Magyar külpolitika, 1933 (14. évfolyam, 1-12. szám)

1933 / 7-8. szám - Magyarok Bulgáriában

1933 jul.—aug. M V<.YAK KÜLPOLITIKA 17 Magyarok Bulgáriában Irta: VITÉZ NAGY IVÁN Az 1926. évi népszámlálás hivatalos adatai szerint 1380 volt a Bulgáriában élő magyarok száma. A statisztika egy elmés megállapítás szerint „egy pillanatra megkövesedett történelem" lévén, ez az adat nem mutatja, hogy a világháborút követő másfél évtized alatt mintegy 5—(5000 volt a Bulgáriát megjárt, vagy odavetödött, de megint to vábbvándorló magyarok száma. Pedig ennyire becsülik a szófiai magyar egyletek vezetői a régi otthonhói uj megélhetést, jobb sorsol keresni küllőidre ment s az évek folyamán itt is megfordult magyarok számát. Ennek az állandóan mintegy ezernyi magyarnak szociográfiájához a következőkben adhatunk pár adatot: Foglalkozási összetételükben gyári munkások, főkép üveggyáriak — Salgótarján vidékéről, — kőművesek és iparosok mintegy fele számban. A Duna kikötővárosaiban a kél hajózási vállalat — a MEFTEB és a Dunagözhajózási Társaság — alkalmazottainak legnagyobb része magyar; igen sok magyar gyárnak és exportcégnek van magyar képviselője és szivesen alkalmazzák a magyarokat bankokban és nagykereskedők irodáiban is, de találunk tanárt, mérnököt, orvost, tanítót is közöttük; végül, sajnos, többszáz fiatal magyar leányt, akik ,,müvésznö"-ként a különböző mulatók, tánclokálok és még rosszabb hirii helyek keresett szépségeiként szereznek, mint „Vengerkák" kétesértékü dicsőséget a magyarságnak. Legnagyobb számban, mint ez általában lenni szokott, az ország fővárosában, Szófiában élnek. A másik nagy telep Russe (a török Ruszcsuk), majd Várna, illetve a mellette lévő Gebedzse, ahol az üveggyárban dolgozik vagy 1.")—20 munkáscsalád; a dunai kikötővárosok közül Vidin (az ősi magyar Bodony!), Lom, Orehoiv, Svistov magyar fészkek, mig az ország belsejében, Dupnicán, Plovdivban Imi a görögös nevét ismerjük: Filipopolisz), Sumlában (Sumen) és a Fekete-tengeri Burgásban találunk néhány hazánkfiát. Külügyi kormányunk a bulgáriai magyarság gondozására — természetesen nem elsősorban e célra — SzóI iában magyar követséget tart fent, azonkívül Plovdivban, Burgászban, Várnában és Busseben tiszteletbeli konzulátusokat létesített. Ezek közül a russei magyar konzul, Veschcoff József, kétségkívül a legkitűnőbb agilitással igyekszik az ott élő magyarok gondozását ellátni. Hatalmas teremből álló helyiséget bérel az 1929-ben alakult ruszcsuki Magyar Egylet számára. Egy kis könyvtár, rádió, sakk állnak itt szórakozásra, télen műkedvelő előadásokat rendeznek, szombatonként állandóan családi össze jöveteleket. Az egyesület elnöke a konzul, alelnöke Breiner Zsigmond, mig ügyvezető titkára, lelke, mindene egy agilis, ügyes magyar úriasszony, Joncoff Islvánné, Moser Valéria, aki egyúttal titkára a konzuli hivatalnak és vezetője az iskolai tanfolyamnak, amelyl>on hetenként háromszor, magyar nyelvre, írásra, olvasásra, történelemre, földrajzra tanítják a magyar szülők 8 -15 éves gyermekeit, akiknek ill egyébként rendesen kell a bulgár iskolát végezni. És végén azután a szófiai1 magyar iskola