Magyar külpolitika, 1933 (14. évfolyam, 1-12. szám)

1933 / 7-8. szám - Mit akar Magyarország?

.11 AGY Alt KÜLPOLITIKA 1933 jul.—aug. szerint!) nem kell egyhangúság, hanem elegendő <t szótöbbség! Ehhez képest az angol javaslat Iki is mondja, hogy ha valamelyik tagállam a Népszövetség Nagygyűlésének a figyelmét felhívja egy ,,alkalmazhatatlanná vált szerződés vagy valamelyik „békét veszélyeztető nemzetközi helyzet" megvizsgálására, akkor az a tagállam: 1. „először is .megkéri a Nagygyűlést, döntse el a jelenlevő tagállamok szótöbbségével, hogy helyszíni vizsgálóbizottságot küld ki, melynek tagjail a Nagygyűlés vagy a Tanács jelölje ki, esetleg azok közül is, akik a szerződésben érdekeli lelek, vagy felelőseknek látszanak a békét veszélyeztető nemzetközi helyzet felidézéséért", 2. „ha a vizsgálóbizottság egyhangú határozattal tesz jelentést, a Nagygyűlés szótöbbséggel dönt a bizottság javaslata felett a 19. 5$ szellemében. Ha a szerződésben érdekelt fél, vagy a békét fenyegető nemzetközi helyzetért felelős tagállami két éven belül nem alkalmazkodik (ne se conforme pas) a (revíziót ajánló) javaslathoz, akkor a Népszövetség Tanácsa az alkotmány 11. i?-át Ingja szem előtt tartani (mely szerint minden egyes tagállamot fenyegető háborús veszedelemmel szemben az egész Népszövetség szolidáris)." Az angol javaslatnak B. variánsában a IV. pont alatt még benne van: „ha a Népszövetség döntött (a revizió mellett) s kiadta a felhívást (recommandation), a tagállamok jóhiszeműen megállapodnak abban, hogy nem támadnak háborúval arra a tagállamra, amelyik alkalmazkodik a Népszövetség döntéséhez (vagyis nem segítik a revízióval szemben renitens országot)"; ..ha a Népszövetség (revíziós) döntése két éven belül (a renitens ország részéről) nem hajtatnék végre, akkor a Tanács oly (gazdasági, pénzügyi vagy egyéb) szankciókat köteles javasolni, amelyek a Népszövetség felhívásának érvényt szerezzenek." Íme, ez az eredeti angol javaslat, melyben máris benne az annyira fontos szótöbbség! Az immár hétéves vita tovább folyik s a mi magyar ügyünk szempontjából égetően fontos, hogy végre dűlőre kerüljön, vagyis a jelenlegi suta, fonák és alkalmazhatatlan 19. §-t oly procédure-el támassza alá, egészítse ki, a/ma pontos és biztos gépezettel működő eszközt adjon a revizió kezébe ... és még idejében! Mert Páris és London vitázhatnak, alkudozhatnak Rómával az eredeti négyhatalmi terv felett: a revizió kérdése már ott van a világközvélemény zöld asztalán s azt onnan többé semmi bíívészfortéllyal eltüntetni nem lehet! „Nem látom semmi okát, hogy Magyarország, amely súlyos és tarthatatlan helyzetbe jutott a békeszerződések következtében, miért ne vethetne- fel i határrevizió kérdését a Népszövetség Tanácsában." A. V. Alexander volt angol tengerészeiügyi miniszter, 1933. III. 19.. „Csehszlovákia földrajzi abszurdum, a természet törvényeinek kigunyolása, a nemzetiségi egyveleg földje, ahol tulajdonképen nincs is nemzeti többség és a faji ellenlétek éppoly élesek, mint a háboruelőtti Ausztriában." Frank I). Simonds, amerikai publicista. „A világbéke attól függ, hogy végei érjen a zűrzavar és minden nép megtalálja helyét a nap alatt. Ha a status quo-t lenn akarják tartani, ez azt jelenti, hogy állandósítani akarjál, a nyomort és a bizonytalanságot." Ernesl Pezet, a francia kamarában a külügyi bizottság előadója. Mit akar Magyarország? Honti Ferenc francianyelvü tanulmánya „Mii akar Magyarországi" cimmel értékes röpirat jeleni meg Párisban dr. Hanti Ferenc, a Magyar Revíziós Liga párisi titkárának tollából. A szerző abból indul ki, hogy a népek