Magyar külpolitika, 1931 (12. évfolyam, 1-12. szám)

1931 / 3. szám - Románia gazdasági helyzete

MAGYAR ívl I I'Ol I I IK V 1931 március 1920-ben például a Regátban 1.2 százalékkal csökken­tettek az egyenes adókat, de ugy vetették ki, hogy az Csik megyében 15.7 százalékos emelést jelentett. Udvar­hely megyében 4.6 százalékosat. 1926-ban a Regátban 0.7 százalékkal kevesebb adót vetettek ki, viszont Csíkban 4 százalékkal és Udvarhely megyében 10.4 százalékkal töb­bet, amint azt Móricz Miklós tanulmányában kimutatja. Az aránytalanság még szembetűnőbb a grobiális (össz­jövedelmi) adónál. Tornya Gyula szenátor kimutatta, hogy a román megyékben csak háromszor, négyszer annyd adót fizetnek papirleiben, mint amennyit aranykoronákban fizettek, viszont a magyar Csik megyében 30-szor annyit, a magyar-román Kolozs megyében 26-szor annyit, a ma­gyar Udvarhely megyében 23-szor annyit. Kiüldözik a ma­gyar munkásokat is. Például a Petru Suciu félhivatalos ki­mutatása szerint a tiszta magyar lakosságú tordai üveg­gyárban 1923-ban 136 magyar, 172 román munkás volt, 1929-ben pedig 195 magyar és 507 román munkás. A ki­vándorlók 88 százaléka magyar és német. .4 csődök és fizetésképtelenségek száma egy év alatt 26 százalékkal emelkedett. A kereskedelmi mérleg, bárha ennek adatait enyhítették, mégis hivatalosan is 981,570.67$ lei passzívumot mutat. Románia gazdasági helyzete ag­gasztó, különösen azonban Erdélyé, mert amint az előző adatokból is látható, az az irányzat, hogy a Regát legyen az ipari, mezőgazdasági, kereskedelmi központ, a sokkal fejlettebb Erdély pedig valósággal a Regát gyarmatává süllyedjen. K. A. IBECEMFOBCALOM Nagy kongresszusok Budapesten Nagyvárosok és fürdőtelepek uj válsága kezdődik csaknem egész Európában. A gazdasági krizis jölis­mert. de részben titkolt fluktuálása! a régebbi és bevált módszerek abba­hagyására kényszeritik a propa­gandaintézőket. Még az olyan idegen­forgalmi eldorádó is, amilyen Fran­ciaország volt, meglepő erőfeszítése­ket tesz, hogy a virágzás standardját ugy ahogy visszakapja és 1931-re 45 millió frankot öl bele az idegenvonzó akciók előkészítésébe. A német für­dők egész kis hadseregeket szerveztek és föltűnő — ha nem is mindig Ízlé­ses — tarka csapataik Berlin utcáin már megkezdték a nagy Werbungot. Városaik, üdülőtelepeik olyan tömeg­ben terjesztik a perfekt technikáin nyomtatványokat, aminőkről mi ál­modni is alig tudunk. Példátlan ver­sengés jelei mutatkoznak a kontinens javarészén. Most nem az a célom, hogy valamennyit ismertessem, csak rövidlen utalni akartam arra, hogy külföldi események is mennyire ne­hezítik a magyar idegenforgalom sze­rény versenyképességét. Ilyen körülmények között nem szabad megelégedniük az idegenfor­galom kialakításának sablonjaival azoknak, akik józanul mérlegelik -> jövendő lehetőségeit. Külön eszközö­ket kell megragadniok a forgalmi számok nivótartása érldekében és akármilyen nagy akadályok merül­nek föl, mindent el kell, hogy köves­senek arra nézve, hogy a vendégcso­portokat növeljék. Még pedig ugy, hogy minél több jólfizető kongresz­szista jöjjön Rudapestre, akinek tár­sadalmi pozíciója és anyagi helyzete megengedi 8—10 vagy több napra is a kuporgatástól való eltérést. Ha nem is a luxusszállók, de kisebb helyek szí­vesen fogadják a középosztályi! :i tisztviselői, a pedagógiai, vagy más egyszerűbb rétegek látogatását is; de persze a szükséghez