Magyar külpolitika, 1932 (13. évfolyam, 1-12. szám)

1932 / 1. szám - A felvidéki magyarság és a csehszlovák iskolapolitika. 2. [r.]

MAGYAR KÜLPOLITIKA 1932 juuuúi* coulleurs de la capitale, don de la Ville de Paris, en souvenir des -drapeaux offerts en 1848 par la Délégation hongroise, puis M. G. Prade enfonca dans la hampe un petit écusson en or, portant, gravée, la mention »Ville de Paris«. La Société Hongroise de Secours Mutuels de Paris a fait la preuve du désir de rapprochement avec la Francé qui anime ses membres. Ne reculant devant aucun effort, le Conseil a voulu s'adapter aux lois sociales fran^aises et a eréé une Caisse primaire francohongroise qui fonctionne á la plus grandé satisfaction des membres de la Société et, approbation plus difficile á conquérir, á l'entiére satisfaction de l'Administration des Assurances Sociales. C'est la premiére Société étrangére, et encore la seule, qui ait réalisé ce progrés, l'on pourrait dire, cetté assimilation, qui fait régner entre les travailleurs francais et les travailleurs hongrois, de véritables sentiments de fraternité. Ces sentiments sont la base d'un rapprochement morál, le plus solide appui de lapaix. L * Le mérne jour avaient lieu, également á Paris, les fétes commémoratives du VIIe centenaire de la mort de Sainte-Elisabeth de Hongrie. Cetté manifestation était en somme la reprise d'une série de fétes franco-hongroises, commencée en 1907, date du septiéme centenaire de la naissance de Sainte-Elisabeth de Hongrie, et qui, malheureusement a du subir un arrét pendant la guerre. La féte a été présidée par S. Em. le Cardinal Verdier qui, du haut de la chaire, parla á plusieurs reprises de la »noble nation hongroise, fidéle á sa foi et á ses traditions« puis s'appuya sur les recherches historiques de M. Emilé Horn concernant l'ascendance francaise de Sainte-Elisabeth, qui est une raison de plus d'un rapprochement intellectuel entre la Francé et la Hongrie. Le Hongrois présents, et ils étaient nombreux, furent profondément émus des paroles du Cardinal Verdier, et aussi de la place d'honneur que le nouveau drapeau de la Société Hongroise de Secours Mutuels occupait dans le choeur de l'église, prés de l'autel. En cetté journée du 15 novembre 1931, la Hongrie fut deux fois á l'honneur. (Gazette de Hongrie du 16 janv.J A török dohány A dohány elsőrendű szerepet játszik a török közgazdasági életben. Ez kivitelének főeleme és termelése a kincstár összes állami jövedelmeinek kéttizedét alkotja. A török dohány az egész világban mindenhová eljut. A főkiviteli ország Amerika, a többi vásárló országok közül elsősorban a következő államokat emlithetjük: Németország, Anglia, Ausztria, Lengyelország, Csehszlovákia, Egyiptom, Németalföld, Svédország, Olaszország stb. Az összes jobb cigaretták, az úgynevezett keleti cigaretták török dohányból készülnek és a különböző török dohányfajták mint lényeges keverési elemek, vagy mint javitó elemek szerepelnek. A török dohány finomsága, izének választékossága és aromája felveszi a versenyt minden hasonló termékkel. Megvan az o kiváló tulajdonságuk, hogy megjavítják és megfinomitják a keverékeket, melyhez hozzáveszik s azoknak finom aromát, jó és enyhe izt s könnyen éghetöséget kölcsönöznek, ezek pedig oly tulajdonságok, amelyeket együttesen alig találunk meg más dohányban. Termelés és kivitel Törökország évente mintegy 40—45 millió kilogramm dohányt termel. A termelés valamikor még ennél is jelentékenyebb volt, de az állam korlátozó rendelkezései, melyek a termelést a legkiválóbb minőségit dohányt szállító területekre korlátozták, a termelési mennyiség bizonyos fokú visszaesését eredményezték. A termelésnek ilymódon való korlátozása a dohány átlagos minőségének jelentékeny javulását eredményezte, mert a termelés jelenleg tilos oly területeken, hol csak alacsonyabb minőségű dohányt produkáltak. Ez az intézkedés biztositotta a török dohánynak a világpiacokon való fölényét. Az évi kivilel 30—35 millió kilogramm, a 10—12 millió kilogrammos felesleget pedig a dohányjövedék gyárai a belső fogyasztás céljaira használják fel. A török dohányipar fejlődése A kormány és a Dohányjövedék, mely maga is kormányzati intézmény, minden lehetőt megtesznek a dohánytermelés, -ipar és -kereskedelem javítása érdekében, hogy a török termelés e lényeges ágazatának mennél nagyobb lendületet adjanak. A tett intézkedések közül kiemeljük a következőket : 1. A termelés állandó éber figyelemmel kisérése azért, hogy a lehető legjobb minőségű dohány termeltessék; a termelés tilalma oly vidékeken és mezőkön, ahol a jóminőségü dohány termelésére kilátás nincs. 2. Egy ^Technikai szakosztálya létesítése és berendezése, mely a külömböző fajták kiválasztásával és javításával van megbízva. Ez irányítja továbbá a dohányültetvények és levelesdohányokon előforduló betegségek és élősdiek elleni küzdelmet is. Ez a szakemberek által vezetett intézmény különböző laboratóriumokkal és »Kerületi válogató és kísérleti állomásoké-kai is fel van szerelve. Ennek a szervezetnek eredményes munkásságától származnak a vetőmag javítását célzó intézkedések, valamint a termelésre legalkalmasabb vidékek és területek körülhatárolására és megállapítására irányuló tanulmányok. Hasonlóképpen jelentős eredményeket ért el éz a szervezet a dohány betegségei és élösdiei ellen folytatott küzdelemben is. 3. Az állami dohány jövedék szüntelenül azon dolgozik, hogy a török dohány részére mindig uj piacokat nyisson meg. Ugy a belföldi, mint külföldi kereskedőknek, valamint a termelőknek az adás-vétel lebonyolításánál a szükséges legmesszebbmenő könnyítéseket biztosítja. A török dohány termelési övei (zónái) 1 A termelési terület négy föövre osztható. Mindenekelőtt a sarnsoun-'i zónát említjük fel, melynek évi termése 6—8 millió kilogrammot is elér. Ebben a zónában vannak a maden-i és dcre-\ kerületek, valamint a bafra-i kerület egyes részei, melyek a legjelentékenyebb és, legkeresettebb dohányt termelik nemcsak Törökországban, hanem az egész világon. Ennek a zónának többi termelési kerületei közül idézzük a következőket : Evkaf, Alatcham, Tcharchanba, Gnerede, Hadji-köj stb. A tachova-i kerület, melynek dohánytermése némileg eltér a többi területekétől, hasonlókép a samsoun-i övhöz sorozható. A második termelési öv : Smyrna és a mögötte lévő terület. Évenként mintegy 18—22 millió kilogramm dohányt szállít. Idetartoznak a Gravour-kö] (mai Ahmet Beyli), Akhisar, Keuchadasi, Sceke, Karadja Oglou (Magnesie vilayet), Ahmetbi, Kassába, Milas, Mongba, Adagnide,