Magyar külpolitika, 1931 (12. évfolyam, 1-12. szám)

1931 / 10. szám - Megfélemlítés az államok között

10 MAGYAR KÜLPOLITIKA 1931 oklóber A Pénzintézetek Országos Biztosító Rt Budapest, V., Sas-u. 1. Elfogad: élet-, járadék-, baleset-, tüz-./ég-, szavatossági-, betörések-, lopások stb. elleni biztosításokat. állapitható. Ugyanis csak kénytelenségből vett részt katonasága a harcokban, mint az osztrák-magyar hadsereg része. S végül metus non vani hominis, mivel helyében minden egyéb állam is aláirta volna a békeparancsot. íme, a jog és igazság mellettünk ; de sajnos, ezidőszerint hiányzik az a hatalmas tényező, amely a megbolygatott jogrendet helyre tudná állítani az egyes államok akarata ellenére is. Pedig ha módját tudná ejteni az emberiség, hogy támadjon ily legfő, pártatlan, semleges fórum s eszményi igazat kereső akaratát reá tudja kényszeríteni a nemzetekre, ugy a legkisebb állam, avagy egy kisebbség sem panaszkodhatnék elnyomatásról s az örökbékének, a háborumentes aranykorszaknak a kérdése is meg lenne oldva. Igaz ugyan, hogy ily államok feletti eszményi állam gondolatának a megvalósítását napjainkban szinte el sem tudjuk képzelni. De meggyőződésem, hogy már a közel jövő tartogatja számunkra, s nemsokára megvalósul ez is, mint az emberi elme annyi csodaszámba menő egyéb felfedezése. De addig is szerfelett óhajtandónak vélem, hogy a nemzetközi jog készülő törvénykönyvében a római jog szellemében a megfélemlítés tanának is kellő hely biztosittassék. Benyomások és emlékek Ausztriáról s Magyarországról Léon Lamouche könyve Vajda János, a mély magyarságú költő, irja egy helyen : »Nemzetünknek e világon csak lelkes bámulói, vagy engesztelhetetlen ellenei, acsarkodó irigyei vannak, kik még álmukban is fogukat csikorgatják, ha ránk gondolnak. Bántja őket, hogy ilyen kisszámú nép birtokosa a föld legáldottabb területének és bizakodnak tízszereshúszszoros erejükben, hogy végre sikerül bennünket leigázni. Valóban, csupán az, hogy élünk, tekintve a számbeli arányokat, szinte nagyobb dicsőség, mint számszerint tízszerte nagyobb nemzet világuralmai A fogcsikorgató ellenségek nem késtek rágalmakkal teleszórni ellenünk a világot s e rágalmakon szívesen kapott mindenki, akinek haszna volt »a föld legáldottabb területének elrablásából s mindenki, aki lelkiismeretét akarta védelmezni vele. Elleneink száma : légió. De voltak és vannak barátaink is, akik nem elégednek meg a diplomácia támadó és védekező rágalmaival, nem vélik csalhatatlan adatforrásnak a százötvenmilliós cseh propaganda-alap világgá kürtölt torzításait. Vannak, akik nem felejtették el, hogy a magyarság évszázadokon át tulajdon testével védte a kereszténységet és ezzel együtt a nyugati civilizáció föl nem mérhető kincseit. igaz, hogy — mint a magyarságnak — a keresztény nyugati civilizációnak is sok az ellensége mostanában. Sajátságos, hogy ezek, csaknem kivétel nélkül, a magyarságnak is ellenségei. Azok azonban, akik nem feledkeznek meg arról, mire kötelez ez ;i civilizáció, nem restellik a fáradtságot és eljönnek messziről, hogy tulajdon szemükkel lássák, mennyi igaz s mennyi nem igaz e rágalmakból s mennyi maradt meg régi erényeinkből, melyek miatt külföldön — mint Vajda Járos mondta — a hősiesség, lovagiasság, nagy lelkűség mintaképeinek tartanak bennünket. Léon Lamouche ezredes eljött közibénk. Nem jött elfogultan. Amit látott, kis füzetben irta meg. Ebben a füzetben nincs egyetlen megtámadható szó. Nincs egyetlen állítás, mely megcáfolható voina. Csak tényeket ír le, de e tényeken keresztül ragyog Magyarország igazsága, a magyar terület istenadta egysége, melyről Elisée Reclus, a lángeszű tudós mondta, hogy a világ legtökéletesebb földrajzi egysége, Magyarország állami egysége, melyhez képest az újonnan alakult államok történeti igénye elhalványuló és távoli. A békekötés óta elmúlt tiz év — irja Lamouche — nem enyhítette a magyarok keserűségét a trianoni szerződés ellen, ami érthető, ha meggondoljuk, hogy Magyarországtól területének 68, népességének 60 százalékát vették el. Lengyelország felosztásától eltekintve, a müveit világ nem érte még meg egy müveit állam ilyenténvaló megcsonkítását. Leírja a szabadság-téri irredenta szobrokat, a magyarok mégy Elzászának« szimbólumát, a méltóságteljes tüntetést, mellyel az iskolásgyermekek elvonulnak a szobrok előtt, a meghatottságot, melyet a magyar Credo fohásza kelt benne. »A magyarság követeli és reméli a trianoni béke revízióját. Bizonyos, hogy ezzel a kérdéssel komolyan és az igazság szellemében kell foglalkozni. A magyarság erőteljes nép, mely évezredes állami élete folyamán a legkétségbeesettebb helyzetben is megállta helyét és kivívta jogait és szabadságát, akár Ausztriával, akár a törökkel kellett szembeszállnia. Gondolnunk kell arra, — végzi be tanulmányát, — hogy mostani helyzetéből is kivágja magát és meg kell adni neki ezt a lehetőséget, anélkül, hogy az európai békét veszélyeztetnéd Léon Lamouche szava komoly szó, nemcsak azért, mert jóhiszemű és jószándéku ember, hanem azért is, mert francia ember szava. Még francia ember sem, kinek nemzete elsősorban okozta szerencsétlenségünket, nem maradhat közömbös az igazsággal szemben, ha találkozik vele. Aki nem süket az igazsággal szemben, az előbb-utóbb rátéved a mi igazságunk damaszkuszi útjára. P. M. A BÉKEREVIZIÓT HIRDETI AZ EOÉSZ VILÁGON A MAGYAR KÜLPOLITIKA ÉS KÜLFÖLDI SZEMLÉJE: A HUNGÁRIA LLOYD