Magyar külpolitika, 1932 (13. évfolyam, 1-12. szám)

1932 / 8. szám - A második békekonferencia előtt

6 MAGYAR KÜLPOLITIKA 1932 aujíiiszlus önmagában véve is elég figyelmeztetés az amerikaiaknak arra, hogy kivitelük további romlása rájuk nézve is vég­zetes lehet. Meggyőződhettek már arról is, hogy a leg­újabban kidolgozott gazdasági program sem-hozhatja meg gazdasági viszonyaik tarlós javulását. Nem maradhatnak meg ama politika mellett, hogy Európái magára hagyva, sajál területükön és saját eszközeikkel keressék boldogu­lásukat. Ösztönszerűen érzik, hogy Európa sorsának jobbrafordulta nélkül Amerikát is a hanyatlás Fenyegeti. Érzik, hogy itt nem segit más, mint egy második béke­konferencia, amely a párizskörnyéki békeszerződések hibáit jóváteszi. Wilson elnök, aki a világ birája akart lenni, Párizsban kudarcot vallott és az Egyesüli Államok nem is járult hozzá a párizskörnyéki békeszerződésekhez. Az Egyesült Államok azonban, mely gazdagságával és Európába küldött hadseregeivel eldöntötte a világháború sorsát, ha nem is járult hozzá a békeszerződésekhez, súlyos erkölcsi kötelezettsége maradt fenn Európával szemben. Erről az erkölcsi kötelezettségről az amerikaiak hajlandók lehettek megfeledkezni addig, mig azt hitték, hogy a bennünket tőlük elválasztó tenger háta elég széles ahhoz, hogy az európai tűzvész át csapását megakadályozza. Most azonban már látják, hogy a katasztrófa őket is fenyegeti. Az amerikai közvélemény azonban még mindig nem érett meg ennek az igazságnak a teljes befogadására. Hoover elnök, aki a háborús ladósságok rendezésének feltételéül az európai á'lamok efegyvérzését követeii, bizonyara tudatában van annak, hogy ez sem jelentene végleges megoldást a gazdasági problémák végleges ren­dezése nélkül. Hoover hajlandó az októberre Londonban tervezett világgazdasági konferenciára megbízottakat kül­deni, azonban a háborús adósságok kérdése itt nem kerül­het tárgyalásra. Szóval egy ujabb konferencia, amely a problémákat nem teljes egészükben óhajtja megoldani. Hoover elnök minden jó szándéka ellenére is a novemberi elnökválasztásig meg van bénítva minden szabadabb elhatározásában, pedig nyilvánvaló, hogy a lausannei szellem csak az Amerikának járó háborús adósságok rendezésével válhatik eleven valósággá. Az amerikai közvélemény egészséges irányban való alakulásának örvendetes jele azonban, hogy Borah szená­tor, az amerikai szenátus külügyi bizottságának elnöke, e napokban, a londoni népszövetségi gazdasági konferer­ciáva'. szemben, azt az eszmét vetette föl, hogy az amerikai kormány hívjon össze olyan világgazdasági konferenciát, amely a háborús adósságokat, a lefegyverzés kérdését és minden pénzügyi problémát is tárgyalás alá venne. Borah szenátor, eddigi nyilatkozataival ellentétben, most elő­ször vetette föl az amerikai háborús adósságok törlésének lehetőségét. »Ha a Lausenneban megkezdett politikát folytatják, — mondotta Borah — akkor eljön az a pilla­nat, amikor határozottan érdeke lesz az Egyesült Államok népének a hadi adósságok revíziója, vagy törlése." Nagyon természetes, hogy Borah szenátor szintén feltételekhez fűzi a háborús adósságok törlését, ínég pedig az európai fegyverkezésnek a Hoover föltételeim'! is nagyobb mérvű leszállításához. Viszont hozzáteszi, hogy ennek megvalósítása Amerika népének nagyobb hasznot jelentene, mint bármely adósságtörlesztés. liorah szenátor állásfoglalása bizonyára megegyezik Hoover álláspontjával is ; aki azonban ez idő szerint nem járulhat hozzá ilyen merész és az amerikai nép egy részé­ben ellentmondást keltő kezdeményezéshez. Borah állás­foglalása azonban mindenesetre lényegesen hozzájárul ahhoz, hogy az amerikai Közvélemény megbarátkozzék e gondolattal, amely egyaránt szolgálná Amerika és Európa érdekeit . Borah szenátor arra is gondol, hogy ez a második békekonferencia Washingtonban üljön össze 8 igy Amerika népe közvetlenül is érezze, hogy áz európai problémák tárgyalásánál is Amerika sorsáról van szó. Ha ez az eszme megvalósul és az államok vezetőinek meglesz a kellő bátorsága, hogy szakítsanak a régi mód­szerekkel és a rendkívüli viszonyok parancsolta rend­kiviili eszközöket alkalmazzák, akkor meglehet a remé­nyünk, hogy a megpróbáltatás hosszú időszaka után hamarosan jobb idők következnek. Amerikának pedig meglesz az az elégtétele, hogy a világháborúnak fegyver­rel való eldöntése után a jobb belátás szavával az igazi békét is ő adja meg és ezzel felülemelkedve a harcolók során, a világ igazi birája lesz. Induslriali e Commercíanti 350 000 MQ. Dl SUPERHCt Partecipate e vIsitate piu grandé Mercalo D'ltalia A MAGYAR KÜLPOLITIKA díjtalanul #ár külföldi, szegénysorsu magyaroknak és vagyontalan magyar egyesületeknek. Idegennyelvü mellékleteinket és idegennyelvü kiadványainkat szin­tén dijtalanul küldjük meg hazánk külföldi barátainak.

Next

/
Thumbnails
Contents