Magyar külpolitika, 1931 (12. évfolyam, 1-12. szám)

1931 / 11. szám - A felvidéki magyarság és a csehszlovák iskolapolitika. 1. [r.]

1931 november MAGYAR KÜLPOLITIKA 15 gyermek vette ki részét ebből az üdültetési akcióból. A kilakoltatott családok ellátása is sok gondot okozott a városnak. A lakásforgaloni kötöttségének megszüntetésével igen sok család került az utcára. Ezeket részben ideiglenes lakóházakban, részint külön e célra szolgáló szállodákban helyezték el. Különösen bevált az a módszer, hogy egyes jól fundált magánvállalatokat olcsó kislakások építésénél jelentős kedvezményekben részesítették. 1930-ban 14.822 ilyen lakóhelyiség épült, s ez a tevékenység teljes lendülettel halad tovább. A kéregetés kiküszöbölésére szintén rendszeres intézkedések történtek. 1929-ben felépült a szegényház, amelyben 250 elaggott, munkaképtelen ember nyert elhelyezést. Közegészségügy. A város belterületén és környékén összesen 38 ambulaótrium működik, amely a szegényeket ingyen orvosi tanáccsal, gyógyszerrel és orvosi kezeléssel látja el. Ezeken kivül még a kerületi betegsegélyzők tevékenykednek ezen a területen. 1930-ban 62,760 szegény beteg vette igénybe az intézmények segítségét. Küzdelem a tüdővész ellen. Az összes tüdővészellenes dispensaire-ok élén áll a központi tüdővészellenes intézet, amelyet az Egészségügyi Hivatal mellett állítottak fel. Itt különösen sok tüdővészhajlamos csecsemőt ápolnak. Az intézet irattárában őrzik az összes tüdővészesek törzslapjait, amelyek feltárják a kór szociális és egyéb okait. Egészségügyi rendészet. Idetartozik a bakteriológiai laboratórium, a vegyészeti laboratórium, az engedélyhez kötött üzemek egészségügyi ellenőrzése, a lakásügy egészségügyi vizsgálata. A rendészet mindgyik ága az előző évekhez mérten megsokszorozta tevékenységét. Iskolai egészségügy. Az iskolaorvosi intézményt kiterjesztették. Nagy gondot fordítanak a rövidlátó és dadogó gyermekek kezelésére. Az iskolákban kötelezővé tették a könnyű légzési gyakorlatokat. Közúti közlekedés. Rómának két közúti hálózata volt. Az egyiken az Azienda tramviaria tminicipale, a másikon a Roma Tramvay Omnibus Társaság bonyolítja le a forgalmat. A közlekedés egyre bonyolultabb problémáját az sem oldotta meg, hogy a város megváltotta a magánvállalatot. Gyökeres javulást csak az ez év január 1-én életbelépett reform hozott, mely szerint a város belterületén csak autóbuszok járnak a külsőbb részeken villamosok bonyolítják le a forgalmat, míg a távolabbi részeken részint autóbuszok, részint villamosok közlekednek. Igaz, hogy a város belső területein alkalmazott autóbuszok költségtöbbletet jelentenek, de ezt teljesen indokolja az a tény, hogy most a belső területen harmonikusabbá vált a forgalom. Energiaszolgáltatás. Világítás. A város világítási szükségletét az Azienda Elettrica látja el a római kormányzóság számlájára. A magánháztartásoknak és ipari célokra szükséges villamosenergiát a nevezett telepen kivül még az Elektrica di Roma szolgáltatja. A kábelhálózat 1920-ban még csak 752.560 méter volt, mig 1930-ban 1,150.000 méter. Az energiatermelés ugyanezen idő alatt 171,000.000 kilowattóráról 281 millió 412.000 kilowattórára emelkedett. Gázszolgáltatás. A gázszolgáltatást a Societa Romána del Gas látja el, amely 1900-ban még csak 15,000.000 köbméter gázt adott el, mig 1930-ban már több mint 76,000.000 köbmétert. Ez a hevenyészet, sok tekintetben hiányos ismertetés koránt sem nyújt teljes képet arról a fejlődésről, amelyen Róma a fasizmus uralma alatt átment. De talán ebből a rövid ismertetésből is kiviláglik, hogy ha a fasizmus az adott pénzügyi viszonyok közt nem is valósíthatta meg minden tervét, de mindenesetre előkészítette a fejlődésnek azt az útját, amelyen haladva Róma méltókép töltheti be hivatását, mint egy nagy, modern állam és a katolikus világ fővárosa. Piazza deli'Esedra Honidban.