Magyar külpolitika, 1933 (14. évfolyam, 1-12. szám)

1933 / 9. szám - A magyar revíziós mozgalom egy évi fejlődése. 2. [r.]

1933 szeptember MAGYAR KÜLPOLITIKA O A magyar revíziós mozgalom egy évi fejlődése II. Franciaország. A magyar revíziós ügynek legkiválóbb harcosai a Magyar Revíziós Liga külföldi titkárságai. A Revíziós Liga külföldi titkárságai személyes kapcsolatok teremtésével igen sok barátot szereztek a magvar Ügynek, emellett nagy sajtó-összeköttetésre leltek szeri és állandó előadá­sok rendezésével tartják ébren a magyar revizió gondola­tát a külföldön. Titkárságaink közül különösen nehéz munkája voll párizsi titkárságunknak, azonban eme tit­kuvikunk kitiimi munkásságának köszönhetjük hcg> i legutóbbi esztendőben Franciaországban is nagy lépéssel tört ebire a revízió kérdése. Párizsi titkárságunk állan­dóan igénybe veszi kitűnő halálainknak támogatását és ezek közreműködésével ma már a francia hivatalos körök figyelmét is erősen ráirányította a magyar problémára. Párizsi titkárságunkat eme működésében különösen lá­mogatta Georges Roux, aki 1032. évi szeptemberében ma­g>*raiszágj útjáról visszáttiví.n Párizsba tapasztalatairól beszámolt a francia vezető politikusoknak és hangoztatta, hogy a magyar határok megváltoztatása elengedhetetlen feltétele annak, hogy Magyarországot a francia külpoli­tika atmoszférájába kapcsolják. De hangoztatta azt is, hogy a középeurópai kérdést csak Magyarország segítsé­gével lehet megoldani. Rámutatott arra is, hogy Magyar­országon a revíziós mozgalom komoly népmozgalom. Ugyancsak lelkesen támogatta a magyar revíziós törekvést Ernesl Pezet néppárti demokrata képviselő a kamara külügyi bizottságának ülésén, ahol meggyőző érvekkel mu­tatott rá arra, hogy Kelet-Európa gazdasági helyzetének rendezése érdekében meg kell oldani a magyar revíziós kérdést. Párizsi titkárunk 1932. évi július hó folyamán részt­vett a francia Népszövetségi Ligák Uniója és a Comité Fe­deral dc Gooperation Européenme tanácskozásain, melye­ken beható megvitatás alá kerültek Közép-Európa minden irányú ügyei. A tanácskozások során Sir Georges Paish és Vynch angol delegátusok rámutattak azokra a nehéz­ségekre, melyek a békeszerződések nyomán előállottak s titkárunk ez alkalmat használta fel a revíziós gondolat népszerűsítésére. A konferencián résztvevő több francia képviselő is meleg érdeklődést tanúsított munkánk iránt, igj Dalaiisi, Henry Cíerc és Allcinc, valamint megnyerte titkárunk Mme Caroffot, a francia nőegycsületek elnökét, aki 1932. év őszén hazánkba is ellátogatott és itt hosszabb ideig tanulmányozta a trianoni kérdést. A francia közvélemény hangulatváltozására jellemző az is. hogy a rraincia sajtóban mind több és több cikk lát napvilágot a revízióról, Igv megemlítjük Jósé Germain­nek a „Bravó" cimü folyóiratban ..Szent István országi' címmel megjelent cikkét Germairi mellett munkatársai is Srdekes tanulmányokat írnak Kczip-í urcca helyzetiről és kifejezetten a trianoni szerződés revízióját jelölik meg a béke utjául. A „Revue Mondialé"-ban Fougéres ir ked­vezően magyarországi benyomásairól és ama nézetének ad kifejezést, hogy a magyarokkal igazságtalanság történt s igy sohasem mondhattunk ls revíziós követelésükről. A „Notre Temps"-ban Georges Roux kitűnő tanulmányban mutat rá a trianoni szerződés megváltoztatásának szüksé­gességére, mig a „Correspondence Universelle" főszerkesz­tője, Eugéne Balero október á-éii „Egy nemzet lassú ha­lála", október 12-én „Magyarország jövője" és október 26-án „A magyar kormány szándékai" címeken hoz cikk-

Next

/
Thumbnails
Contents