Magyar külpolitika, 1932 (13. évfolyam, 1-12. szám)

1932 / 3. szám - Az "Amici dell'Ungheria" szerepe és programmja

MAGYAR KŰLPOIIT1KA 1932 március jeléi adhatom annak az őszinte és meleg szeretetnek, amellyel tele van a szivem és lelkem azóta, hogy Magyarországot és a magyar kérdést megismerhettem ... ... Azóta Dino Alfierit ujabb kitüntetések egész sorozata érte, — többek közt magas magyar kitüntetést is kapott — és Mussolini államtitkárának nevezte ki. érdekes véletlen, hogy a milánói iMagyarbarát Olaszok Egyesületének elnöke a kinevezéséről éppen Magyarországon, \ Budapesten értesült, ahová első utja után többször is ellátogatott. Egyik ilyen utja alkalmával az akkori olasz követ, Durini di Monza gróf, akinél éppen látogatást teli, közöli',' vele elsőnek a hirt. Dino Alfieri azonnal Rómába utazott Budapestről, elfoglalta uj, magas hivatalát, - melyei azóta is betölt, — és természetesen a milánói > Amici dell'Ungheria vezetését (bár az elnöki tisztséget megtartotta) másra kellett, hogy bizza. Dino Alfieri kitűnő munkatársa, Leo Pollim, a Magyarbarát Olaszok- milánói másodelnöke irányitja ma, Dino A Ifierivel egyetértően, az »Amici dell'Ungheria milánói központját és mellette Rodolfo Mosea tölti be a főtitkári állást. Az »Amici deH'Ungheria« működését, éppenugy mint Leo Pollini és Rodolfo Mosca szerepét és személyét jól ismeri a magyar közönség. A két kitűnő iró és tudós, akik Itáliában előadássorozatokat tartottak Magyarországról és könyveket irtak a magvai- problémáról, legutóbb magas magyar kitüntetésben is részesültek, amelyeket virányosi Pőzel Tibor magyar királyi főkonzul a napokban adott át nekik szép ünnepség keretében, a milánói »Amici dell'Ungheria < milánói központi helyiségeiben. Itt kerestem fel most Leo Pollinit, akinek érdekes Mussolini-könyvéről a »Magyar Külpolitika februári száma részletesen emlékezik meg, széleskörű munkásságával egyetemben. Az Amici deli' Ungheria'; munkássága iránt érdeklődtem elsősorban. - Az egész országot beágazó szervezetünk van ma már, — mondotta Pollini. — De még egyre folyik a szervezkedés és remélhetőleg rövidesen Bolzanőtól kezdve Szicíliáig, minden nagyobb városban Leo Pollini megalakul a ^Magyarbarát Olaszoka egy-egy fiókja, amelyek mind a római központtal állanak majd kapcsolatban. A milánói az első ilyen szervezet, amely Felső-Olaszországban már több al-szervezetet szólított életre, mint például Torinóban, Genovában, Bresciában, Velencében. De a ^Magyarbarát Olaszok fiókjai közül Bolognában, sőt Cataniában, Szicíliában is folyik a munka. Legujabban pedig, a római központ kezdeményezésére megalakulnak az egyetemi városokban az Amici dell'Ungheria' ifjúsági szervezetei, amelyek a »G. U. F.« szervezeteire támasz kodva (és ezek a »Fasiszta Egyetemi Hallgatók* csoportjai) az olasz egyetemi ifjúság körében ismertetik a magyar kérdést. Milánóban a Magyarbarát Olaszok^ ifjúsági szervezetének vezetősége egyúttal egy másik, nagyjelentőségű fasiszta intézmény vezetőiből alakult: ez pedig a »Scuola delta Mistica Fascista«, amely a magasabb eszmékben való hitet hirdeti a kullurém keresztül. A »Scuola della Mistica Fascisla az egyetemi ifjúság lelkes, harcos táborából alakult és vezetője Dott. Nicotio Giani: rendszeres előadássorozatot tartanak a fontos problémákról és ezekben analizálják a legkülönbözőbb nemzeti kérdéseket, olyan vitaesték formájában, amelyeknek keretében természetesen az ellenvéleményt is megszólaltatják, sőt ennek a legnagyobb szabadságot biztosítják. — Ami magát a milánói központot illeti. — folytatta Leo Pollini, — természetes, hogy mi önálló politikát nem csinálunk. Ez nem is volna a mi feladatunk. Mi csak az olasz kormány politikájút követhetjük. Ez azonban a Duce politikája, aki már anynyiszor állt a magyarok és a magyar ügy mellé. Az ő irányítását követjük, amikor célunk Magyarország és Olaszország kölcsönös megértését elősegíteni és a két ország közeledését szolgádat, főként a kultúrán keresztül. Nem az egyszerű rokonszenven alapuló barátság fejlesztése a célunk, hanem ismertetni és tudatossá tenni ezt a barédságot a két rokonlelkü nép között. Ez az eszme vezetett bennünket, amikor magyar írókat és politikusokat hívtunk meg a magyar problémák ismertetésére, kezdve a történelmi kérdéseken, egészen az aktuális politikai és gazdasági kérdésekig. Az első évben Pékár Gyula tartott felejthetetlen előadást, legutóbb pedig Berzeviczy Albert magasröptű és mélytudásu előadása szerzett uj barátokat a magyar ügynek. Veress Endre. Zambra Alajos, és Bulla Ignác, igen igen. ne hagyja ki önmagát sem! — erősködött Pollini, amikor ceruzám itt egy pillanatra megállt1 Márffy Oszkár előadásai után most várjuk báró Madarassy Beck Gyulát. Meghívtunk még sok más kiváló magyar államférfiul, vezető politikusokat is, többek között természetesen gróf Apponyi Albertet is. de sajnos, vagy magas korukra való hivatkozással, vagy hivatalos elfoglaltságuk miatt nem minden meghívottunk larlolta meg mindeddig felolvasását. De természetesen a magyar előadókon kívül olaszok is szerepelnek az »Amici dell'Ungheria^ kebelében, mint felolvasók: Arrigo Solmi, a kitűnő tudós és képviselő, azután magam is, de Rodolfo Mosca, Fossali. Cucchetti és legközelebb meghívjuk Ettore Cozzanit. továbbá Roberto Mandelt, akik mind kitűnő ismerői a magyar kérdéseknek. — A felolvasások rendezésén kivül az Amici deH'Ungheria« — folytatta Pollini. — természetesen más területeken is igyekszik a magyar ügy szolgálatában állani. így például vagy magunk rendezzük, vagy a védnökei vagyunk a magyar művészi manifesztációknak. A közelmúltban a magyar népdalokai