Magyar külpolitika, 1931 (12. évfolyam, 1-12. szám)

1931 / 12. szám - A thráciai probléma

(> MAGYAR KÜLPOLITIKA 1931 december (Ionképpen a kiindulópontja a modern Bulgária ösz­szes kisebbségi problémáinak, mert felbontotta azt az egész alapot, amin a balkáni négyesszövetség nyngodolt. Macedóniát nagyobbrészben Szerbia és Görögország között osztották fel, Bulgária csak egy kis csücskét kapta. Dobrudzsái a románok kaparin­tották meg maguknak és annak fejében Bulgáriának nagy kegyesen odaadták Nyugat Thráciát. tehát az Aegei tengeri partvidéket. Kelet Thráciát pedig Dri­nápoly nélkül, amelyet a törökök maguknak vissza­vetlek. 200.000 bolgárt kivándorolni kényszeritetíek. A bukaresti béke minden nemzeti elvet arculcsapó ren­delkezési és a szerbek és görögök berendezkedése a bolgárlakta Macedóniában rendkivül felháborították a bolgár közvéleményt. A görögök ugyanis drákói szi­gorral folytatták a bolgárok kipusztítására vonatkozó királyi parancsol. Egyszerűen kijelentenék, hogy a macedóniai lakosság nem bolgár, hanem bolgár­nyelvű görög és ezen az alapon minden bolgár névéi kényszerűen elgörögösitették. De Thrácia megpróbáltatása igazán csak a vi­lágháborúban kezdődött. Dedeagacs és Port Lagos előtt naponta megjelenlek a Dardanellákat ostromló ánlánt páncéloshajói és ágyúiknak naponta ujabb épületek estek áldozatul, úgyhogy végre a partvidékei ki kelleti polgárikig üríteni. A görögök, különösen amióta szintén beléptek az ántánl oldalán a világ­háborúban, ezt ravaszul a saját előnyükre használ­ták ki: ügyesen belekapcsolódva az ánlántpénzeken fenntartóit sajtóhadjáratba, az ántánl és a semle­ges országok közvéleményével elhitették hogy a bol­gár a legkegyetlenebb náció, mert kegyellenkedik a tbráciai görög kisebbséggel és még a pápáig is el­juttatták vonatkozó röpirataikai Mikor Bulgária 1919 őszén aláirta a neuülyi békét, Thráciát az ántánl szállta meg. mert nem tudta hogy a kél léi mutyi­kének Ítélje oda A békeszerződés kapcsán Bulgária és Görögország egyezmény! Írtak alá a bolgár és görög kisebbségek szabad egyéni elhatározáson ala­puló kölcsönös kicserélése tárgyában. Hz azonban csak görög Macedóniára vonatkozhatott, nem pedig Thráciára, amely akkor az ántánl katonai igazga­tása alatt állolt. Közben Muslafa Kemal Kisázsiában ugy elverte a görögökéi, hogy Szmirnában többszázezer főnyi görög lakosságot hajóra raklak és átvitték Görög; országba. A görögök ahelyett, hogy a görög szige­tekre vitték volna őket, bejelentették az ántántnak, hogy Thráciába kell őket telepiteniök, - az án­lánt adja oda nekik Thráciát. 1920 közepén igy a görögök lx-vonultak Thráciába és újból megkezdték a bolgárok lüzzel-vassal való irtását. Mikor pedig a bolgár kormány panaszára ántánl bizottság érke­zett a helyszínére, egyszerűen hivatkoztak a bolgár­görög kölcsönös kicserélési szerződésre és annak • örve alatt Thráciából a görög szigetekre deportál­lak vagy százezer bolgárt, akik a gyilkos klima folytán mind ottpusztulták. Tbráciai ingóságaikra, házaikra pedig a görög állam rátette kezét. Ilyen és más incidensek felhivták a Népszövet­ség figyelmét a Thráciában uralkodó anarchikus állapotokra. Az 1924 évi népszövetségi