mért ujrendszerü intézked'éscket növekvő melletekben igyekeznek megtenni, hogy a distin­ghuised foreigner, általában a jómódú globetrotter statisztikája ne legyen olyan szomorú, mint 1930- 31 telén a magyar vidéki vendégek budapesti tartózkodása a maga 30- 35 száza­lékos csökkenésével. A tenyészállatvásár és a nemzetközi vásár után, amelyek tudvalevően évenként ismétlődnek, a legközelebbi hetekben az autóversenyek és főkép németországi tanulmányi látogatások fogják Rudapest és néhány vidéki hely látogatottságát emelni. Lesz egy­két pünkösdi és húsvéti kirándulás, amelynek tagjai a háromszázat meg­haladják. München, RoroszJó, Gör­litz és Récs küldi ezeket a csoporto­kat. Április vége felé (24-én, 26-án) az Országos Ralneológiai Egyesület jubileumi kongresszusa hoz majd egy csomó orvost és fürdőügyi szakem­bert vidékről is. Májusban, a nemzetközi vásár után a tourist trophy és német pedagógu­sok, de még inkább a Népszövetségi Ligák Uniója és a turisták kongresz­s/usa (23—28), továbbá a Nemzetközi Sütöiparos Kongresszus, amelyet a Magyar Sütők Szövetségének elnök­sége készít elő. Több, mint 120 módos embert várnak ide. Kevesen tudják, hogy például Németország­ban több, mint százhúsz város pol­gármestere : pékmester. München de­rék magyarbarát főpolgármestere is az. Az ilyen vendégek általános né­zőpontból is nagyon használhatnak Magyarországnak. A sütőkongresszus 27-től 30-ig tart. de tagjaik még utána kirándulnak a Hortobágyra. Júniusban legfontosabb az idegen­forgalmi nézőpontból ideálisan jó ven­dégréteg, a Rotary klubok tagjainak látogatása. Ezernél sokkal többet vár­nak. Németországból különvonat és különhajó hozza a berlini magyar ide­genforgalmi iroda által szervezett utascsoportot. Augusztusban a World's Sunday Association európai kongresszusa lesz (11—16) és az eszperantó utókon­gresszus (11—14) közt. Szeptemberben a legnagyobb kon­gresszusi esemény az lesz. amelyet dr. Szabó József egyetemi tanár, a sztomatológiai klinika vezetője és dr. Sturm József, a fogorvosok nagy nemzetközi szervezetének főtitkára, valamint dr. Moreili Gusztáv egyet, m. tanár főtitkár készít elő. Alkalma­sínt másfélezren is gyűlnek össze Európa minden részéből, Amerikából és Japánból is. Egy csomó kisebb gyűlés után, fő­képp novemberben, szeretnének Ár­pádházi Szent Erzsébet jubileumi ün­nepségével kapcsolatban nagyobb külföldi vendégjárást megszervezini. Szent Erzsébetnek külföldön több, mint ötven temploma áll és nevét sok­kal inkább ismerik, mint Szent Im­réét Egyelőre még csak pium desi­derium a novemberi sorozat; remény­kedjünk tehát, hogy nem fogja az in­dolencia meghiúsítani a szép terve­ket. MAGYAR KÜLPOLITIKA Külpolitikai, közgazdasági és idegen­forgalmi folyóirat. A Magyar Revíziós Liga, a Magyar Külügyi Társaság és az Interparlamentáris Unió magyar csoport­jának hivatalos lapja. SZERKESZTŐBIZOTTSÁG: Főszerkesztő: PÉKÁR GYULA Főmunkatársak: BÁKÓ SZTERÉNYI JÓZSEF DR. FALL ENDRE Szerkesztőség és kiadóhivatal: BUDAPEST, IV., VÁMHÁZ-KÖRUT 10. Telefon: Automata 845—97. Kiadja: A HUNGÁRIA LLOYD IRODALMI ÉS KÖNYVKIADÓ VÁLLALAT A. szerkesztésért és kiadásért felelős: BARTOS MIHÁLY Kiadóhivatali igazgató: PAJOR MÁTYÁS Főbizományos: Pfeifer Ferdinánd (Zeidler Testvérek) nemzeti könyvkereskedése, Budapest, IV., Kossuth Lajos-utca 5. Előfizetési ár: Egész évre 20 pengő, félévre 10 pengő.

Next

/
Thumbnails
Contents