Magyar külpolitika, 1933 (14. évfolyam, 1-12. szám)

1933 / 9. szám - Herczeg Ferenc

MAGYAR KÜLPOLITIKA A niGYAR REVÍZIÓS LIGA HIVATALOS LAPJA XIV. ÉVFOLYAM !>. S /.. BUDAPEST 1933 SZEPTEMBER HERCZEG FERENC A magyar haza nem kínál nagyjainak nyugalmas életalkonyt. Százados éltü öregek vállára rakja a terhet, közülök választja prófétáit, vitézeit, vezéreit. A magyar haza szerencsétlen sorsa nagyjaink életének üjiló vize. Rákosi .lonö. nyolcvanon tul, mint megifjodott főnix száll fel az elpusztult, elégett Magvarország zsarátnokaiból. Apponyi Albert nyolcvanötéves korában a haza hősi halottja volt. A Magyar Revíziós Liga elnöke, Herczeg Ferenc, hetvenéves. Író, aki élhetne irodalmi alkotásai dicsőségéből. Gondolkodó, aki visszavonulhatna az elmélkedés előkelő magányába. Az Akadémia, a Felsőház tagja: belevethetné magát a társaság örömeibe. Sima és sikerben dus életében azonban — ha nem is hangos — de annál mélyebb tragikum van Herczeg Ferenc, a verseci család sarja, öntudatosan választott nemzetet, hazát. Azt a nemzetet választotta, melynek Istentől rendelt szerepe, hogy bármely nyelven szóló gyermekét egyformán szeresse. Herczeg Ferenc a boldog Nagy-Magyarországon született és a nemzetiségeket összeforrasztó magyarságnak lett fölesküdt lovagja. Sugálrzó példája annak, hogy az ember ur lehet a születés vagy nyelv véletlenén és csak sziv szerint tartozhatunk ide vagy oda. A boldog Nagy-Magyarország elesett Az elesés percétől kezdve Herczeg Ferenc szerepe és vele együtt alakja nőttön nőtt. Az eltiport, a megszaggatott haza lantosa és harcosa lett. Nem Tyrtaios, aki kiséri, hanem vezér, aki vezeti katonáit. Herczeg Ferenc a magyar revíziós mozgalom vezére. A kalendárium és az életrajz azt mondja róla, hogy hetvenéves. 0 maga azonban és vele együtt az egész ország, nem akar tudni erről i hetven évről. Akiben a szenvedély forrósága és a tett vágya izzik, annak nincs kora. A revíziós mozgalom vezére ma fiatalabb, mint a Fenn és Lenn Hala] párbajhőse volt. Herczeg Ferenc személye szimbóluma az elszakított részek hazasóvárgásának, a magyar hűségnek, a magyar összetartozásnak. A Magyar Revíziós Liga hatalmas tábora hódolattal üdvözli elnökét, akire — hetvenedik évén tul az uj honfoglalás munkája vár. Az ünnepi kívánság, hódolat és tisztelet minden magyar szivéből fakad. De vannak, akik még külön részt kérnek az ünneplésből. Vannak, akik Herczeg Ferencet kétszeresen vallják magukénak: a szűkebb, délvidéki haza fiai. A Délvidéki Otthonban tömörült, otthonukból kiüldözött délvidékiek okiratot állították ki, mely szinte summája Herczeg Ferenc honfoglaló munkájának. Ez az okirat a következőképpen szóiMi, a Magyar Szentkorona területéből kiszakított és részben a szerb-horvát-szlovén állani, részben Románia megszállása alá került Vendvidék, Muraköz, Bács-Bodrog vármegye, Torontói vármegye, temcs vármegye, Krassó-Szörény vármegye és Arad vármegye földjéről kiüldözött őslakosok társadalmi szervezete: a Délvidéki Otthon, mint a Délvidék egyeteme, büszke, magyar önérzettel valljuk és az. utódoknak követendő példaadás céljából írásba foglalva megörkitjük, hogy méltóságos Herczeg Ferenc iró ur. a magyar országgyűlés felsőházának tagja, a Magyar Tudományos Akadémia igazgató és tiszteleti tagja, a Magyar Revíziós Liga országos elnöke, a Délvidéki Otthon és a Szent (iellért Társaság elnöke, a Petőfi Társaság tiszteleti elnöke és a Kisfaludy Társaság rendes tagja, valamint számos más irodalmi és hazafias egyesület tagja, a Trianonban megcsúfolt magyar igazság feltámadásáért és diadaláért folytatott önzetlen harcával megérdemelte délvidéki honfitársaink és az egész magyar nemzetnek a háláját és hódolatát. mivel a Trianonban megcsonkított és porbasujtotl nemzetét aléltságából felrázta, a magyar nép ellenségeinek bosszúvágya, kapzsisága és a világ közvéleményének tudatlansága ellen uj nemzeti szabadságharcot indított, hitet öntött a lelkekbe és a magyar élniakarást acélossá tette: mivel a Délvidéki Otthont, a magyar igazság egyik harcos seregét életre hívta; mivel a Délvidéki Otthon 1925. évi má jus hó 24-én Pest vármegye közgyűlési termében megtartott közgyűlésen a trianoni békediktátum revíziója érdekében a harcot megindította és így nemzetének megjelölte a trianoni szörnyű békediktátum ellen folytatandó küzdelem helyes útját; mivel 1927. évi augusztus hó 11. napján a Magyar Revíziós Ligát megalakította, a revíziós küzdelem élére állt s a revíziós lobogó alatt eyész nemzetét felsorakoztatta: mivel a revíziós lobogót a csonkaország határain is túlra vitte s Európa és Amerika minden államában diadalmasan végighordozta; mivel harcával a Trianonban megcsúfolt magyar népnek és magyar névnek ismét elismerést és tiszteletit szerzett: mivel Istenbe vetett szent hittel hisszük, hogy Herczeg Ferenc, a revíziós szabadságiul re vezére isteni küldetéséi befejezi, a Délvidékről kiüldözöttekel Baranya Bácska Bánát aranykalászos rónáira, a tizenhárom vértanú állal megszenteli aradi földre, a Zrínyiek ősi otthonába: Muraközbe és a hűséges vendek orszigaba visszavezeti s a revíziós harcot di&Bű ségesen befejezi. \ magyar történelem eme dicsőséges eseményeit megörökítendő, a Délvidéki Otthon választmánya jegyzőkönyvébe foglalni és jelen okmányt kiállítani rendelte el. Kelt Budapesten, Krisztus Urunk eljövetelének 1933-ik esztendejében, szeptember hó 22-ik napján, Herczeg Ferenc születésének hetvenedik évfordulóján.