Magyar külpolitika, 1933 (14. évfolyam, 1-12. szám)

1933 / 9. szám - Az uj Ausztria és Magyarország. Közép-Európa problémája

lO MAGYAR KÜLPOLITIKA 1933 szeptember „... SOKAT LEVELEZEK HÉT ORSZÁGGAL ÉS UGY KÜZDÖK A MAGYAK SZENT ÜGYÉRT .. P. ./. (/<• Jonge távirótísztvisélő Amsterdamban, Semmi, de semmi összeköttetése Magyarországgal, hacsak :i tele­gráf drótjain keresztül nem, melyek az egész világgal ösz­szekölik. P. J. Jonge békében élhetett volna, küzdés és felhábo­rodás nélkül, meri ilyen életei juttatott neki a sors. E férfi azonban egyszer észrevette, hogy egy országgal nagy igaz­ságtalanság történt, és ekkor megtalálta a férfi legszebb leiadatát: a küzdelmet az igazságtalanul szenvedőkért. Ama lovagok rendjébe lépett, akik egy szenvedő ország, Magyarország nevével szállnak harcba. Megtanulta az igaz­ságtalanul elitélt ország nyelvéi és a maga módján har­colni kezdett érle. Magyarország hollandi barátja ö, aki saját magyar szavai szerint ..küzd mindig a magyar sorokban". Hét országgal levelezik és tevéipapirosán nyolc nyelven — latinul is — nyomtatott harci sorokai a magvai igazságért. E levélpapirosok bél ország tele szállnak, talán másról is visznek hirt, mini a magvai- szenvedésTŐl, de szóljanak bármiről, a levél és borilék négy sarkán olt a harci jelszó, az örökös catói ismétlés: , „Ki nem veti meg a törvénytelen hozzákapcsolás fenn­tartását és egy több milliónyi embertársa elnyomását? Minden ember! Tehát: küzdjetek a trianoni diktátum revíziójáértI" >A trianoni békediktátum nem engedi meg, hogy Ma­gyarország, bizonyos létszámon leiül, katonákat sorozzon. De nincs a hatalomnak olyan békeparancsa, mely meg­tilthatná, hogy a magyar haláron kiviil ne támadjanak katonák a magyar ügy védelmére. Katonák a legderekabb fénfiakból, akiknek lelkiismeretük, a világ legnagyobb ereje parancsol, katonák, akikből a leghatalmasabb had­sereg, a világ közvéleménye, lámád. BAJÁN GYULA: CICERONE Cicerone, Budapesti Idegenvezető Zsebkönyv cimmel Ba­ján Gyula, a főváros hivatalos lapjának szerkesztője újszerű utikönyvei adott ki Budapestről. Ezek a könyvek amellett, hogy pontos és megbízható magyarázatokkal szolgálnak a főváros nevezetességeiről és látnivalóiról, a magyarázatok kapcsán megismertetik az idegenekkel a főváros és ezen keresztül az egész nemzet múltját és jelenéi. Ebben a tekintetben a könyv teljesen elüt az eddigi, Budapestet ismertető utikönyvektől. A „Cicerone'' zsebkönyvnek van egy, különösen a mi vi­szonyainkat tekintve, rendkívül fontos és ötletes utasítása. Ez pedig az, hogy a számrendszer alkalmazásával kiküszöböli azo­kat a nyelvi nehézségeket, amelyekkel az idegenek Budapest megtekintése alkalmával lépten-nyomon találkoznak. Nyelvün­ket az idegenek sajnos, nem ismerik, közülünk pedig aránylag kevesen beszélnek idegen nyelveket és ha az idegen valamilyen szobor, vagy középület előtt megáll és arról valamilyen magya­rázatot szerelne kapni, az. emberek egész sorát szólíthatja meg, amig valaki neki franciául, angolul, vagy olaszul magyarázatot tud adni. Az aulóearok eiceronéi is csak nagy általánosságban mozgó magyarázatokat adnak, jóllehel, sok idegent a részletek is érdekelnének. Amellett nemcsak nálunk, hanem külföldön is mindenült az a panasz, hogy az autócarok Ciceronéi csak egy-két nyelven mondanak jól érlhető magyarázatokat, egy harmadik, vagy negyedik nyelven már vagy csak nehezen, vagy egyáltalán nem lehet megérteni őket. A Cicerone könyvekben mindenki részletes magyarázatokat kap az egyes nevezetessé­gekről és miután azokat a maga anyanyelvén olvashatja azo­kat mindenki meg is érti. A könyvben leirt minden egyes ne­vezetességnek azonos száma van mind az öl könyvben. A „Cicerone"-könyvek lehetővé teszik azt is. hogy az ide­genek a várost autótaxin tekinthessék meg. A számrendszer segélyével ugyanis az autótaxi sofőrje is minden nyelven érint­kezni lud az idegennel. A sofőr az egyes nevezetességeknél megáll a kocsival és egy, a szélvédőn elhelyezett számjelzö­készülékkel jelzi azt a számol, amely alatl az idegen a könyv­ben szükséges magyarázatokat megkapja. A számrendszernek ilyetén alkalmazása teljesen uj és egyedülálló ugy, hogy a rendszeri a szabadalmi bíróság szerzőjogi osztálya a berni unió összes államaiban védelemben részesítette. A rendszer kétség­telenül nagyon meg fogja könnyíteni az idegenek számára a városok megtekintését. B. C. I. TRAVELLERS CHEQUES A BANCA COMMERCIALE ITALIANA UTAZÓ-CSEKKJEI KAPHATÓK ÉS BE­VÁLTHATÓK MINDEN JUTALÉKTÓL ÉS KÖLTSÉGTŐL MENTESEN A MAGYAR-OLASZ BANK RÉSZVÉNY­TÁRSASÁG KÖZPONTJÁNÁL BUDAPEST, V., NÁDOR-UTCA 16. SZ. ÉS FIÓKJAINÁL Schmoll pasta Scfimoll és Kallós Budapest, V. kerület, Véső-utca 7. sz. MAGYAR KÜLPOLITIKA A Magyar Revíziós Liga hivatalos lapja KÜLPOLITIKAI, KÖZGAZDASÁGI ÉS IDEGENFORGALMI FOLYÓIRAT Szerkesztő-bizottság: Pékár Gyula főszerkesztő, a Magyar Revíziós Liga társelnöke. Dr. Faluhelyi Ferenc, egyetemi tanár: báró Madarassy­IJeck Gyula, a Magyar Revíziós l.iga társelnöke: dr. Fali Endre, a Magyar Revíziós Liga ügyvezető igazgatója: dr. Kiss Menyhért, Marius, főmunkatársak. A szerkesztésért és kiadásért felelős: Csikszentmihályi Sándor László. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest, VI., Aradi-utca 8. Telefon: 22—8—97 Kiadótulajdonos: Hungária Lloyd Lapkiadó Vállalat részvénytársaság. Klőfizetéjsi ár: Egész évre 18 pengő, félévre 9 pengő, Ausztriában 24 schilling, Bulgáriában 600 leva, Franciaországban 100 frank, Németország­ban 15 márka, Olaszországban 70 lira, Törökországban 8 török Ura. Az amerikai Egyesült-Államokban 4 dollár egész évre. Postatakarékpénztári számla: 16,123.

Next

/
Thumbnails
Contents