Magyar külpolitika, 1932 (13. évfolyam, 1-12. szám)

1932 / 5. szám - A trianoni igazságtalanság jóvátételét követelte a Reviziós Liga országos nagygyűlése

1932 május MAGYAR KÜLPOLITIKA 11 Június 30-án jár le a Magyar Külpolitika ötszázpengős if júsági pályázata Miért kell a magyar ifjúságnak külügyi helyzetünket ismerni ? A legjobbnak itélt munkát a szerkesztőség bíráló­bizottsága a fiuk és leányok csoportjában egyaránt A »Magyar Külpolitika« szerkesztősége elhatá­rozta, hogy a magyar igazságért folytatott munkájába bevonja az ország mindkét nembeli tanulóifjúságát, mert szükségesnek tartja, hogy a nemzetközi élet alapvető kérdéseit a magyar ifjúság kellő módon is­merje. Ezt a célt szolgálja most kiirt pályázatunk. A megoldandó kérdés a következő : „Miért kell a magyar ifjúságnak külügyi helyzetünket ismerni?" A pályázatban résztvehetnek a középfokú fiu- és leányiskolák két legfelsőbb osztályának tanulói (gim­náziumok, reálgimnáziumok, reáliskolák, leánygim­náziumok, leányliceumok, felső-kereskedelmi fiu- és leányiskolák, felső mezőgazdasági iskolák, tanitó- és tanitónőképzők). A pályázat benyújtásának határidejét — tekin­tettel az évvégi iskolai vizsgálatokra — június 30-ig meghosszabbítottuk. A pályamunkák a »Magyar Külpolitika« címére (Budapest, IV., Dalmady-u. 3.) jeligés levél kíséreté­ben küldendők be. A pályamunkák terjedelme lehető­leg ne legyen több három gépelt oldalnál. száz-száz pengővel jutalmazza és a »Magyar Külpolitikádban közli, azonkívül mind­két csoportban öt-öt, összesen 300 pengő értékű jutalumkönyvet osztunk kl az arra érdemes pályamunkák szerzői között. A biráló bizottság elnökei: PÉKÁR GYULA, a Petőfi Társaság elnöke, lapunk főszerkesztője és dr. PINTÉR JENŐ tankerületi kir. főigazgató. Tagjai: dr. MAR CZINKÓFERENC,a II.ker.áll.Toldy Ferenc reáliskola igazgatója, KRIZS JENŐ, a VIII. ker. Vas-utcai felső kereskedelmi iskola igazgatója, HORVÁTH BÉLA reál­gimnáziumi tanár, tankerületi főigazgatói előadó, dr. EŐRSI Júlia tanárnő és dr. FALL Endre, a Magyar Revíziós Liga ügyvezető igazgatója. A pályázat eredményét a „Magyar Külpolitika" 1932 júliusi számában tesszük közzé. Csiszárik János Csiszárik János püspök, rendkívüli követ és meghatal­mazott miniszter felbecsülhetetlen értékű diplomáciai működés után előhaladott korára való tekintettel felmen­tését kérte. Majdnem fészázados egyházi és diplomáciai tevékenység után vonult vissza a jól megérdemelt nyuga­lomba. Mindig exponált, felelősséggel teljes pozícióban sikerrel állotta meg helyét és főként a nagy összeomlás óta elévülhetetlen érdemeket szerzett a magyar ügy szolgá­latában. Jellemző arra a megbecsültetésre, amelynek a legille­tékesebb helyeken is örvendett, hogy a Vatikánváros hiva­talos lapja, az oOsservatore Romano«, egyik legutóbbi szá­mában vezető helyen foglalkozik Csiszárik János távozásá­val a magyar külügyminisztériumból. A cikk rövid beveze­tés után megírja, hogy a mult fél évszázad változatos ma­gyar egyházpolitikai eseményei között alig akadt olyan, amelyhez valamiképen az ő neve is ne fűződnék, még pedig ugy a hivatalos életben betöltött pozíciójánál, mint annál a közjóra irányuló, ernyedetlen tevékenységénél fogva, amelyet mindenütt, ahol a körülmények megengedték, kifejtett. Utal arra a tiz esztendőre, amelyet Rómában töltött, mint a régi osztrák-magyar nagykövetség egyház­jogi tanácsosa. Ezeknek az éveknek folyamán kiváló jel­lembeli tulajdonságaival, finom jogérzékével és igazság­szeretetével, amely arra indította, hogy mindenben hazájá­nak javát és az egyház érdekeit szolgálja, ugy saját kor­mányának, mint a Szentszéknek megbecsülését vivta ki, amit az a számos kitüntetés is bizonyít, amelyben mindkét részről részesítették. Veleszületett szerénységénél fogva kitért azon magas méltóságok elől, amelyekkel megkínálták és ehelyett annál nagyobb buzgósággal, csendben fáradazott a szegények és szenvedők lelki gondozása körül. A háború elmultával a magyar királyi külügyminisztériumba hivták be, de szabad idejét ekkor is elsősorban a budapesti fővárosi rendőrség lelki gondozásának szentelte. Most, amikor magas államhivatalnoki állásától meg­válik, az ország kormányzója a nemzet háláját azzal akarta kifejezésre juttatni, hogy kormányzói teljes elismerésben részesítette. Lelkes ünneplésben részesítették az állam­rendőrség tagjai is, akiknek hosszú éveken át lelki vezető­jük volt. A kiváló prelátus most a veszprémi kanonoki rezi­denciájába költözik és kétségtelen, hogy erről a helyről is párját ritkító nagy tapasztalatokban gyökerező tanácsá­val ezentúl is változatlan önfeláldozással fogja hazáját és egyházát szolgálni. Csiszárik János -püspök.

Next

/
Thumbnails
Contents