Magyar külpolitika, 1932 (13. évfolyam, 1-12. szám)

1932 / 6. szám - Trianon-Lausanne

MAGYAR KÜLPOLITIKA A MAGYAR REVÍZIÓS LIGA HIVATALOS LAPJA XIII. ÉVFOLYAM 6. SZ. BUDAPEST 1932 JUHTirS Trianon-Lausanne * * * Mikor Rothermere lord először szólalt meg, Magyarország helyét követelve a Nap alatt, még mi is alig mertük hinni, hogy akadt valaki, aki hangosan kimondta azt, amiért mi titkon, szavak nélkül, inkább esdve, mint remélve imádkoztunk. Szó még nem keltett olyan visszhangot, mint Rothermere első revíziós cikke a magyar nemzetben keltett. Van hát rajtunk kivül más is, aki hisz a meggyilkoltak, földre tiportak és földönfutók igazságábanl... Rothermere első revíziós cikke a csoda kezdete volt. Az első csapás, mely az elzárkózott, hatalmas vár, a trianoni békeszerződés kapuját érte. A vár azonban, látszólag, sértetlen, gőgös hatalmú maradt. Az első támadás után azt lehetett volna hinni, hogy a lord cikke csak részvét és együttérzés kifejezése lesz... A magyar nemzet azonban ezért is hálás volt: kicsinye, nagyja szivébe fogadta első szószólónkat. Rothermere neve ma ott van a nemzet szeretteinek pantheonjában. Azóta sok idő telt el. Rothermere második, most megjelent nagy cikke, melyben a magyarságon esett igazságtalanság jóvátételét a megújhodni akaró Európa érdekében követeli s melyben azt kívánja,1 hogy Lausanne tegye jóvá Trianon bűneit, félig-meddig nyitva találja az eddig gőgösen elzárt vár minden kapuját. A nagypolitikusok, az újkori államok e csodadoktorai, végre rájöttek arra az egyszerű igazságra, melyet eddig csak a sebzett-sértett nemzetek hirdettek untalanul : hogy a politikusok bosszúálló terve nem erősebb a természet rendjénél. A békeszerződések betűi, melyek nagyobb kárt okoztak a világnak a négy éven át tartó háború minden pusztító fegyverénél, kezdenek elhalványodni. A jóvátétel, melyért a francia Clémenceau és hivei politikája ugy lihegett, immár csak szó, melyet csupán nemzetközi illedelemből tartanak a nagypolitika leltárában, s a jóvátétel sorsára jut nemsokára a nemzetközi háborús adósságok kérdése is. A békeszerződések harmadik és legsúlyosabb tétele, az önkényes, bosszún és félrevezetésen alapuló határmegállapitás, szintén nem kerülheti el ezt a sorsot. Az érvek, melyeknek pörölycsapása alatt az előbbi két átok megsemmisülőben van, miért kímélnék épp a legsötétebb átkot, mely valaha a világra nehezült? Ha van gazdasági lehetetlenülés, miért ne volna politikai és erkölcsi lehetetlenülés is. A békeszerződések, noha formailag még fönnállnak, részben már megsemmisültek. Azok, akik mindenáron szerették volna teljes szigorúságában fenntartani, eltűntek a világ színpadáról. S akik most vezetik a világ sorsát, Herriot és Mac-Donald, nem tekintik dogmatikus szentségnek, isteni Ítéletnek a békeszerződések pontjait. Gyarló szavak ezek csupán, melyeket gyarló emberek gyártottak a bosszúvágy kielégülésének pillanataiban. A francia és angol nagy nép. Nem száma, nem hatalma, nem gazdagsága miatt, hanem azért, mert vannak férfiai, akik le tudják győzni a bosszú érzését, akik magukba tudják fogadni a kiengesztelődés szellemét s akik érzik, hogy van kötelességük nemcsak saját nemzetükkel, hanem az egész emberiséggel szemben is. A lausannei értekezlet féléves moratóriuma csak kezdete a jóvátételek teljes eltörlésének. A fegyverkezés korlátozása csak kezdete az élet rendes mederbe terelésének. Előjáték ahhoz a roppant színváltozáshoz, melynek a neve : a revízió, a beteg Európa, a beteg emberiség teljes gyógyulása. A jóvátételek először lehetetlenné, majd Lloyd George híres könyve után nevetségessé is váltak. A mesterkedő politikai bűvészek önmagukat leplezték le. Magyarország feldarabolásának vészes következményeire is egymásután jöttek rá publicisták és államférfiak. De Magyarország javai nem jutottak sem Franciaországnak, sem Angliának. Mi a vadászkopók harmincadjára jutottunk, zsákmánya lettünk kicsi, lelkileg kicsi népeknek, akiket a nagylelkűség sohasem háborgatott, ami azt jelenti, hogy harcunk keményebb, szenvedésünk hosszabban tartó lesz. Garwin, hires angol publicista, a legnagyobb tekintélyű angol lap, a Manchester Guardian hasábjain cikksorozatot kezdett a békerevizióról s ennek során kifejti, hogy »a határreviziók lehetősége ma már nincs olyan távol, mint valaha volt«. Rothermere lord pedig lapjában, a másfélmilliós Daily Mailben, vezércikkben szólítja fel Mac-Donaldot, hogy követelje a trianoni határok revízióját. A szavak, oly erősek, mint Józsué kürtjének hangja, elhangzottak. Igazságunk immár nyilvánvaló az egész világ előtt, még azok előtt is, akik megraboltak s feldaraboltak bennünket. Soha nem volt a világnak olyan hite, mely ne hirdette volna a feltámadást: az igazság diadalát. A magyarság hitének álma, a nemzeti föltámadás, halványan, de egyre erősbödően odarajzolódik Lausanne hátterére. Trianontól Lausanneig : nagy ut a nemzet kálváriáján, sok szenvedést, sok vért, sok könnyet, nélkülözést jelent, de eljutottunk ide, élve, remélve, hirdetve és követelve a feltámadást.