tanítója, a magyar követ elnöklése mellett, levizsgáztatja a növendékeket, akik azután igy szabályszerű magyar elemi iskolai végzettséget tudnak szerezni. De a Julián Egyesület és Magyarok Világkongresszusa Irodája áldozatkészsége révén tankönyvekhez jutnak azok a gyerekek is, ahol nincs magyar iskola, s ott szüleik útmutatása szerint készülhetnek magánúton a vizsgára. Szófiában három fellegvára is van a magyarságnak, ahol meleg otthon, igazi vendégszeretet fogadja az érkezőt, illetve ahonnét a magyar kuliura kincsei kiömlenek az azt keresők elé. Ezek: a Szófiai Magyar Egylet, a Szófiai Magyar Munkások Petőfi Kultur Köre és a magyar iskola. A Szófiai Magyar Egylet az idén ősszel fogja fennállásának 35 éves jubileumai megünnepelni. 1898 szeptember 28-án alakult ugyanis meg a bulgáriai legrégibb magyaT egylet, melynek alapszabályait 2270/3/1899. számú rendé letéve! még a „császári és királyi" külügyminiszter hagyta jóvá. 1921 szeptember 10-én alakult újjá az egyesület; az ekkor elfogadotl alapszabályok 5. §-a szomorúan mutatja a trianoni sorsot, imigyen rendelkezvén: „Bendes tagok csakis feddhetetlen előéletű, legalább 20-ik életévüket betöltötl magyar állampolgárok lehetnek, vagy olyanok, akik magukat magyaroknak vallják". S hál' Isten, ilyenek is vannak elegen, hiába csehszlovák, román, vagy jugoszláv ma az állampolgárságuk. Előttünk van az egylet néhány évi jelentése, melyből lelkes, tevékeny és elismerésre méltó hazafias munka körvonalai bontakoznak ki. A város szivében kedves, modern berendezésű helyisége van az egyletnek, egy társasház öröklakása, mely 476.550 leva értékben szerepel az egyesület vagyoni kimutatásában, jelezve egyúttal a tagok öntudatos áldozatkészségéi is. Március idusát, Szent István napját és karácsonyi évenkénl ünnepi keretekben szokták megülni, karácsonykor a kolónia szegény gyermekeit meg is ajándékozva. Az utolsó tiz évben mintegy /H0.000 leva segélyt osztott ki az egylet a rászoruló honfitársak között (néhány kikapott év: 1923/24: 22.266, 1924/25: 17.675, 1929/30: 13.750, 1932/33: 15.215 leva); sok kétségbeesett embernek adva vissza ezzel a hitet s reményt és sok arcról törülve le a nélkülöző szenvedés könnyét. Az otthon kitűnő konyhájában magyar szakácsnő pompás „hazai" kosztja állandó étkezőtársaságot tart össze s ennek köszönhető, hogy ha éhes magyar vándor kopogtál, mindig akad számára meleg étel. Kitűnő szellem uralkodik az egyletben, de az egész magyar kolóniában is; nincs torzsalkodás, széthúzás, magyar átok. Összetartanak és istápolják a rászorulókat. Az egylet lelke, de az egész bulgáriai magyarságnak is általánosan ismert, tisztelt és szeretelt vezetője, dr. Fehér Géza középiskolai igazgató, a debreceni egyetem histórikus magántanára, a bulgár őstörténet kiváló művelője. Vele együtt Elszász Alfréd alelnök, Halász Ede titkár, Biró Rezső pénztáros fáradhatatlan, odaadó munkásságának B. C. I. TRAVELLERS CHEQUES A BANCA COMMERCIALE ITALIAN A UTAZÓ-CSEKKJEI KAPHATÓK ÉS BEVÁLTHATÓK MINDEN JUTALÉKTÓL ÉS KÖLTSÉGTŐL MENTESEN A MAGYAR-OLASZ BANK RÉSZVÉNYTÁRSASÁG KÖZPONTJÁNÁL BUDAPEST, V., NÁDOR-UTCA 16. SZ. ÉS FIÓKJAINÁL