önrendelkezési jogának igazságos alkalmazása nyújtja az egyedüli lehetőségei arra, Imgy a Duna völgyében keverten élő népek békés megértésben fejlődhessenek. Magyarország a békekonferencián lel is ajánlotta belenyugvásál határaink népszavazás utján való megállapításába. Ajánlatát visszautasították. A következmények megmutatták, mennyire helytelen volt ez a merev elzárkózás a népszavazás elől. Az Ausztriának iiéll Sopron vegyesen magyar és német lakosságú. S mégis, mikor Olaszország kezdeményezésére az utólagos népszavazás megtartatott, a népszavazás Magyarország-mellel! döntött. Mennyire más helyzet alakult volna ki, ha teljesítették volna Magyarországnak a népszavazásra irányuló méltányos kérését! Magyarországgal azért bántak igy, hogy kedvező stratégiai határokat állapithassanak meg a/ utódállamok javára. Egyoldalúan a cseheknek, szerbeknek és románoknak kedvezlek, katonai függésbe akarták hozni Magyarországot. Ezért kelleti Budapesttől 30 kilométer lötávolba helyezni a cseh halán és Magyarország legmagyarabb városait (Érsekújvár, Orsova, Kassa, Szabadka, Nagykároly. Nagyvárad, Szatmár, Temesvár, Arad. stb.i szétoszlani az utódállamok közölt. Ez az oka annak, hogv Magyarországot mai határaira redukálták, nem pedig a fajok és népek keveri volta. Ilyen igazságtalan megcsonkításba Magyarország belenyugodni soha sem fog. Ez leszi lehetetlenné Magyarország és szomszédai közölt a megértést mindaddig, amig az igazságos reparáció meg nem történik. Magyarország kívánsága: a tiszta magyar területeket adják vissza, a vegyes nemzetiségi területeken pedig semleges felügyelet és ellenőrzés mellett legyen népszavazás. Ez a revíziós program nem felforgatása a mai helyzetnek, hanem tökéletesítése. Magyarországra előnyös, mert a legkiáltóbb igazságtalanságok orvoslást nyernek, a kisantant államokra szintén előnyös, mert megszabadítja okét azoktól a kisebbségektől, melyeket különben sem tudnak beolvasztani és ezáltal őket állandó határokhoz juttatja Mindannyira pedig azért előnyös, mert ilyen rendezés lehetővé teszi az együttműködést. Franciaországban az a nézet v an elterjedve, hogy a kisantant soha sem lesz kapható semminemű revízióra. Ez sem mereven áll. 1931-ben a brucki találkozáson egyfelől iz ikkon magyar miniszterelnök £s üílügyminisztei másfelől Benes cseh külügyminiszter között jóakaratú tárgyalás anyagál alkotta a határok kiigazításának kérdése. Massaryk elnöknek is számos idevágó koraciliáns nyilatkozata látott napvilágol, legutóbb pedig a négyes paktum léire jövetele idejében Benes külügyminiszter nyíltan elismerte a revízió lehetőségét, de a maga szempontjából ahhoz súlyos ellenleltételekel kötött. A kisantant mai politikai és katonai szövetségét szerelné gazdasági szövetséggé kibővíteni, ez azonban lehetetlen mindaddig, amig Magvarországgal is meg nem egyezik. A Magyarországgal való politikai megegyezés az útja a történelmileg és földrajzilag egymásrautalt dunai államok gazdasági összeműködésének. A mai erőszakos és igazságtalan határokhoz való merev ragaszkodás lehetetlenné teszi ezt az összemüködést. Megegyezés hiányában Magyarország ki van téve annak, hogy nemzetközi agitáció tűzfészkévé, vagy pedig a germánizmus zsákmányává válik, a kisantant pedig tökéletlen szövetkezés marad mindaddig, amig az egyes kisantant államok között összekötő hidat alkotó Magyarországgal meg nem békél. A dunai államok annyira kívánatos összeműködésének léhát egyetlen utja: a méltányos revizió. Honti könyve hasznos szolgálatot van hivatva lenni a francia közvélemény kialakulásában. Könyve a francia mentalitás alapos ismeretére vall.