Magyar külpolitika, 1932 (13. évfolyam, 1-12. szám)

1932 / 7. szám - Cukor Mór, a newyorki Magyar Reviziós Szövetség elnöke. Az amerikai magyarság a revizióért - Hungary in the world-crisis

IÍU2 Július HUNGÁRIA, LLOYD 15 az a borzalmas méretű válság, amely egész Európa társadalmi ós politikai berendezkedését fenyegeti végveszéllyel, sőt Európából kiindulva, ma már az egész világot elöntötte. Az egyetemes emberiség boldogulását igazán kivánó emberek, akik nem bagyják, hogy a gyűlölet irányítsa gondolataikat, fennen hirdetik, hogy a tomboló válság csak akkor szűnik meg, ha a népek közti kölcsönös bizalom helyreáll, a békeszerződések esztelen rendelkezései helyesbítve lesznek s ha Európa a kor kívánalmainak megfelelő nagyobb politikai és gazdasági egységekbe tömörül. Európa és a/, egyotemes emberiség érdeke itt találkozik a magyar igazsággal, mert Európa legideálisabb földrajzi és gazdasági egysége, ltgszebb és legősazetarcozóbb tájegységo az integer Magyarország. Bár igazságunk egyetemes és az egész emberiség boldogulását mozdítja elő, bár célunk magasztos és szent, elérni csak megfelelő külpolitikai tevékenységgel tudjuk. Magyarország külpolitikai célkitűzéseivel egyetemes emberi missziót teljesit, mindezt más népénél fontoaabb tehát, hogy népünknek széles rétegre kiterjedő politikai érzéke legyen. Rengeteget kell pótolnunk, hogy az évszázados külpolitikai iskolázottsággal biró népekkel szemben helyt tudtunk állani és velük ebben a tekintetben versenyezhessünk. Az ifjúság kezében a jövő és az ő feladata a nagyjaink által megkezdett munkát továbbfolytatni, hogy a nagy feltámadás napja mielőbb felragyogjon. Ugy látszik, mini ha már derengene a magyar kikelet, hiszen a külföld már felfigyelt és gondolkozóba esett »Trianon« igazságtalansága felett, de lehet, hogy ez csak csalóka lidércfény és még hosszú ideig tartó munkát igényel a magyar hajnal felpirkadása. Azért készüljünk a nagy feladatra. Talán igen nagy áldozatokat fog követelni, talán egy egész élet sem lesz elegendő a nagy tetszhalott feltámasztásához, de a csonka ország ifjúsága igéri az elszakított részek elárvult magyarjainak, igéri a jövő generációnak: dolgozni, küzdeni fog, áldozni utolsó csepp véréig, míg csak el nem jön az a nap, amikor «A magyar név megint, szép lesz, méltó régi nagy hiréhez«. Borah szenátor a magyar ügy mellett Tekintélyes magyar küldöttség adta át Borah szenátornak, a szenátus külügyi bizottsága nagytekintélyű elnökének azokat az ajándékokat, amelyekkel Magyarországról városok, községek, testületek elhalmozták. Mélyen meghatotta a szenátort a távoli nép kiküldötteinek megjelenése és a rokonszenvnek és hálának ilyen szokatlan meleg kifejezése. A magyar szónok bátor hangja után feszülten figyeltek nemcsak a megjelent magyarok, de a nagyszámú újságírók és politikusok is, amikor a csendből egyszerre kivágott az oroszlánfejü szenátor érces hangja : »1gazság szempontfából a trianoni békeszerződés lehetetlen. Az Egyesüli .1 /hunok közvéleménye sohasem fog hozzájárulni igazságtalanságaihoz. Mindent el fogok követni, hogy Amerikának és a világnak közvéleményét a trianoni szerződést illetőleg megváltoztassuk.^ Riadó hurrá és taps fogadta a szenátor határozott kijelentéseit, amikor még hozzátette : »Erröl azonban a jövő cselekedelei minden beszédnél ékesebben fognak szólni /« Az Amerikában is kivételes jelentőségű eseményről az összes nagy lapok részletesen számoltak be és képekben is bemutatták ugy a fogadást, mint a magyar ajándékokat, amelyek közül kitűnt Vác város díszalbuma, az igazságügyminisztérium, a népjóléti minisztérium tisztikarának, valamint a Vitézi Széknek albuma, a gyulai ipartestület díszoklevele, továbbá az amerikai magyarság gyönyörű magyar zászlója, amelyet a chicagói magyar asszonyok készítettek. Yisy D, H TT D illír Magyar nők a revízióért Csikszentsimoni dr. Endes Miklósné szül. Csikszent mihályi Sándor Rózi mér a világháborút megelőző időkben Kolozsvár Mme Staél-je volt. írók, tudósok, művészek csoportosullak köréje s megalkották a »Műbarátok Koré«-t. Szalonja a szellemi arisztokrácia találkozóhelye lett, ahol fiatal művészek és költők első debut-jüket tartották. Annak ellenére, hogy gyenge egészségét nagyon próbára tették a közügyekért folytatott munkálkodások, Endes Miklóséit háza az 1913. évben, Budapestre való költözködésük után a világháborúban s a kommün megpróbáltatásos idején is központja lett a honjátvesztett székely ifjúságnak. Endes Miklósné Sándor Rózi karitatív munkálkodása ekkor érte el csúcspontját. Jótékony és áldásos munkáját gróf Bethlen István is Endes Miklósné méltányolta, aki akkor a »Menekültügyi Hivatak elnöke volt, sőt anyagi és erkölcsi támogatásban részesítette akcióját, miközben megbízta,hogy egy nagy erdélyi női táborból egyesületet szervezzen, melynek célja legyen az erdélyi ifjúság támogatása. így alakult meg a »Szefhe Anyacsoportjaa,, mely az alig száz tagot számláló tömörületből 1200 tagból álló egyesületté szerveződött át. és ezt később »Székely Anyák Szövetségééinek nevezték el. Az egyesülőt helyiségeiről, adminisztrálásáról, irányításáról Endesné Sándor Rózi mint elnöknő gondoskodott. 1920ban a Menekültügyi Bizottság tagja lett, amellyel kötelességei megkétszereződtek. Ezzel kapcsolatban sikeres gyűjtéseket is rendezett. Mindezeken kivül a propagandisztikus irodalom terén is, különösen pedig a vallásbölcseleti téren ért el jelentős sikereket. Cikkeit kiváló szaklapok gyakran közölték, ujabban az »Orökimádás« és a »Keresztény Nő« népszerű munkatársa. A nihil obstatot és imprimaturt nyert imakönyve, a »FoJiászok«, most jelent meg és nagy feltűnést keltett írójának mólyenjáró filozófiájával és szólesköiű tudásával. Ezenkivül még több vallásbölcseleti művét rendezte sajtó alá. (Sz. Sólymos B.)