Magyar külpolitika, 1932 (13. évfolyam, 1-12. szám)

1932 / 3. szám - Az "Amici dell'Ungheria" szerepe és programmja

10 MAGYAR KÜLPOLITIKA 1932 március Ifjúsági pályázat Vukelics Ernőké az első C osztályban; belső rázkódtatásoktól borzongó kis kezével leirt egy mondatot a dolgozatfüzetébe. »Első kívánságom az, hogy hazám ismét nagy és hatalmas legyen.« Vukelics Ernőkének joga van valamit kívánni. Reggel öttől fél kilencig tejet hord; a velem való barátság jogán csöndesen leül, nem is kér elnézést a félórai késésért. Délután pedig újságot hord ki, tehát valóságos munkatársa egy nagy hírlapnak. Azl kérdeztem tőle: mit tudnál tenni, hogy Magyarország ismét hatalmas és nagy legyen? Tanárnő kérem, én mindent tudnék tenni, de lessék hagyni, hogy ezen gondolkozzam.« Ez volt a válasz. Vukelics Ernőkének és vele más ezer és ezer kisfiúnak, meg kell engedni, hogy gondolkozzon. És ha már gondolkozott és írásba foglalva elém teszi a gondolatait, meg kell azt nézni, meg kell szívlelni és meg kell jutalmazni. így sodorta elém az élet azt a gondolatot, hogy az ifjúság vészesen lüktető hazafias fájdalmát frisseséggel inspirált terveit nem szabad elfulladva félbehagyatni, föl nem használni, ki nem szikráztatni az egyetemes magyar szellemi erő javára. Egy pályázattervezettel mentem Liber Endre alpolgármesterhez, amelyben a fővárosi középiskolás és polgári iskolás tanulóifjúság részére erre a tanévre, tisztán a hazafias szellem ápolása és növelése céljából három pályatétel kitűzését ajánlottam. Első pályatétel volt: Hazám sorsa. Mit tehetek nemzetemért? Nagj'on keveset kellett beszélnem. Haladéktalanul meg volt a válasz. Meg kell csinálni! .. igy távoztam el tőle. Egy körlevél kell hozzá, semmi más. Száz és ezer tanuló, kicsi és nagy indul neki az alkotásnak a csonka országért való fájdalomtól hevítve, a tetterőtői hajtva, ambícióját nekieresztve olyan gondolatnak, amely látszólag nem is az ő képességei számára való. De csak látszólag. Mert a valóságban a gyermeki agy finom és friss fordulatait rejti a modern gondolkozás formáinak, Ígéretes belsejét tudja mutatni annak a következő kifejezési módnak, ahogyan majd ezek vágnak a mi Írásaink és tet-. teink elébe. Mélyen, mámorosan és dicsőségesen hazafias szellemű a mai tanulóifjúság? Igen, az, éppen azért kell fokozni tetterejét és érzéseit. Lanyha, érzéstelen, zavart és máris fáradt a mai tanulóifjúság? Igen, ilyen is akad közte. Tehát még nagyobb gondra, figyelemre és hivogatásra van szüksége. Bizony, az inasgyerek, fáradtan és máris elcsüggedve, ott a tanonciskola padjában, néha nem a leghívebb tanítványa Arany Jánosnak és vele azoknak, akik életét és tetteit átfonta a hazáért való könnyes mélabú. De aki foglalkozik velük, az Arany hagyományain nőtt fel, de akik fogják a kezüket, tudják, hogy érzékeny ifjú kéz az, százszor inkább vezethető jobbra, mint balra és tudják, hogy milyen mérhetetlen fontossága van egy megnyert pályázatnak, egy fáradsággal elkészített pályaműnek néha az egész élet alakulására ... hát kapja meg gyorsan a pályatételeket az ifjúság, a céltalanul ingadozó önképzőkörök sokasága, a fiatal szív és törekvés. Szendy tanácsnok erős keze éppen arra való, hogy irányt adjon az ifjusági önképzőkörök munkájának. Ez az ifjúsági pályázattervezet elvben el van fogadva és ez komoly eredmény. Hogy az ifjúság gondolkozzék hazája sorsán, lássa veszélyeit és minden erejéből igyekezzék segíteni rajta, sőt maga keresse meg a segítés módját, — hogy a többi pályatétel szerint ismerjen meg L'gy-cgy történeti korszakot, próbálja önállóan meglátni eseményeit és dolgozza ki gondolatait róla — ez magyar cél, nem tür sem kritikát, sem halasztást. Ezt a magyar tervet, amelynek megvalósulása a fővárosnak is erkölcsi érdeke, a magyar tanulóifjúságnak ezt a komoly ügyét Liber alpolgármester iragyar szivébe ajánlom. Eőr*i Julin dr. A jugoszláv határról A képviselőház egyik legutóbbi ülésén Kóródi Katona János országgyűlési képviselő megdöbbentő adatokat hozott nyilvánosságra a jugoszláv határon történt atrocitásokról. Nem elég, hogy a megszállott teriileteken az oltani magyarságot másodrendű polgárokként kezelik, az utóbbi időben magyar állampolgárokkal is súlyos sérelmek történtek. Kóródi-Katona János mindvégig feszüli figyelemmel hallgatott, érdekes beszédéből, amely állandó izgalomban tarlotla a képviselőház tagjait, akik a vérlázítóbb adatok felsorolásánál a'ig ludták mérsékelni felháborodásukat, itt közlünk néhány megörökítésre méltó részletet: — A trianoni békeszerződés következtében ennek a szerencsétlen országnak olyan határa lelt, hogy ennek következtében földeken, szőlőkön keresztülvonul odalenn a jugoszláv határ, úgyhogy maga az oltani lakosság is nagyon sok esetben léved ál megszállott területre. Az utóbbi időben azonban olyan dolgok történtek, amelyek a mi magyar államunk szuverenitásának súlyos sérelmei. — Ifjú Jeges Jc'zsef hírlapíró 193U február 12-én a Tompa 133. számú magaslatnál áttévedt megszállott területre. Három évet kapott ezért a jugoszlávoktól annak ellenére, hogy semmi kémkedési gyanu fel nem merült. Jelenleg is börtönben ül másfél esztendő óla. Ismétlem, semmi féle kémgyanus körülményt nem talállak nála, hanem csupán a sFelsóbácska chnü lapba irt irredenta irányú cikkei miatt Ítélték el. — Kutas Dezső szövősegéd, budapesti lakos feleségével és kisgyermekével együtt útlevéllel ment át munkakeresés céljából 1930 júniusában. Elfogták bezárták feleségével és gyermekével együtt; feleség'l és gyermekét ősszel, a férfit most december 29-én bocsátották el. Irtézatosan megverték. — Megtörténik az az eset, hogy a granicsárok a határon magyar területen dolgozó munkásokra ráfogják fegyverüket, kényszeritik őket, hogy jugoszláv területre menjenek át, ott összeverik őket s csak hónapok múlva, összeverve, eltöri tagokkal kerülnek vissza. Konkrétumokkal is szolgálhatok. — Vitéz Majoros Antalné és Kiss nevű lakatos feleségét Kelcbián sajál területükről vitték el, a graniesár rájukfogta a fegyvert, bezárták őket tiltott határátlépés miatt. Granicsárok átjönnek a mi területünkre vízért ts ezzel szemben ők ezt a Legnagyobb kegyetlenséggel viszonozzák. Minden egyes állampolgár sérelmét kötelességünk a magyar állam sérelmének tekinteni.