Magyar külpolitika, 1931 (12. évfolyam, 1-12. szám)

1931 / 12. szám - Über die ungarisch-bulgarische geistige Zusammenarbeit

1931 december MAGYAR KÜLPOLITIKA 15 wattórát fogja elérni, tehát a mü teljes kihasználásakor elérhető munkateljesítménynek még csak fele volt, a termelt kilowattóránkénti kalóriaszükséglet az annak idején előirányzott szükségletnél jóval kisebb volt. így pl. 1931 november havában az átlag 4200 kalória fűtőértékű szénből termelt kilowattóránként mindössze 1.022 kg szén, azaz csak 429o kalória kellett s a budapesti alállomás 10.000 voltos gyüjtősinjein leadott (eladott hasznos) kilowattórára álszámitott kalóriaszükséglet csak 1720 kalória volt; a szakkörökben külföldön is feltünéstkeltö e gyönyörű hőgazdálkodási eredmények az üzemi eszközök gondos megválasztásának és az üzemi ellenőrzés egyszerűségének tulajdonitandók. Valamennyi üzemi költségtétel az annak ide jén előirányzott tételeknél jóval kisebb, és most az eddig elért üzemi eredmények alapján teljes biztossággal megállapítható, hogy 1932-ben, amely évben, a termelés a 140 millió' kilowattórát megfogja haladni és legalább is 130 millió hasznos eladására lehet számítani. A budapesti alállomáson eladott kilowattóra átlagos üzemi önköltsége (a távvezetékek és alállomások összes üzemi költségeit, fenntartását és ujitási alap járulékait beleszámítva) mindössze csak 2.75 fillér lesz és az angol font és pengő aranyrelációja alapján szállított tőkekamattal és törlesztéssel együtt az öő fillért, a mai árfolyam alapján számítolt tőketerhckkel együtt pedig a 4.8 fillért nem fogja meghaladni. E számok gazdasági jelentősége azonnal szembeötlik, ha pl. a Székesfővárosi Elektromos Müvek három erőmüvének eredményeivel állítjuk szembe. 1930-ban a székesfőváros Váci-uti müve termelt kilowattóránként 12.000 kalóriával, a Berzenzencei-utcai mü 11.300 kalóriával, a kelenföldi mü .")100 kalóriával egyenértékű szenet fogyasztott. Az erőmüvek üzemi önköltsége (tőke, kamatok és törlesztés nélkül) volt termelt kilowattóránként: a Váci-uti miiben kereken 12.1 fillér, a Berzenceiutcai miiben kereken 12.53 fillér, a kelenföldi miiben 5.18 fillér, állag mind a három miiben kereken ().9ti fillér. E székesfővárosi önköltségi tételekben csak az erőmüvek önköltségei szerepelnek és távvezetéki és alállomási költségek nem foglaltatnak,(! Az olcsó villamosenergia az utolsó harminc évben szerzett tapasztalatok szerint hatalmas iparlej leszlö eszkőz. a háziipar egészséges fejlesztését, a gyáripari termelés decentralizációját, az iparnak a faluba való telepítését szolgálja. A nyugati nemzetek példája, pl. Svájc, Olaszország. Norvégorszáii. Kanada, slb. példája mutatja, hogy az olcsó villamosenergia egyúttal az általános népjólét javító, a háztartási gondokat csök ken lő. hatalmas szociális tényező. Hazánkban habár a villamosenergia elosztására most világszerte használt rendszer magyar technikusok alkotása és Ili évvel ezelőtt innen indult világol hódító útjára a villamosítás még csak a kezdet-kezdetén áll. Amíg nálunk az összes generátorok termelte villamos energia 1929-ben lakosonként átlag 105 kilowattóra volt, addig Svájcban 1300, Norvégországban 2980, Kanadában 1830 kilowattóra volt; a küowattóránkénti átlagár ez államokban a magyar fogyasztó fizette állagának csak törtrésze és ez teszi lehelövé az általános, tömeges fogyasztást. A bánhidai erőmű és a MÁV Budapest—Hegyeshalmi vonalának villamosítása csak első lépés ez utón, melyen el kelleti indulnunk és amelyen szigorú