Magyar külpolitika, 1932 (13. évfolyam, 1-12. szám)

1932 / 10. szám - A Duce

1932 október MAGYAR KÜLPOLITIKA :* Mussolini üzenete Egy szentéletü öreg francia pap, hirtelen meglátván Napóleont, erősen szemügyre vette a császárt. — Ki ez az öreg, — kérdezte nyersen a császár. — Sire, feleli a pap. felséged egy öreg embert lát, én pedig egy nagy emberi látok s ez mindkettőnknek javára yálhatik. Pékár Gyula, a magyar külpolitika egyik legnagyobb lendületű egyénisége, a napokban nem a Tesz harminc tagját, nem is az emlékalbumok kétmillió magyarját, hanem az egész magyar nemzetet vezette Mussolini elé. A küldöttségben és vezetőjében a Duce egy balsorsában is méltóságteljes nemzetet, a magyarság pedig egy újjászületésében hatalmas nemzetei láthatott, — s ez. bizonyára mindkettőnek 'javára válik. Mindkét szónok oly páthosszal beszélt, melyben egész népe lelke lüktetett. Mindkettő olyan szavak; t mondott, melyeket nem lehet elfelejteni. — Olaszország, — mondta Mussolini. — nem könynyen adja oda barátságát, de ha ilyen baráti érzelem feltámad benne, akkor emellett álhatatosan kitart, különösen és mindenekfölött nehéz időkben. Az ilyen szó erősebb kötés minden diplomáciai okmánynál, mert az ilyen sző eleven, gyökere egy nép szivéből sarjad és magja egy nép szivébe hull. Olyan nép szivébe, mely nem volt hálátlan soha. Olyan nép szivébe, melv a szenvedett sérelmet el tudja felejteni, de melynél a nagylelkűség és barátság emléke (Írok. — Mi, — mondta Pékár Gyula, nem érezzük magunkat idegennek Olaszországban, hisz Kossuth Lajosunk második hazára talált Itáliában és ma ugyanez az Itália a mi üldözött magyar igazságunknak adott második hazát. Mi szerettük Olaszországot azért, mert hajlékot és védelmet adott a turini remetének és Olaszország ellen való háborúban ugy éreztük: testvér ellen harcolunk. Mi nem tudjuk, mi a hálátlanság. Pékár Gyula kilencmillió magyar testvéri fogadalmát vitte el Mussolini népének. Mi szegények és megcsonkítottak vagyunk, de a mesebeli egér is tudott segíteni a hálóba szorult oroszlánon. Mi sohase felejtjük Mussolini Ígéretét: Olaszország azon fog dolgozni, hogy jobb idő virradjon a magyar horizonton, mert Olaszországnak Gömbös Gyula miniszterelnök meggyőződése, hogy így cselekedve, egyidejűleg szolgálja az emberi igazság és az európai béke ügyét . . . Mi sohasem feledjük el Mussolini szavait, hogy a békeszerződések nem örökéletiiek, sem azt. amit most hozzátett korábbi kijelentéséhez: „Különösen nem örökéletiiek azok a békeszerződések, amelyeket — ;ní/)/ a trianoni békeszerződést a politikai számitások sugalmaztak és amelyeket a aljakorlati tapasztalat és az idő máris elitélt. Olvasóinkhoz A Magyar Külpolitika, a Magyar Reviziós Liga hivatalos lapja, tizenkét éven át mindig hiven igyekezett feladatát teljesíteni: ápolta a hitet a jobb jövendőben és harcolt magyar igazságért. Most, mikor a revízió szent eszméje világszerte diadalmasan nyomul előre, fokozottan kell eleget tenni hivatásunknak. Hogy pedig ezt a mostani nehéz válságban megtehessük, az eddiginél is nagyobb mértékben van szükségünk olvasóink szeretetére és ragaszkodására Mindenkit, aki együttérez velünk és részt akar venni nagy harcunkban, arra kérünk, fizessen elő lapunkra. Erőnk csak akkor lesz elegendő, szavunk csak akkor lesz elég hangos, ha mögöttünk híveink nagy tábora áll. A Magyar Külpolitika minden egyes olvasója, előfizetője: egy tapodtat jelent a régi Magyarország földjéből. Minden hivünk és barátunk honfoglaló egyúttal.