGGAL ÉS UGY KÜZDÖK A MAGYAK SZENT ÜGYÉRT .. P. ./. (/<• Jonge távirótísztvisélő Amsterdamban, Semmi, de semmi összeköttetése Magyarországgal, hacsak :i telegráf drótjain keresztül nem, melyek az egész világgal öszszekölik. P. J. Jonge békében élhetett volna, küzdés és felháborodás nélkül, meri ilyen életei juttatott neki a sors. E férfi azonban egyszer észrevette, hogy egy országgal nagy igazságtalanság történt, és ekkor megtalálta a férfi legszebb leiadatát: a küzdelmet az igazságtalanul szenvedőkért. Ama lovagok rendjébe lépett, akik egy szenvedő ország, Magyarország nevével szállnak harcba. Megtanulta az igazságtalanul elitélt ország nyelvéi és a maga módján harcolni kezdett érle. Magyarország hollandi barátja ö, aki saját magyar szavai szerint ..küzd mindig a magyar sorokban". Hét országgal levelezik és tevéipapirosán nyolc nyelven — latinul is — nyomtatott harci sorokai a magvai igazságért. E levélpapirosok bél ország tele szállnak, talán másról is visznek hirt, mini a magvai- szenvedésTŐl, de szóljanak bármiről, a levél és borilék négy sarkán olt a harci jelszó, az örökös catói ismétlés: , „Ki nem veti meg a törvénytelen hozzákapcsolás fenntartását és egy több milliónyi embertársa elnyomását? Minden ember! Tehát: küzdjetek a trianoni diktátum revíziójáértI" >A trianoni békediktátum nem engedi meg, hogy Magyarország, bizonyos létszámon leiül, katonákat sorozzon. De nincs a hatalomnak olyan békeparancsa, mely megtilthatná, hogy a magyar haláron kiviil ne támadjanak katonák a magyar ügy védelmére. Katonák a legderekabb fénfiakból, akiknek lelkiismeretük, a világ legnagyobb ereje parancsol, katonák, akikből a leghatalmasabb hadsereg, a világ közvéleménye, lámád. BAJÁN GYULA: CICERONE Cicerone, Budapesti Idegenvezető Zsebkönyv cimmel Baján Gyula, a főváros hivatalos lapjának szerkesztője újszerű utikönyvei adott ki Budapestről. Ezek a könyvek amellett, hogy pontos és megbízható magyarázatokkal szolgálnak a főváros nevezetességeiről és látnivalóiról, a magyarázatok kapcsán megismertetik az idegenekkel a főváros és ezen keresztül az egész nemzet múltját és jelenéi. Ebben a tekintetben a könyv teljesen elüt az eddigi, Budapestet ismertető utikönyvektől. A „Cicerone'' zsebkönyvnek van egy, különösen a mi viszonyainkat tekintve, rendkívül fontos és ötletes utasítása. Ez pedig az, hogy a számrendszer alkalmazásával kiküszöböli azokat a nyelvi nehézségeket, amelyekkel az idegenek Budapest megtekintése alkalmával lépten-nyomon találkoznak. Nyelvünket az idegenek sajnos, nem ismerik, közülünk pedig aránylag kevesen beszélnek idegen nyelveket és ha az idegen valamilyen szobor, vagy középület előtt megáll és arról valamilyen magyarázatot szerelne kapni, az. emberek egész sorát szólíthatja meg, amig valaki neki franciául, angolul, vagy olaszul magyarázatot tud adni. Az aulóearok eiceronéi is csak nagy általánosságban mozgó magyarázatokat adnak, jóllehel, sok idegent a részletek is érdekelnének. Amellett nemcsak nálunk, hanem külföldön is mindenült az a panasz, hogy az autócarok Ciceronéi csak egy-két nyelven mondanak jól érlhető magyarázatokat, egy harmadik, vagy negyedik nyelven már vagy csak nehezen, vagy egyáltalán nem lehet megérteni őket. A Cicerone könyvekben mindenki részletes magyarázatokat kap az egyes nevezetességekről és miután azokat a maga anyanyelvén olvashatja azokat mindenki meg is érti. A könyvben leirt minden egyes nevezetességnek azonos száma van mind az öl könyvben. A „Cicerone"-könyvek lehetővé teszik azt is. hogy az idegenek a várost autótaxin tekinthessék meg. A számrendszer segélyével ugyanis az autótaxi sofőrje is minden nyelven érintkezni lud az idegennel. A sofőr az egyes nevezetességeknél megáll a kocsival és egy, a szélvédőn elhelyezett számjelzökészülékkel jelzi azt a számol, amely alatl az idegen a könyvben szükséges magyarázatokat megkapja. A számrendszernek ilyetén alkalmazása teljesen uj és egyedülálló ugy, hogy a rendszeri a szabadalmi bíróság szerzőjogi osztálya a berni unió összes államaiban védelemben részesítette. A rendszer kétségtelenül nagyon meg fogja könnyíteni az idegenek számára a városok megtekintését. B. C. I. TRAVELLERS CHEQUES A BANCA COMMERCIALE ITALIANA UTAZÓ-CSEKKJEI KAPHATÓK ÉS BEVÁLTHATÓK MINDEN JUTALÉKTÓL ÉS KÖLTSÉGTŐL MENTESEN A MAGYAR-OLASZ BANK RÉSZVÉNYTÁRSASÁG KÖZPONTJÁNÁL BUDAPEST, V., NÁDOR-UTCA 16. SZ. ÉS FIÓKJAINÁL Schmoll pasta Scfimoll és Kallós Budapest, V. kerület, Véső-utca 7. sz. MAGYAR KÜLPOLITIKA A Magyar Revíziós Liga hivatalos lapja KÜLPOLITIKAI, KÖZGAZDASÁGI ÉS IDEGENFORGALMI FOLYÓIRAT Szerkesztő-bizottság: Pékár Gyula főszerkesztő, a Magyar Revíziós Liga társelnöke. Dr. Faluhelyi Ferenc, egyetemi tanár: báró MadarassyIJeck Gyula, a Magyar Revíziós l.iga társelnöke: dr. Fali Endre, a Magyar Revíziós Liga ügyvezető igazgatója: dr. Kiss Menyhért, Marius, főmunkatársak. A szerkesztésért és kiadásért felelős: Csikszentmihályi Sándor László. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest, VI., Aradi-utca 8. Telefon: 22—8—97 Kiadótulajdonos: Hungária Lloyd Lapkiadó Vállalat részvénytársaság. Klőfizetéjsi ár: Egész évre 18 pengő, félévre 9 pengő, Ausztriában 24 schilling, Bulgáriában 600 leva, Franciaországban 100 frank, Németországban 15 márka, Olaszországban 70 lira, Törökországban 8 török Ura. Az amerikai Egyesült-Államokban 4 dollár egész évre. Postatakarékpénztári számla: 16,123.