Magyar külpolitika, 1931 (12. évfolyam, 1-12. szám)

1931 / 11. szám - A felvidéki magyarság és a csehszlovák iskolapolitika. 1. [r.]

6 MAGYAR KÜLPOLITIKA 1931 november XA felvidéki magyarság és a csehszlovák iskolapolitika*) Irta Dr. RADOS K. BÉLA A csehszlovák állam megalkotóit 1918-ban nem kötötte semmiféle tradíció, ugy hogy tetszés szerint reformálhatták volna meg az egész iskolaügyi szervezetet. Arra az útra léphettek volna amelyet a Csehszlovákiánál kisebb Észtország választott, amidőn kisebbségei részére egészen speciális autonóm kulturszervezetet engedélyezett. Ezzel szemben Csehszlovákia kultuszminiszterei (Hábrman, Hodzsa, Stefanek, Dérer) koncepciótlan pártemberek soviniszta beállítottsággal. Nemhogy az iskolai autonómiának valamilyen, a kisebbségekre, vagy általában a Felvidékre nézve kedvező megoldását léptették volna életbe, hanem tovább folytatták a meglevő autonómiáknak (egyházak iskolaautonómiájának) tönkretételet, s lehetőleg a teljts államosítás ma már teljesen korszerűtlen módszerével. A fejlődés mai stádiumában nemzetiségileg tarka államokban az egyetlen helyes ut: az állam és kultúra szétválasztása, kulturkataszterek alapján autonóm módon szervezkedő faji kulturkorporációk létesítése. Az állam helyett utóbbi autonóm testületek kezében nyugodna a közoktatásügy. Ilyen, vagy ezekhez hasonló reformok helyett Csehszlovákia kultuszminiszterei továbbhaladtak a teljes államosítás utján. Míg Csehországban és Morvaországban tartományi iskolatanácsok működnek, addig sem Szlovákiában, sem a Ruténföldön ezidö szerint meg nem működnek az iskolai tanácsok, hanem Pozsonyban, ill. Ungvárott egyszerű miniszteri kirendeltség (referátus) működik, melynek vezetője is cseh (Pozsonyban Stefanek után Maule Vaclav és jelenleg Antonin DvoTák vezetik a referátust). Sem az egyházak, sem a tót néppárt nem tudták megvédeni a felekezeti iskolák autonómiáját. Az egyházak az agrárreform következtében anyagilag tönkrementek. A csehszlovák földreformhivatal kimutatása szerint a feividéki róm. kath. egyháztól kisajátittatott 232.416 kataszttri hold, agör. kath. egyháztól 4478kataszteri hold, a vallásalaptól 7853, a tanulmányi alaptól 8579, az egyetemi alaptól 15.713 kataszteri hold. Ezen érzékeny veszteségek következtében könnyű volt az egyházakat, különösen középiskoláik és tanítóképzőik átadására kényszeríteni. Az 1913—14. évi 21 róm. kath. középiskola közül 18 már államosittatott. A megmaradtak : a komáromi magyar Bencés-rendi gimnázium, a malackai csehszlovák nyelvű Ferencrendi és a znióváraljai szerzetesrendi gimnázium. Az államosított közép- és polgári iskolák nem csupán a magyarságra nézve vesztek el, hanem a tótságra is. Az államosított iskolákhoz tetszés szerint nevezhetők ki cseh, morvaországi és sziléziai tanerők. *) Szemelvén*/ a szerzőnek a fenti, cimen az Erdélyi Férfiak Egyesületében tartott előadásából. A szerző objektivitását dicséri, hogy kizárólag a cseh hivatalos jelentéseket és statisztikai adatokat használja. Például a turócszentmártoni polgári iskola 29 tanára közül 20 Csehországban született, 4 Morvaországban, 1 Sziléziában, csak 