Magyar külpolitika, 1932 (13. évfolyam, 1-12. szám)

1932 / 10. szám - A magyar revizió ügye Olaszországban. A Magyar Reviziós Liga olaszországi titkárságának jelentéséből

1932 október HUNGÁRIA LLOYD 15 és Litvinov orosz megbízott között. E tárgyalások eleinte nómi reménnyel is kecsegtettek, úgyhogy a román sajtó egy része már ünnepelte is Titulescii londoni követet, kinek sikerült á szovjetveszedelem sötét fellegét eloszlatni. Azon ban ez az öröm kissé korainak bizonyult, A leszerelési kon­ferencia elnapolásával a megbízottak hazautaztak, anélkül, hogy a szovjettel bármilyen megállapodásra is jutottak volna. Románia tehát a lehelé) legkényesebb helyzetbe ke­rült. Ott állott a szovjettel való megegyezésnek minden re­ménye nélkül ugyanakkor, mikor szövetségese, Lengyelor­szág ez állammal megnemtámadási szerződést készüli kötni, kötni. Hogy a román-orosz tárgyalások mostanáig eredmény­leiének, annak tisztán a besszarábiai kérdés az oka. A moszkvai kormányt a japánok mandzsúriai politikája a végsőkig nyugtalanította és ívért sietve biztostani akarta legalább Európa leié a határokat. Szomszédai közül egye­dül Románia az. mellyel épp a besszarábiai kérdés miatt nem tud megegyezésre jutni. A szovjet semmiáron sem hajlandó lemondani Besszarábiáról, Románia pedig enélkül természetesen nem köthet vele megnemtámadási szerződést. A lengyel kormány — >gen nobilisán — eleinte azon az állásponton volt, hogy ;i szovjettel kötendő szerződés alá­írását arra az időpontra halasztja, mikor már Románia is megegyezésre tudott vele jutni. A Németországban leját­sódó események azonban olv nyugtalanítóan hatollak a len gyei közvéleményre, hogy a lengyel kormány kénytelen volt Bukarest tudomására hozni, hogy nem halogathatja tovább az orosz szerződés aláírását Romániát nemcsak maga az orosz-lengyel megnemtámadási szerződésnek vá­ratlan megkötése izgatja, hanem inkább az a tény, hogy a szovjet éppen a besszarábiai kérdésben tanúsít olyan hajt­hatatlan magatartást. A román közvélemény e kérdésben rendkívül nyugta­lan. A sajté) ('lénk szemrehányásokat tesz a lengyeleknek, amiért „a lengyel-román szolidaritást ily brutálisan meg­sértették". Titulescut pedig vádol ja, hogy nem tudta az or­szág érdekeit megvédeni. Súlyosbítja a helyzetei, hogy éppen most járt le az olasz román barátsági szerződés is, melyet még 1926-ban az Avarescu-kormány kötött. A változott viszonyok követ­keztében Olaszország most már nem hajlandó e szerződést a régi alapokon megújítani és bizonyos politikai követelé­seket támasztott Bukaresttel szemben. Azt köveleli ugyanis .i román kormánytól, hogy egy olasz-jugoszláv konfliktus esetére semlegességei vállaljon, viszont Olaszország meg egy esetleges magyar-román háború esetén tanúsítana jó­akaratú semlegességet. Továbbá Olaszországnak bizonyos gazdasági természetű követelései is vannak, melyek Fran­ciaország dunai terveivel kapcsolatosak, Az orosz lengyel megnemtámadási szerződés követkéz lében a lengyel-román katonai egyezmény minden jelentő ségét elvesztette és Románia teljesen magára maradi a szovjetlel szemben. Bukarest ezért szívesen teljesítené az olasz követelések gazdasági részéi mái- csak azért is. hogy borsot törjön Franciaország orra alá, mely iránt most Ro­mániában igen nagy az elégedetlenség. Politikai szempont­ból azonban bizonyos aggályok merültek lel, meri Romá­niát a kisantant katonai szerződései kötelezik, s ha ilyen alapokon lépne szerződésre Olaszországra, akkor ez a kis antant teljes felborulását jelenti. Ezért Románia egyelőre az olasz barátsági szerződés hathónapos meghosszabbítását kérte, hogy ez idő alatt módja legyen véglegesen állást­foglalni az olasz ajánlatta] szemben. Az olasz ajánat nem az