következetességgel kell tovább haladnunk, hogy a műveli államok gazdasági versenyében végleg le ne maradjunk. A bánhidai erőmű egyúttal iskolapéldája annak, miképpen lehel és kell külföldi tőkét az ország haladásának érdekében gyümölcsöztetni. Delhién Istvánt. Uenmann Miksát és Bud ,lánost, továbbá Tormag (iézát, a Dunántúli Villamossági r. t. fáradhatatlan ügyvezető-alelnökét ezért elismerés és hála illeti. A magyar iparért A hazai gyáripar bizakodóan néz az uj esztendő eredményei elé Kétségtelen, hogy az 1931. esztendő régtől fogva nem tapasztalt megpróbáltatásokkal járt a magyar ipar számára. A mindinkább fokozódó export-nehézségekhez utóbb hozzá járult a belföldi piac felvevőképességének nagymérvű visszaesése is s az évtizedes múltra visszatekinthető, virágzó és gondosan vezetett hazai ipartelepek egész sora volt kénytelen nagyobb mérvű üzemkorlátozást végrehajtani, sől olyik esetben a gyárlási tevékenységét is teljesen beszüntetni. Mindenhez hozzájárult az év második telében jelentkezeti rendkívül súlyos pénzügyi depresszió is, s a devizakorlátozások uj rendje. A hazai ipartelepek nagy része a legnagyobb gondok közé került a küllőidről származó nyersanyag-készleitének beszerzése miatt s az egyes termelési ágak között erős féltékenység kapott lábra a Nemzeti Bank devizakiutalásai miatt. Az év végén azonban végre már jelentkezni kezdett egy tisztulási folyamat is, mely mégis csak bizonyos fokú reménységei rejt magában a jövő kilátásait illetően. Mindenképen biztató az a körülmény is, hogy a kormány legutóbb jelentősebb összeget utalt ki a gyáriparral szemben fennálló régebbi adóságainak törlesztésére s ily módon fokozatosan lehetőség fon nyílni az ujabb invesztíciós munkálatok felvételére. Feljegyzésre érdemes különben, hogy az utóbbi hónapok során a hazai ipari gyártás egy tekintélyes része kifejezetten kedvező konjunkturális viszonyok között folytathatta a tevékenységét, miután egyrészt a devizakorlátozások folytán, másrészt pedig megtelelő árucsereszerződések, illetve kereskedelmi mgállapodások hiányában az importcikkek számos kategóriája egyáltalán nem jöhetett be a hazai piacokra. Ily körülmények közölt érthető; hogy a hazai ipar körében az uj esztendő küszöbén bizonyos fokú bizakodással néznek az elkövetkezendő idők felé s azzal számolnak, hogy előbb-utóbb mégis csak mód l'og adódni a közelmull súlyos időszakának a kellő kiegyensúlyozására. 100 év története. Az 1931. év Budapest iparának és kereskedelmének életében centennáriumot jelöl. A Hutler József pesti szappanosmester által 1831 október Innának első napjaiban alapított vállalat ünnepli fennállásának 10()-ik esztendejét. Nevezetes évforduló ez, mert 100 esztendő küzdelmes napjaira nagyon kevés magyarországi és még kevesebb pesli vállalat tekinthet csak vissza. Budapest az elmull 100 esztendő alatt annyi megpróbáltatáson meni keresztül és gazdasági élete annyiszor bénult meg, hogy ipari és kereskedelmi vállalatai közül csak azok Indiák ezt az általános pusztító időket túlélni, melyek nem gyorsan muló vagyonszerzésre, hanem hagyományos becsületességre és kereskedelmi szolidságra lellek alapítva. A Hutler Józsel'-szappangyár a magyar szappanipar egyik legrégibb úttörő' iparvállalata, mely a legszerényebb keretekből a leghatalmasabb ipartelepek sorába küzdötte fel magát. A gyár ujabb fejlődése során nem maradt meg a szorosan vett szappanHOTEL GROSVENOR PARIS SZŰCS LÁSZLÓ igazgató Elsőrangú szálloda, minden kényelemmel. Mérsékeli árak Kiülne konyha. ~ Rue Plerre Charron 50,