Magyar külpolitika, 1931 (12. évfolyam, 1-12. szám)

1931 / 1. szám - A szerb abszolutizmus és a horvátok

20 MAGYAR KÜLPOLITIKA 1931 január tassák el és az elvett magyar területek fiatal generációja is kaphassa meg. Az idegenforgalmi propaganda mögött gondosan érvényesíteni igyekeznek Trianon revíziójának megértetését is, ami a szövetség egyik legvégső célja. • Budapest a külföld szemében Angol, francia, német és olasz nyelven, nagy csomó nyilatkozatot irtak azok a külföldiek, akik Budapestet meglátogatták. Teli van tanulságos, itt-ott frappáns és nagyobbára jóleső adatokkal ez a gyűjtemény. Bársony Oszkár ötlete volt a „Jöjjön 3 napra Budapestre" jelszavas akció, amelyet azóta Európa számos államában utánoztak. Jó volt, hogy szerényen csak ilyen rövid időre invitálták a külföldieket, akiknek nagyrésze, soha hirél sem hallotta Budapestnek. Annál kellemesebb lett a meglepetésük, és perA Nemzeti Bank osztaléka. A Magyar Nemzeti Bank főtanácsa január 8-án tartolt ülésén Popovics Sándor dr. v. b. t. t. elnök napirend elölt Szabóky Alajos dr. államtitkár, a Magyar Nemzeti Bank kormánybiztosának elhunytáról és méltatta azokat az érdemeket, amelyeket az elhunyt az ország pénzügyeinek konszolidációja terén szerzett, valamint azt a megértő munkásságot, amellyel a Magyar Nemzeti Bankot céljai elérésében támogatta. A főtanács ezután Schober Béla vezérigazgató előterjesztése alapján jóváhagyta a bank mérlegét, valamint nyereség- és veszteségszámláját, amelyek szerint az 1930. évi tiszta jövedelem 8,285.000 pengő. A főtanács elhatározta, hogy az elért üzleti eredményből 12 százalékos osztalék —azaz 100 aranykorona névértékű részvényenként 12 aranykorona, ami 13.90 pengőnek felel meg — kifizetését fogja a február 3-án tartandó közgyűlésnek javaslatba hozni. Az ipar jelentősége a magyar gazdasági életben. Az Angol-Magyar Bank most megjelent havi jelentése az évforduló körüli gazdasági helyzettel foglalkozik. Rámutat, hogy a tőzsdei helyzet nehézségeit lényegesen fokozza egy semmivel sem okolható, túlzott pesszimizmus, melyet azután valószínűen kihasznál a spekulációnak és a hivatásos értékpapirkereskedőknek egy része. Ezek a tőzsdei helyzetre vonatkozó megállapítások — mondja a beszámoló — teljes joggal alkalmazhatók az általános gazdasági helyzet jellemzésére is, mert ezt is csak akkor ítéljük meg helyesen, ha tartózkodva ép ugy a szépitgetéstől, mint az általános gazdasági helyzet tekintetében sem megokolt, túlzott, peszszimizmustól, a gazdasági fejlődés összes jelenségeit szigorú tárgyilagossággal vizsgáljuk. Ezt teszi a jelentés, amikor rámutat arra a megnyugtató tényre, hogy a gazdag természeti kincsei révén feltétlenül agrárállamnak minősíthető országunk gazdasági struktúrájában a fennakadás nélkül fejlődő ipar teremtette meg azokat a biztosítékokat, amelyek a mezőgazdasági termelésnek világszerte sze sokan tovább maradtak a megszabott időnél. A háromnapos jegyfüzet vízum nélkül, elég nagy vasúti és hajózási kedvezménnyel hozza be a külföldit. Nívós szállóban és minden látnivalóról és szórakozásról gondoskodik hozzáértő vezetéssel. A száznál több nyilatkozat közül egy olyat citálunk, amely Budapest közönségéről szól. G. D. Stewart (Philadelphia, Prestonstreet 440. sz.) a következőket irja: „Sehol Európában nem találtunk embereket, akik olyan szívesen segítettek volna az idegeneknek, mint önöknél. Sok ember, akiknél kérdezősködtünk, még az útjától is eltért, hogy segítségünkre lehessen. Azt hisszük, minden amerikai jobb megértéssel és csodálattal fog eltávozni szép Budapestünkről." Az összegyűjtött és lefényképezett nyilatkozatokat elküldik többezer jegyirodának, amelv a magyar jegyfüzetet árusítja . uralkodó súlyos válsága idején is megóvják gazdasági életünket a jövő fejlődést veszélyeztető megrázkódtatásoktól. Mert a mai Magyarország, amelyben a nemzeti jövedelemből az őstermelésre eső 49.43 százalékkal szemben az ipari termelés 37.12 százalékkal van képviselve (a háború előtti 23.24 