Magyar külpolitika, 1932 (13. évfolyam, 1-12. szám)
1932 / 5. szám - A trianoni igazságtalanság jóvátételét követelte a Reviziós Liga országos nagygyűlése
1932 május MAGYAR KÜLPOLITIKA 11 Június 30-án jár le a Magyar Külpolitika ötszázpengős if júsági pályázata Miért kell a magyar ifjúságnak külügyi helyzetünket ismerni ? A legjobbnak itélt munkát a szerkesztőség bírálóbizottsága a fiuk és leányok csoportjában egyaránt A »Magyar Külpolitika« szerkesztősége elhatározta, hogy a magyar igazságért folytatott munkájába bevonja az ország mindkét nembeli tanulóifjúságát, mert szükségesnek tartja, hogy a nemzetközi élet alapvető kérdéseit a magyar ifjúság kellő módon ismerje. Ezt a célt szolgálja most kiirt pályázatunk. A megoldandó kérdés a következő : „Miért kell a magyar ifjúságnak külügyi helyzetünket ismerni?" A pályázatban résztvehetnek a középfokú fiu- és leányiskolák két legfelsőbb osztályának tanulói (gimnáziumok, reálgimnáziumok, reáliskolák, leánygimnáziumok, leányliceumok, felső-kereskedelmi fiu- és leányiskolák, felső mezőgazdasági iskolák, tanitó- és tanitónőképzők). A pályázat benyújtásának határidejét — tekintettel az évvégi iskolai vizsgálatokra — június 30-ig meghosszabbítottuk. A pályamunkák a »Magyar Külpolitika« címére (Budapest, IV., Dalmady-u. 3.) jeligés levél kíséretében küldendők be. A pályamunkák terjedelme lehetőleg ne legyen több három gépelt oldalnál. száz-száz pengővel jutalmazza és a »Magyar Külpolitikádban közli, azonkívül mindkét csoportban öt-öt, összesen 300 pengő értékű jutalumkönyvet osztunk kl az arra érdemes pályamunkák szerzői között. A biráló bizottság elnökei: PÉKÁR GYULA, a Petőfi Társaság elnöke, lapunk főszerkesztője és dr. PINTÉR JENŐ tankerületi kir. főigazgató. Tagjai: dr. MAR CZINKÓFERENC,a II.ker.áll.Toldy Ferenc reáliskola igazgatója, KRIZS JENŐ, a VIII. ker. Vas-utcai felső kereskedelmi iskola igazgatója, HORVÁTH BÉLA reálgimnáziumi tanár, tankerületi főigazgatói előadó, dr. EŐRSI Júlia tanárnő és dr. FALL Endre, a Magyar Revíziós Liga ügyvezető igazgatója. A pályázat eredményét a „Magyar Külpolitika" 1932 júliusi számában tesszük közzé. Csiszárik János Csiszárik János püspök, rendkívüli követ és meghatalmazott miniszter felbecsülhetetlen értékű diplomáciai működés után előhaladott korára való tekintettel felmentését kérte. Majdnem fészázados egyházi és diplomáciai tevékenység után vonult vissza a jól megérdemelt nyugalomba. Mindig exponált, felelősséggel teljes pozícióban sikerrel állotta meg helyét és főként a nagy összeomlás óta elévülhetetlen érdemeket szerzett a magyar ügy szolgálatában. Jellemző arra a megbecsültetésre, amelynek a legilletékesebb helyeken is örvendett, hogy a Vatikánváros hivatalos lapja, az oOsservatore Romano«, egyik legutóbbi számában vezető helyen foglalkozik Csiszárik János távozásával a magyar külügyminisztériumból. A cikk rövid bevezetés után megírja, hogy a mult fél évszázad változatos magyar egyházpolitikai eseményei között alig akadt olyan, amelyhez valamiképen az ő neve is ne fűződnék, még pedig ugy a hivatalos életben betöltött pozíciójánál, mint annál a közjóra irányuló, ernyedetlen tevékenységénél fogva, amelyet mindenütt, ahol a körülmények megengedték, kifejtett. Utal arra a tiz esztendőre, amelyet Rómában töltött, mint a régi osztrák-magyar nagykövetség egyházjogi tanácsosa. Ezeknek az éveknek folyamán kiváló jellembeli tulajdonságaival, finom jogérzékével és igazságszeretetével, amely arra indította, hogy mindenben hazájának javát és az egyház érdekeit szolgálja, ugy saját kormányának, mint a Szentszéknek megbecsülését vivta ki, amit az a számos kitüntetés is bizonyít, amelyben mindkét részről részesítették. Veleszületett szerénységénél fogva kitért azon magas méltóságok elől, amelyekkel megkínálták és ehelyett annál nagyobb buzgósággal, csendben fáradazott a szegények és szenvedők lelki gondozása körül. A háború elmultával a magyar királyi külügyminisztériumba hivták be, de szabad idejét ekkor is elsősorban a budapesti fővárosi rendőrség lelki gondozásának szentelte. Most, amikor magas államhivatalnoki állásától megválik, az ország kormányzója a nemzet háláját azzal akarta kifejezésre juttatni, hogy kormányzói teljes elismerésben részesítette. Lelkes ünneplésben részesítették az államrendőrség tagjai is, akiknek hosszú éveken át lelki vezetőjük volt. A kiváló prelátus most a veszprémi kanonoki rezidenciájába költözik és kétségtelen, hogy erről a helyről is párját ritkító nagy tapasztalatokban gyökerező tanácsával ezentúl is változatlan önfeláldozással fogja hazáját és egyházát szolgálni. Csiszárik János -püspök.