olasz-magyar barátság gyengü­lését, hanem Jugoszlávia elszigetelését és a kisantant al­konyát jelenti. Schmiclt-Papp Ernő A magyar revízió ügye Olaszországban A Magyar Revíziós Liga olaszországi titkár­ságának jelentéséből Kétségtelen, hogy a trianoni békeszerződés revízió járnak Ügy* kél ponton lordul meg Az egyik, hogy mi magunk ide­haza kellően felkészülve várjuk az. időpontot, amikor a reví­ziót erőteljesen keresztüIvihetjük, a másik, hogy ehhez elő­készítsük, illetve megteremjük azt a hangulatot, azt a világ­közvéloményt, amely a magyar törekvéseket, illetve azoknak sikerrev ili léil rokonszenv vei fogadja. A Magyar Revíziós Liga kiadványain, egyéb hatalmas propagandamunkáján kívül elsősorban külföldi titkárságai utján tartja ébren a külföldi közvéleményt, s ezért ezeknek a titkárságoknak időszaki jelentéseiből nyerünk liszla képet a revíziós eszmének szinte rohamos térfoglalásáról. Mint már jeleztük, időnkén! ismertetni lógjuk a külföldi titkárságok jelentéseit. Mos! az olaszországi titkárság legutolsó jelenté­séből közlünk néhány érdekesebb részletet a legutóbbi fél­évről. Eléggé ismeretes az olasz közvélemény és sajtó nagy­szerű magatartása Endresz és Biltay hősi halála, temetése alkalmából, s a „Giustizia per PUngheria" ajándékozása Az uj Gömbös-kormány üdvözlésénél küldött távirata a Duoe-nak élénk tanúbizonyság a fokozódó magyar-olasz barátság mellett. Ugyanezt dokumentálja a magyar társa­dalmi szervezetek küldötteinek folyóiratunk főszerkesz­tője, Pékár Gyula, vezetése alatt imént lefolyt látogatása alkalmával észlelt rendkívül erős olasz rokonszenv. A velencei nemzetközi kiállításon az olasz sajté) különös melegséggel foglalkozott a magyar résszel. Az olasz királyi pár pedig messzemenően tüntette ki a magyar kiállítást. A firenzei Nemzetközti KönyvkiálMtáson az olasz király fel­tűnő hosszasan időzött a magyar pavillonban s különösen a magyar revíziós kiadványokkal hosszasan foglalkozott. Bolognában és Rómában a magyar kenyérgyártáis és a magyar kenyér kiállításainak rendkívül nagy sikere volt. Számtalan előadás, hangverseny, rádiófelolvasás foglal­kozott a magyar kérdésekkel és a kereskedelmi kapcsolatok szorosabbá tételére megalakult Milánóban a Magyar-Olasz K ereskedel m i K a ma ra. A társadalmi akciók, felolvasások terén előljárt az „Amici delV Ungheria" élén Leo PoWfni-vel Számtalan egyéb előadást is rendezlek a magyar-olasz kapcsolatok mélyíté­sére. Pl. Gino Cucchetti a magyar külpolitika irányait ismer­tette és sikraszálll a reviizió érdekében. Ettore Cozzani a ..Sala Bossi"-ban és más helyeiken előadássorozatot tartott. Ugyancsak előadásokat tartottak Páduában, Milánóban és számtalan más vidéki városban Magyarországról, történel­mit Cl jelen IK lyzsti T:;1 a magyar revíziós tett kva .. . jogos­ságáról, stb. Silvino Gigante, Roberto Mande, Aibano Petris éis inasok. Az ..Amici deli' Ungheria" összes olasz alakulatai távira­tilag üdvözölték Boralt szenátort és hálájukat Fejezték ki. amiért Magyarország és a trianoni revizió mellett siikra­szálloll Az olasz színházakban előtérben állnak a magvar dara­bok, amelyeket folyton adnak. Magyar írók müvei! szinle tömegesen fordítják le és jelentetik meg olasz nyelven. Mi sem mutatja inkább az elmélyülő magyar-olasz barátságot, mint hogy olasz kiadók tömegesen fordíttatnak és adnak ki magyar munkákat. Csak az utóbbi félévben megjelen! Umberto Sorsa fordítá­sában, ('.arabba kiadásában: Vrany .János Tokli-ja. a „Ro­manzo Mensile" kiadásban Herczeg Ferenc „Huszti Huszt"-ja és „Aranybegedü"-je, Silvino Gigante fordításában. Ugyan­csak Herczeg Ferenc „Gyurkovics lányok" című regénye Hompiani kiadásában. Körmendi Ferenc „Budapesti

Next

/
Thumbnails
Contents