Magyar külpolitika, 1932 (13. évfolyam, 1-12. szám)

1932 / 2. szám - A Baross-Szövetség uj munkaprogrammja

14 HUVG4EUA LLOYD 1932 február YA Baross-Szövetség uj munkaprogrammja A magyar közgazdasági élet nagyszabású ünnepélyévé avatta a Baross-Szövetség ezidei tisztújító közgyűlését. A világgazdaság dermedtségének és tétovázó tanácstalanságának keserű napjai között bizalmat és hitet önteni a jövő iránt a levertségtől roskadozó lelkekbe, — ez volt a vezető gondolata a Baross-Szövetségbe tömörült magyar kereskedő- és iparosvilág ünnepi külsővel egybekötött belső megújulásának. Baross Gábor géniusza, tettereje és a magyar gazdasági életet átalakító hatalmas alkotásai sugallták azokat az irányjelző gondolatokat, amelyek az érdemekben gazdag Szövetséget további munkásságában vezetni fogják. Elsősorban is mély tisztelettel hódolt a Szövetség a dicső emlékű Baross Gábor szellemének azzal, hogy nagyszámú küldöttséggel jelent meg a Keleti pályaudvar előtt, ahol a Baross-Szövetség nevében dr. Orel Géza c. kir. főigazgató, a Szövetség levelező tagja, a magyar kereskedelem speciális irodalmának úttörője, méltató beszéd kíséretében koszorúzta meg a magyar nemzeti ipar apostolának, a kereskedelem és a közlekedés nagy úttörőjének szobrát. Utána a Vigadóban tartotta meg a Szövetség tisztújító közgyűlését, a magyar közélet képviselőinek teljesszámú részvételével. A megnyitó beszédet Lingel János elnök, kormányfőtanácsos tartotta, aki méltatta a visszavonuló elnök, Rausch Aladár érdemeit és uj elnöknek Ilovszky János ni. kir. kormány főtanácsos, a BarossSzövetség uj elnöke. Ilovszky János th. bizottsági tagot ajánlotta, akit küldöttség hívott meg. Lingel János örömének adott kifejezést, hogy a Baross-Szövetség olyan aktiv férfiút talált az elnöki méltóság betöltésére, aki közéleti munkásságának folyamán akkora rátermettséget, agilitást és kitartó munkaerőt tudott felmutatni, hogy a Szövetség nemzetépítő feladatának teljesítésében Ilovszky János uj elnöknek munkábaállitásával igen biztató jövőnek fog elébenézni, még a mai nehéz gazdasági élet közepette is. Ilovszky János meghatottan köszönte meg az iránta megnyilvánult bizalmat. Méltó elismeréssel hódolt elsősorban azok emlékének, akik életüket áldozták a nemzetért, majd Baross Gábornak, a magyar gazdasági élet nagy ujjáépitőjének egyéniségét méltatta. Bejelentette, hogy a távozó Rausch Aladár elnök emlékezetére Kovacsevics Milenkó, a Szövetség alelnöke egy serleget adományozott a Szövetségnek, amelyet Baross nevéről neveznek el. Ezután 12 pontban foglalta össze programmját, amely szerint az automatikus adózás, a közszállitási szabályzat reformja, a jogosulatlan versenyt okozó, nem közérdekű és állami üzemek megszüntetése stb. tárgyában a BarossSzövetség legközelebb javaslatokat fog előterjeszteni és egyben kéri, hogy a kormány a gazdasági életre vonatkozó tervezeteit küldje meg a Szövetségnek. A nagy helyesléssel fogadott munkaprogramm ismertetése után Ripka Ferenc főpolgármester üdvözölte a Szövetség munkájában rejlő nagy összefogó erőt, amely felszabaditja a lelkeket a csüggedésből és a kétségbeesésből. A rendkívüli közgyűlés után a Vigadó összes termeiben 1000 teritékes díszebéd volt, amelyen Lingel János Magyarország kormányzóját éltette. Utána Kenéz Béla kereskedelemügyi miniszter szólalt fel és dicsérő szavakkal méltatta a Szövetség 12 éves munkásságát, amely a gazdasági életnek olyan viharait állotta becsülettel, amelynél pusztitóbbat a gazdaságtörténelem alig jegyzett fel. A hatósági üzemek megszüntetésére vonatkozó intézkedéseit jelentette be ezután a miniszter, amelynek kézzelfogható eredménye rövid időn belül érezhető lesz. Utána a Szövetség uj elnöke, Ilovszky János mondotta el serlegavató beszédét és hitet tett a Baross-Szövetség céljában lefektetett nemzetépítő munka meHett. Utána a szónokok egész sora nyílt meg, akik közül Sipőcz Jenő, Wolff Károly, Pékár Gyula és Fáy Szeréna méltatták különösképpen a Baross-Szövetség érdemeit. A Baross-Szövetség ujlendületü munkájának kezdetét jelző ünnepségek sorát a Városi Színházban díszelőadás zárta be, melyet a fővárosi nyomorenyhitő akció javára rendeztek szép sikerrel. A Magyar Nemzeti Baiik 1932. évi február 1-én délután 6 órakor tartotta meg közgyűlésének VIII. rendes évi ülését dr. Popovics Sándor elnöklete alatt. A közgyűlés tudomásulvette a főtanács évi jelentését, jóváhagyta az 1931. évi zárszámadásokat és a főtanács részére a felmentvényt megadta. A közgyűlés továbbá dr. Schober Béla vezérigazgató előteresztése alapán elfogadta a főtanácsnak az 1931. évi nyereség felosztására vonatkozó javaslatát. A közgyűlés e határozata szerint a nyereségnek a tartalékalap 5o/o-os alapszabályszerü javadalmazása után fennmaradó része az alapszabályok értelmében osztatván fel a részvényesek és az államkincstár között, a részvényesek számára 12o/0-os osztalék kifizetése válik lehetővé. A közgyűlés ezután a választásokat ejtette meg s a lemondott dr. herceg Esterházy Pál főtanácsos helyébe a főtanács rendes tagjává dr. Jankovics Béla