Magyar külpolitika, 1932 (13. évfolyam, 1-12. szám)

1932 / 11. szám - A magyar revizió ügye Franciaországban. A Magyar Reviziós Liga párisi titkárságának legutóbbi jelentéséből

20 HUNGÁRIA LLOVI) 1932 november A Magyar Külpolitika ajánlása a Belügyi Közlönyben Vitéz Keresztes-Fischer Ferenc belügyminiszter ;i Bel­ügyi Közlönyben, a m. kir. belügyminisztérium hivatalos lapjában a következő ajánlási adta ki lapunk számára: A „Magyar Külpolitika" einiü havi folyóirat, amely a Magyar Revíziós Liga hivatalos lapja, közéletünknek nagy szolgálatot tevő orgánuma. Ez a lap összekötő kapocs a külföldön élő magyarokkal; a külföldi magyar egyesületek hez, társadalmi körökhöz, egyházakhoz dijtalanul jár. A belügyminiszter ezuton hivja fel a lapra a törvény­hatóságok és a községek közönségének a ügyeimét azzal, hogy nincs észrevétele az ellen, hogy azok a törvény ható­ságok és községek, amelyeknek anyagi helyzete ezt meg­engedi, a lapra előfizessenek. * Ebben az ajánlásban megnyilatkozó elismerés egyút­tal legszebb jutalma eddigi működésünknek. Ebben a jóleső tudatban mi is arra kérjük az összes városokat ós községeket, hogy amikor folyóiratunkra előfizetnek, egy­úttal az ottani egyesületek, körök, kaszinók és érdeklődő egyesek figyelmét is szíveskedjenek folyóiratunkra fel­hívni. Főké]) a Magyar Revíziós Liga helyi szervezeteit kérjük, hogv ahová még a Magyar Külpolitika, a Liga hiva­talos közlönye nem jár. szíveskedjenek arra előfizetni. A csiki székelyek vagyonelkobzási pere a Népszövetség előtt Éppen tizenhárom éve húzódik annak a hatalmas va­gyontömegnek sorsa, amely mint székely vagyonközösség a román kormány által jogtalanul elkoboztatott. A Népszövetség Tanácsának ítélete, reméljük, nem utolsó szó ebben a kérdésben — ismét élénk bizonysága annak, hogy a Népszövetség egyoldalú szervezet. Most e példátlanul húzódó ügyben, még a végső dön­tés előtt is legerősebben szólt bele a Magyar Revíziós Liga genfi titkárságának emlékirata, amellyel az utolsó pillanat­ban is rámutatott a románok hallatlan eljárására. Mint ismeretes, a mostani őszi cikluson tárgyalta le Genfben a Népszövetség Tanácsa a csiki székelyek vagyon­elkobzási perét és a jog figyelmen kivül hagyásával oly­irányu döntést hozott, hogy 20.000 székely paraszt tulajdo­nát alkotó 62.500 hold "földből csak 11.000 holdat itélt vissza, azt is a legrosszabb földből, melynek összes évi ho­zadéka 31.000 svájci frankot tesz ki. Ebből a csekély ősz­szegből kell a székelyeknek valamennyi kulturkiadásukal fedezni, templomaikat és iskoláikat fenntartani. Az egés:'. világsajtó bőven kommentálja a Népszövetségnek ezt a legújabb elhatározását, mely a jog és igazság felrúgásával a románok javára hozatott. A legélénkebb vita tárgya volt ugyanakkor a Népszö vétség épületében az a memorandum, melyet Tamás András, a Magyar Revíziós Liga genfi titkára nyújtott be a Népszövetség tanács-elnökének, De Valerának s valamennyi népszövetségi tanácstagnak. A Liga emlékirata részletesen bebizonyítja, hogy a tanács jelentése, melynek alapján a Népszövetség döntését meghozta, hamis adatokra támasz­kodott. A románok rosszhiszeműen jártak el, amikor a Népszövetség kisebbségi osztályát „informálták" A legszembetűnőbb példa a Népszövetség hármas bi­zottsági jelentésének hamis adataira a következő: A romá­nok felhasználták két székely község névbeli hasonlatos­ságát a tanács félrevezetésére. A hasonló községek közül ugyanis az egyik román, a másik magyar lakosságú. Az elkobzott földekből a román kormány a román községei bőven ellátta, a magyar község semmit sem kapott. Ezzel szemben Genfben a magyar község népességi arányát ter­jesztették elő a Népszövetség tanácsa előtt, bizonyítani akarván ezáltal, hogy a magyarok jutottak a földhöz. A tanácsot megtévesztették a névhasonlatossággal, miért is a csiki székelvek panaszának ügye a románok javára dőlt cl. Hasonló eset történt Szépviz községgel is, melynek a románok egy hold földel .juttattak, hogy a Nemzetek Szö­vetsége előtt azt állithassák, hogy a magyar községek is kaptak földet. Ezzel szemben a román községek több ezer holdhoz jutottak. A memorandum megállapítja, hogy a Xemzetek Szövet­ségének felületes eljárása miatt 20.000 székely //araszt lett földönfutóvá. Ezek az emberek nem a román kormány, hanem a Nemzetek Szövetsége miatt jutottak koldusbotra. MAGYAR KÜLPOLITIKA A Magyar Revíziós Liga hivatalos lapja KÜLPOLITIKAI, KÖZGAZDASÁGI ÉS IDEGENFORGALMI FOLYÓIRAT Szerkesztő-bizottság: Pékár Gyula főszerkesztő, a Magyar Revíziós Liga társelnöke. Ráró Madarassy-Reck Gyula, a Magyar Revíziós Liga társelnöke, dr. Fali Endre, a Magyar Revíziós Liga ügy­vezető igazgatója, Szalay László, Udvardy Miklós fő­munkatársak. A szerkesztésért és kiadásért felelős: Csikszcntmihályi Sándor László. A kiadóhivatal igazgatója: Mathéser Réla Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest, VI.. Aradi-utca 14. Telefon: 22—8—97 Kiadja: Hungária Lloyd Lapkiadó Vállalat részvénytársaság. Előfizetési ár: Egész évre 18 pengő, félévre 9 pengő, Ausztriában 24 schilling, Bulgáriában 600 leva, Franciaországban 100 frank, Németország­ban 15 márka, Olaszországban 70 lira, Törökországban 8 török lira. Az amerikai Egyesült-Államokban 4 dollár egész évre. Postatakarékpénztári számla: 16,123. A Magyar Külpolitika fiii(ifitiiiififtftifff<ritttiftiiiifffrrififfrtrittti(tiiitrrii i m i cirrmii ftim rftiiimcfffiitfiftttii díjtalanul jár külföldi, szegény­sorsú magyaroknak és vagyon­talan magyar egyesületeknek. Idegennyelvü mellékletein­ket és kiadványainkat szintén dijtalanul küld­jük meg hazánk kül­földi barátainak

Next

/
Thumbnails
Contents