közgyűlés egy egyezményt hozol! létre Görögország és Bulgária között, mely szerint mindkét állam kötelezi magát a saját térületén élő másik állambeli kisebbség jogai­nak, élet és vagyon biztonságának respektálására. Az egyezményt a bolgár szobranje akadálytalanul ratifikálta, a görög parlament azonban egyhangúan elvetette. Ilyenformán Thrácia bolgár jellegéi a görögök erőszakoskodásai és tömeges betelepítései teljesen el­tüntették. A megmaradt bolgár népszigetek azon­ban még mindig folytonos elgörögösités áldozatai. Ha tisztán fajkisebbségi szempontból tekintetbe vesszük, hogy a bolgár nemzetnek nemcsak Thráciá­ban. hanem Macedóniában és a Dobrudzsában élő vérei lüzzel-vassal való beolvasztását is guzsbakötve kell végigszemlélnie, akkor visszaértünk oda, ahon­nan kiindullunk. Saját tragikumunk, saját véreink szenvedései fokozoll fagyelmet kell. hogy ébressze­nek bennünk a bolgár testvérnép szenvedései iráni. A legyőzöll államok közvéleményének egyaránt kell ismernie egymás összes kisebbségi problémáit, hogy a revízió csatakiáltása egyforma erővel zúgjon a balti tengertől a Kárpátokon ál az Adriáig és az Aegei tengerig, a világ lelkiismerete felé. Magyarok Bulgáriában A Szófiai Magyar Egylet működése Szófia, december hó. Bulgáriába az első magyarok Kossuth Lajossal emigráltak a világosi fegyverletétel után. Az emigránsok eleinte Viddinben, majd Schumenben éltek tömegesen együtt s mindenütt, ahql csak megfordultak, mély nyomokat hagytak a bolgárok kulturális életében. Leszármazottjaik csekély számuknál fogva bamarosan beolvadtak a bolgárokba. Később, 1890 körül jöttek ismét nagyobb számban magyarok Bulgáriába, főleg iparosok, majd a kilenc­venes évek vége felé a Keleti Kereskedelmi Múzeum, a Generalbank és más magyar vállalatok alapítása révén igen sok magyar, főleg Keleti Akadémiát végzett fiatal­ember talált itt jó elhelyezkedést. Közülük többen az idők folyamán hazájukba visszatérve, a magyar köz­gazdasági élet számottevő egyéniségei közé küzdötték fel magukat. A magyaroK első kulturális és társadalmi szerve­zete, a Szófiai Magyar Egylet, 1898-ban alakult. Egyik alapitója Szigety János szíj gyárt óm est er, ma is egye­sületünk nagy tiszteletben álló tagja. Nem ritkák a 25—30 éves tagok sem. A világháború végéig itt nagy .osztrák és magyar kolónia volt. A magyarok erősen kifejlett nemzeti önérzetüknél fogva mindig nagy súlyt helyeztek az ő különállóságuk kellő kidomboritására s nem egyszer az osztrákokkal közös nemzeti ünnep meg­ünneplése alkalmából kinos szituációba hozták az osztrák-magyar nagykövetet azzal, hogy a Gotterhalte éneklése közben ülve maradtak, vagy azt kívánták, hogy őket a kolónia feje (néha osztrák gróf) magyar nyelven üdvözölje. Mindez ma talán kissé furcsán hangzik, de hozzá­tartozik annak megértéséhez, hogy ebben a kis magyar egyesületben milyen nagyszerű széliem uralkodott. A -hábqru végével természetesen végeszakadt az egyleti életnek is s a legtöbb magyarnak el kellett innen mene­külnie. Elveszett a szép berendezés nagyrésze, a konyha­íelszerelés ér könyvtár s 1921-ben az egylet uijászerve­zése a'Mmából mindent eiőlről kellett kezdeni.

Next

/
Thumbnails
Contents