Magyar külpolitika, 1933 (14. évfolyam, 1-12. szám)

1933 / 6. szám - Holland testvéreink

MAGYAR KÜLPOLITIKA 1933 június a területéi túlságosan megszükitették; a románok és csehek kemény igája alá hajtottak magyar lakosságot, mellyel ugy bánnak azóta, mini a poroszok az elzá­sziakkal. Magyarország szenved és minden alkalmai felhasznál arra. hogy megváltoztatását követelje a trianoni békének, mely kiszolgáltatja szomszédainak. Így születeti meg a Magyar Revíziós Liga. Anélkül, hogy a fegyverekhez folyamodna, ez az ország a meg­győzés törvényes eszközeivel igyekszik sorsál meg­javítani . . ." Ugyanebben a kiadványban foglalkozik Desthieux az olasz—francia kapcsolatokkal és közli az 1915-ös londoni titkos egyezmény szövegét, melynek egyes pontjait a békekonferencián nem vették figyelembe. Ez volt a ma fennálló olasz—francia elleniéinek ki­indulópontja, mert a szövetséges hatalmak a győzelem után nem teljesítették Olaszországgal szemben vállalt kötelezettségüket. Helyesen állapítja meg Desthieux, ezt a kérdést is tisztázni kell kölcsönös jóakarattal. Az 1915-ös szerződés megszegése súlyos hiba volt; nem lehet azonban akadálya annak, hogy Franciaország és Olaszország közös elhatározással megegyezzenek reví­ziójában. Majd szembeállítja Franciaország eddig követett szövetségi politikáját a Mussolini—MacDonald-lerv­vel, mely a négy európai nagyhatalom együttműködé­sével óhajtja a békét biztosítani. A francia külpolitika, hogyha kitartana eddigi irányzata mellett, előbb-utóbb két ellentétes szövetségi rendszerre bontaná Európát s elkerülhetetlenül uj háborúra vezetne; Európa béké­jét egyedül a négy nagyhatalom tarthatja lenn. Desthieux politikai felfogását őszinte békeszere­tet hatja át és az a törekvés, hogy egy jobb jövő elő­készitésén működjék közre. Igazi humanista, aki szo­ros összefüggést lát a nemzeti és az emberi szempont között; ellensége mindennemű erőszaknak, elnyomás­nak és jogtiprásnak. mert tudja, hogy igazságtalansá­gókra nem lehet maradandót építeni. Honti Ferenc. Holland testvéreink Mi magyarok, szegény, sorsüldözött, szárazföldi nép vagyunk, a francia politika sárkánydühének forró fuvásában, a világvihar keringő tölcsérének kel­lős közepén. A hollandusok gazdagon, békésen, a világpolitika viharvidókén kívül élnek, nemzetük a népcsaládok egyik legtiszteltebb és legboldogabb tagja. Semmi okuk. hogy törődjenek velünk, hogy fáj­jon nekik a mi ostoroztatásunk. Jajainlkat — ha akar­ják — nem hallják, nyelvünket nem értik. És mégis... Hollandia lele van barátainkkal. Gyermekeinket hol­land szülök mini édes gyermeküket ölelték keblükre. A vérszerint való összetartozás nagy áramlata idején a hatalmas és gazdag hollandusok a kis letört ma­gyar népnek nem vér. hanem lélekszerinti választott testvérei. Miért ? A nép emlékező tehetsége nagyobb és mélyebb, mint az egyes emberé. Volt idő, mikor a hollandus — mint most a ma­gyar — a francia uralmi politika dühének minden lángfuvását érezhette. Volt idő, mikor a kétségbeeselI hollandus nép a tenger gátjait szakította el. a tenger hullámait szabadította magára, csakhogy a francia támadást megállítsa. Volt idő, mikor a hollandus — és egyben az euró­pai — szabadság legnagyobb hőse. Oraniai Vilmos, azt ajánlotta nemzetének, hogy — a franciák elől me­nekülve — szálljanak hajókra mind egy szálig és Keletindiában alapítsanak uj, boldogabb hazát. Volt idő, mikor a hollandus nép életében épp oly szorongatott volt — a francia politika miatt —. mint most mi ugyancsak a francia politika miatt vagyunk. Ebből erednek a hollandus rokonszenv mély gyökérszálai Ugyanakkor, mikor a francia politika ellen a hol­land akarat élet-halál harca folyt, a holland népnek volt egy irtózatos fegyvere: a sajtója. — Ebben az időben — mondja egy angol törté­netíró — egy holland röpirat megnyert csatával ért fel. E fegyver a mai napig sem avult el. megtartotta erejét és hatásos voltát. Holland barátunk. A. G. M. Abbing, a Het Dráma van Trianon cimü munkája megírásakor ehhez a régi holland fegyverhez nyúlt. Ehhez nyúltak a holland új­ságírók, akik cikksorozatokban ismertetik .sérelmein­ket. Most mi vagyunk a francia politika bűnbakja, az egész Európára éhes Franciaország legfőbb áldozata és most a mi szabadságunk kivívása a próbaköve Európa szabadságának, békéjének és boldogulásának. Az elöregedett francia politika iránya nem válto­zott XIV. Lajos kora óta. Kegyetlensége. Európát el­szegényitő, sivataggá tevő elszántsága most is a régi. Ez a politika annál kegyetlenebb, annál természetel­lenesebb, meri nem a haláron tulrobbanó, feszülő néperő parancsolja. Franciaország népessége nem sza­porodik és müveit gazdálkodása nem kiván puszta, meghódítandó földterületeket. Épp azért nem vélet­len, hogy túlsúlyra törekvő politikáját -a külpolitiká­ban is kötelező szemérem miatt — a biztonság jel­szava alatt folytatja. E biztonságnak álarcózott uralmi politika áldo­zata Magyarország. Magyarország elajándékozásával fizette Franciaország a neki leli szolgálatokat. Franciaország jól lizeti szolgáit. WEISZ FÜLÖP REZMCJflRCJ GYÁR BUDAPEST, VIII, GÓLYA-UTCA 13 TELEFON J. 460-36 KÉSZÍT Duplaüstöket egy­szerű és buktató-rendszerre, szesz-, cukor-, likőr- és vegyé­szeti gyárak berendezéseit, valamint szappanfőző, mosó, fesió-, tűzhely és cukrászdái üstöket vörösrézből vagy vas­lemezből, rozsdamentes anyagból is, Csöhailitás, hűtő torralókigyók és idomdarabok keszitése rézből vagy vasból. Minden e szakmába vágó munkákat, hegesztést, önö­zést, elnézést, valamint javí­tásokat pontosan és jutányo­sán eszkőzlök. FÜRDŐKÁLYHÁK VÖRÖSRÉZBŐL

Next

/
Thumbnails
Contents