3 Szlovenszkóban és 1 külföldön. A besztercebányai polgári iskola 27 tanára közül 20 született Csehországban, 1 Sziléziában és csak 6 a Felvidéken. Ugyancsak a csehszlovák statisztikai hivatal közleményei szerint 891 polgári iskolai tanár közül 520 született az u. n. történelmi tartományokban (a régi Cseh-Morvaország területén ). Ha az elemi iskolák terén az államosítás és az autonómia teljes megszüntetése nem is történhetett ily rohamosan, az 1922/380. számú miniszteri rendelet a tanitók átvételénél sokkal súlyosabb és önkényesebb politikai kikötéseket tartalmaz, mint az annak idején megtámadott Apponyi-féle népiskolai törvény. Tisztán cseh adatok alapján összeállított térképem bemutatja azt a 132 szlovákiai községet, amelyekben jelentős magyar kisebbségeket állapított meg az 1921. évi csehszlovák népszámlálás és még sincs magyar eiemi iskolájuk. Nincs magyar elemi iskola pl. Nyitrán (2044 magy.), Nagyszombatban (1604 magy.), Szelőcén (1209 magy.), Koronipán (1089 magy.), Iglón (1089 magy.), Nagymihályon (999 magy.), Ujgyallán (922 magy.). Surányban (887 magy.), Besztercebányán (870 magy.), Lakszakállas (792 magy.), Jászómindszenten (765 magy.), Felsőnyárasdon (749 magy.) Felsőpénen (731 magy.), Szereden (702 magy.) és további 118 oly község van, amelyben 200-on felüli magyarnak nincs elemi iskolája a csehszlovák tanügyi sematizmus szerint. Ezzei szemben csupán a Felvidék magyarlakta déli szegélyén 162 olyan létező csehszlovák iskolát mutat ki a térkép, ahol az összes csehszlovák lakosság száma tgeszen minimális. így csehszlovák elemi iskola van : Bellova Ves községben (Tonkháza mellett) 16 csehszlovák részére, Süly községben 12, Eberharton 14, Macházán 10, Sárrétpusztán 1, Somorján 66, Gutoron 22, Szentmihályfán 1, Fakópusztán 2, Nagy Szelmencen 16, Hegy községben 8, Bajánházán 1, Urföldpusztán Tallos községben 20, Füssön 2, Alistálon 12, csehszlovák lakos részére. Megjegyzendő, hogy a megadott számok az 1921. évi csehszlovák népszámlálás szerinti adatok és az illető község összes csehszlovák lakosságát jelenti, belészámitva csecsemőket és aggokat is. Ezeken kivül további 147 ilyen felesleges csehszlovák tannyelvű iskolát mutat be a térkép, amelyek mind a Felvidék déli, magyarlakta szegélyén létesültek. Idevonatkozólag igen érdekes Gasparik Ignácnak, a csallóközi magyar iskolák soviniszta csehszlovák tanfelügyelőjének beszámolója, amely »A szlovák kisebbségi iskolák elterjesztéséről Délnyugat-Szlovákiábaiu cimmel a szlovák jubileumi kiadványban (»Zlata Kniha Slovenska« Bratislava 1930. p. 203—204) jelent meg. Ebben a csehszlovák tanfelügyelő felsorolja eddigi működésének eredményeit egyrészt a Pozsony—Galánta —Érsekújvár mellett haladó nyelvhatár, másrészt a Pozsony—Dunaszerdahely—Komárom vasútvonal mentén. Nyiltan kitűzi célul a nyelvhatárnak a Duna vonaláig való kitolását: »mivel számos nyom bizonyságot tett arról, hogy a nyelvhatár a magyarosítás befolyása előtt egészen a Dunáig ért el. Az a vélemény tehát, hogy a A MAGYAROK LEGKEDVELTEBB TALÁLKOZÓHELYE: Tulajdonos : BARTOSS GYULA, a Magyar Kör alelnöke HOTEL CEMTRALE TRIESTE, VIA ROPI* 9.