százalékkal szemben). a mai világszerte válságos gazdasági viszonyok közepette sem áll kizárólag a nyersanyagtermelő, koloniális jellegű, gazdasági területek sorsát eldöntő egyoldalúan mezőgazdasági termelési és értékesítési lehetőségek zsarnoksága alatt. Magyarország mezőgazdaságát a világszerte uralkodó agrárválság természetszerűen súlyosan érinti és ennek visszahatása nálunk, mint más országokban is, igen kedvezőtlenül befolyásolja az ipart és a kereskedelmet is. Azonban az adatok egész sora mutatja azt is, hogy a konjunktúra a visszaesésében a legtöbb téren lassúbbodás észlelhető és egyes iparágakban a visszaesés teljesen nyugvópontra jutott. De kimutatja a jelentés a mezőgazdaság körében is a nehézségekkel szemben tagadhatatlanul fennálló egészséges és folytonos fejlődés jeleit is és rámutat a mezőgazdasági termelés terén elért eredményekre. Belépő engedélyjegyek a magyar vasutak eltiltott részein való közlekedésre. A magyar vasutak legutóbb kiadott rendelkezése szerint a vasutaknak a közönség használatától eltiltott területeire vagy oly területekre, melyek csak vágányokon való átjárással érhetők el, a jövőben csak belépő engedélyjegy váltása mellett lehet belépni. Ezen intézkedés nem vonatkozik a vasút érdekében közreműködő magánszemélyekre, menetjeggyel ellátott utasokra, vasúti alkalmazottakra és a hatósági közegekre. Az engedélyjegyek kiszolgáltatásával minden személy az előforduló balesetek esetére biztosítva van. Reform a Dunaparton. Régóta foglalkoztatja már Budapest barátjait az a nagyméretű terv, amely a budai Dunaparton hosszú kolonádot akar teremteni a Szent Gellért-fürdőtől a Rudas-fürdőig. A legszebb külföldi kurparkok mintájára, fasoros sétánnyal és különböző modern rekvizitumokkal. Most ujabb terv merült föl, ezúttal a pesti Dunapart átalakítására vonatkozóan. De ez a terv a mai körülmények közt reálisabb és jóval kisebb költséget kíván, mint a budai és rövid idő alatt végrehajtható. Fölvetője Glück Frigyes, akinek a jánoshegyi Erzsébet-kilátótornyot köszönhetjük és annyi más személyes áldozattal megteremtett művészeti és idegenforgalmi alkotást. Glück kifejletté, hogy a dunaparti villamost át kellene helyezni a Mária Valéria-utcába, ugy, mint ennek az utcának folytatásában az Akadémián tul már megvalósult. így a korzó szélesebb lenne. Megszűnnék a zakatolás, amely a sétáló közönséget és a szállók vendégeit zavarja és a kilátást is akadályozza. Eltávolítanák a Vigadó-térről az elavult kioszkot is. Közepén kivilágított szökőkutat vagy szobrot és kétoldalt loggiaszerű kolonádot csinálhatnának. A megnagyobbult dunai korzót a Petőfi-szobortól az Eötvös-szoborig parkoznák s így az Erzsébet-hidtól egészen a parlamentig egységes parkozott sétány lenne. Az alsórakpart kocsiutját áthidalnák s a Vigadóval szemközt 65 méter hosszú pillérekre épült dunai terrasz kerülne. Tükörüveges, nagy kilátóablakos kávéház lenne vasbetonból, tetején pedig szép nyilt nyári terrasz. A Vigadóban kurszalon lenne, hogy a külföldiek központi találkozóhelyet kapjanak. A dunai terrasz fölépítése még 600.000 pengőbe sem kerülne s a főváros könnyen amortizálhatná a befektetett tőkét. Két hónap alatt meg lenne az egész. Dr. Friedrich Lóránt, a jeles műépítész, Glück elgondolása alapján el is készítette a tervet. MAGYAR KÜLPOLITIKA Külpolitikai, közgazdasági és idegenforgalmi folyóirat. A Magyar Revíziós Liga, a Magyar Külügyi Társaság és az Interparlamentáris Unió hivatalos lapja. SZERKESZTŐBIZOTTSÁG: Főszerkesztő: PÉKÁR GYULA Szerkesztő: RADISICS ELEMÉR DR. Főmunkatárs: SZTERÉNYI JÓZSEF BÁRÓ Szerkesztőség és kiadóhivatal: BUDAPEST, IV., VÁMHÁZ-KÖRUT 10. Telefon: Automata 845—97. A szerkesztésért felelős: RADISICS ELEMÉR DR. Kiadóhivatali igazgató: PAJOR MÁTYÁS Kiadja: A HUNGÁRIA LLOYD IRODALMI ÉS KÖNYVKIADÓ VÁLLALAT Főbizományos: Pfeifer Ferdinánd (Zeidler Testvérek) nemzeti könyvkereskedése, Budapest, IV., Kossuth Lajos-utca 5. Előfizetési ár: Magyar Külpolitika egész évre 20 pengő, félévre 10 pengő.