Magyar külpolitika, 1932 (13. évfolyam, 1-12. szám)

1932 / 8. szám - A romániai nagyipar válsága

16 III \4. \ICI t LLOYl> 1932 augusztus A romániai nagyipar válsága A legaktuálisabb külpolit ikai probléma ina úgy nálunk, mint szomszédainknál a középeurópai államok gazdasági irányú szövetkezésének, összefogásának kérdése. A vámuniótól kezdve a többoldalú preferenciális szerződésekig a vita igen tág téren mozog s aszerint, hogy a tervezett szövetkezésbe mely államokat vesszük he és melyekéi hagyjuk ki, a kombinácioknak uj és uj sorozata alakul ki. Ez alkalommal a romániai nagyipar helyzetére akarok néhány adattal rávilágítani. Nagyrománia megalakulása az ipari vállalatokra konjunkturális jó esztendői hozol I a megnagyobbodott területen. Az első években a vállalatok száma igen erősen gyarapszik s a befektetett tőkék ögszege is rohamosan emelkedik. Ez a kedvező időszak 1923—1924-ig tart, itt egy-két esztendős hullámzás eszlelhető, inig 1926-ban döntő fordulat áll be nemcsak a vállalatok számának és tőkéiknek növekedése révén, hanem az elért jövedelmezőség tekintetében is. 1920 óta az ipari részvénytársaságok rentabilitása állandóan és jelentékenyen gyengül, ugy hogy a legtöbb iparág jövedelmezősége ma egyharmad-egynegyed részét teszi ki a régebbi évek átlagának. Érdekes megállapítani, hogy Romániában az ipari válság előtte járt a mezőgazdasági válságnak, hiszen az 1920-os esztendő a román mezőgazdaságnak igen jó esztendeje volt. Az ipari részvénytársaságok számában 1922—1929-ig beállott változásokat a következő táblázat tünteti fel. Nagyrománia Erdély Bánát 1922 720 207 00 1923 874 274 79 1924 1014 308 109 1925 1018 337 118 1920 1171 345 129 1927 1108 342 125 1928 1123 314 121 1929 1078 290 122 Az összes ipari részvénytársaságokra vonatkozólag 1920—-1929-ig a vállalatok számát, alaptőkéik összegét, az évenkénti tőkeszaporulatot, a tiszta jövedelmet és a jövedelmezőség %-os arányát a következő táblázat tünteti fel: Az ipari részvénytársaságok töké/ének, jövedelmének és rentabilitásának fejlődése 1920 és 1929 között Év Vállalatok 1000 leibőn 1000 leibjn 1000 leiben %-ban száma Tőke TőkeTiszta Rsntaszaporulat jövedelem bilit í i 1920 447 2,707.129 — 044.476 23.29 1921 529 5,100.090 2,339.502 1,217.381 23.84 1922 720 7,549.070 2,442.380 1,819.187 24.09 1923 874 11,934.834 4,385.703 2,098.766 22.01 1924 1014 15,632.415 3,097.582 2,326.855 14.88 1925 1103 19,100.440 3,474.031 2,599.351 13.00 1926 1171 24,818.027 5,712.181 3,204.393 12.91 1927 1168 27,892.005 3,073.978 2,049.940 9.50 1928 1123 29,962.889 2,070.284 2,027.840 8.77 1929 1078 31,435.240 1,472.351 2,729.791 8.08 Amint látjuk, a háború utáni évek 23—24%-os jövedelmezősége 1929-ben 8%-osra süllyedt alá. Az ipari vállalatok jövedelmezőségében beállott eme katasztrofális csókkenés jelentőségét hangsúlyozza az a tény, hogy liomániában a kereskedelmi életben használatos kamatláb jóval magasabb, mint nálunk. A vállalatok évi mérlegeit vizsgálgatva, a tartaléktőkék letelel tátijuk még kiemelendőiiek. Az összes ipari részvénytársaságok (1123) tartaléktőkéje az 1928. évben 2.218,930.094 lei volt, 1929-ben 1078 vállalat 2.078,038.113 lei tartaléktőke feletl rendelkezett. Ha tartományok szerint vizsgáljuk e tételt, azt látjuk, hogy az emelkedés csupán a régi királyság területére esik, mig az újonnan csatolt tartományok területén a tartaléktőkék csökkentek. Tartaléktőkék leiben : Uj tartományok Régi királyság Nagyrománia 1928 525,971.944 1.692,958.140 2.218,930.094 1929 474,904.554 2.203,073.558 2.078,638.113 E néhány adat vázlatos képet ad a romániai nagyipar súlyos helyzetéről, láthatjuk belőle, hogy melyek azoaz iparágak, amelyek a mai súlyos körülmények között a rentábilisan működnek s melyek állnak katasztrófa előtt Az agrárállamok, amikor egy esetleges gazdaság szövetkezés kérdését vizsgálat tárgyává teszik, elsősorban mezőgazdasági termelésük alkalmas elhelyezésének lehetőségét tartják szemük előtt. Komoly súlyt helyeznek azonban a belföldi ipar megvédésére is. Valószinü, hogy agrárjellegű és ipari jellegű államok egymásközti szorosabb kapcsolatai a vérszegény mester-, ségesen fejlesztett u. n. »melegházi iparok« pusztulásával fognak járni. Ezzel számolni kell. Ezzel szemben az agrárállamoknak minden erejükkel meg kell védelmezniük egészséges bázissal biró iparágaikat, annál is inkább, mivel ezeknek feláldozása olyan belföldi tőkepusztulással járna, amelyet éppen e belföldi tőkékben igen szegény államok egyhamar nem tudnának kiheverni. Rónay András MAGYAR KÜLPOLITIKA A Magyar Revíziós Liga hivatalos lapja KÜLPOLITIKAI, KÖZGAZDASÁGI ÉS IDEGENFORGALMI FOLYÓIRAT Szerkesztő-bizottság: Pékár Gyula főszerkesztő, a Magyar Revíziós Liga társelnöke. Báró Madarassy-Beck Gyula, a Magyar Revíziós Liga társelnöke, dr. Fali Endre a Magyar Revíziós Liga ügyvezető igazgatója, Szalay László l'dvardy Miklós főmunkatársak. A szerkesztésért és kiadásért felelős: ( siks/eiilniihályi Sándor László Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest, VI.. Aradi-utca 14. Telefon: 22-8-!)7 Kiadja: Hungária Lloyd Lapkiadó Vállalat részvénytársaság. Előfizetési ár: Egész évre 18 pengő, félévre 9 pengő, Ausztriában 24 schilling, Bulgáriában 000 leva, Franciaországban 100 frank, Németországban 15 márka, Olaszországban 70 üra,Törökországban 8 török Ura. Az amerikai Egyesült Államokban 4 dollár egész évre. Postatakarékpénztári számla 16123. WODIANER F. ÉS FIAI GRAFIKAI INTÉZET ÉS KIADÓVÁLLALAT R.-T. KÖNYV- ÉS HIRLAPNYOMDAJA Telefon: 88-8-10 BUDAPEST, IV., DALMADY-UTCA 3-5-7. Felelős: Kiss Ferenc